Tantárgy adatlapja
A vizuális műveltség pedagógiájának alapjai, módszertani és szervezési gyakorlatának elméleti háttere. Az irányítás nélküli gyermekrajzok közvetítő szerepe az óvodai és iskolai nevelésben. A gyermekrajzok elemzése, alkalmazásának lehetőségei; pszichológiai, fejlődéslélektani párhuzamok. Látás és gondolkodás kapcsolata. Képzetek. Ábrázolás és személyiség. Alkotói típusok. Rajzfejlődési szakaszolások. Családrajzok elemzésének alapjai. Térformálás és agyagmunkák szerepe óvodáskorban, a gyermek fejlődésében Kellogg és Golomb kutatásai, fejlesztési kísérletei. Plasztikai gyakorlatok, az agyag térformálási lehetőségei.
Komplex tárgytervezés és kivitelezés csoportmunkában: Más óvodai foglalkozásokhoz (pl.: Matematika, ének-zene stb) kötelezően kapcsolódó témájú társasjáték megtervezése, plasztikai (bábuk), és grafikai-dekoratív munka (tábla) elkészítése foglalkozástervezettel kollokviumi feltétel.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bálványos H.:-Sánta L.: Vizuális megismerés, kommunikáció. Balassi Kiadó Bp., 1997.
Kárpáti Andrea: Firkák, formák, figurák. Dialóg Kiadó Bp., 2001.
Kondacs Mihályné Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Szerzői Kiadás, Szarvas 1994.
Gerő Zsuzsa: Gyermekrajzok esztétikuma. Akadémiai Kiadó Bp. 1974.
Vass Zoltán: A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai, Flaccus Kiadó Bp. 2003.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Rendelkezik a 3–7 éves gyermek harmonikus és komplex személyiség-kibontakoztatását, teljes körű egészségfejlesztését megalapozó és elősegítő szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
Tisztában van a művészeteknek az óvodás gyermek személyiségfejlődésében betöltött szerepével és hatásrendszerével.
Ismeri a 3–7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
c) attitűdje
Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.
Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a rábízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.
