Vasárnap veszi kezdetét a „Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron (1001-1830)” című online programsorozat, melyen Egyetemünk Irodalomtudományi Doktoriskolájának doktorandája, Vámos Violetta is előad.
A négyből három előadás valamilyen módon Vörösmarty Mihályhoz köthető. Milyen kapcsolata volt a várossal?
Vörösmarty Pusztanyéken, a mai Kápolnásnyéken született, ami ma vonattal nagyjából félórányira található Székesfehérvártól. Vörösmarty családja már a költő születése előtt is a térségben élt, így apja föltehetően nem gondolkozott sokat a városon, amikor gimnáziumot kellett választani. Vörösmarty és öccse tehát Székesfehérvárra kerültek gimnáziumba (öccse akkor még egy városi népnyelvű iskolába), illetve szállásra is egy németnyelvű családhoz kerültek. Öt tanévet járt a székesfehérvári gimnáziumba Mihály, hatodik osztályra íratta át az apja Pestre a piaristákhoz. Bár Vörösmarty innentől kezdve Pesten tanult (később magántanulóként Bonyhádon tartózkodott), anyja és testvérei továbbra is a térségben éltek. Vörösmarty életvitelszerűen csak negyvenes éveiben, nősülése után költözött vissza erre a vidékre, azonban diákkori kapcsolatai jól jöttek például a Csongor és Tünde kiadásakor, amikor az igazgató és városi cenzor, Szabó Krizosztom, régi kedves tanáraként segített neki a dráma kiadásában.
Kutatásomhoz kapcsolódóan főként a költő gimnáziumi éveinek székesfehérvári kapcsolódásait vizsgálom, így érdeklődéssel várom a másik két előadást a témában, Fazekas Sándorét és Gere Zsoltét, akik föltehetően a későbbi pályaszakaszok fehérvári kötődéseit vizsgálták.
Az előadásod az iskolás éveire fókuszál. Mennyire határozták meg a diákévek a felnőtt Vörösmarty világlátást?
Azt gondolom, hogy a gyermek- és serdülőkori élmények minden emberre hatással vannak. Érthető, hogy egy nemzeti költő életművének vizsgálata során inkább a tanulmányokat emeli ki az életrajz, azonban Vörösmarty szoros kapcsolata az erdőkkel, a tóval vagy a vidéki idill iránti vágyakozása származhat a nyéki gyerekkorából. A gimnáziumi tanulmányok pedig a legszenzitívebb korszakban fejlesztették a költő gondolkodását, így bármennyire is saját bevallása szerint a pesti évében olvasott magyarnyelvű műveket tekintette költői érdeklődése kezdetének, a szövegértést és -alkotást egészen valószínűleg a székesfehérvári latinórákon sajátította el.
Kikenek ajánlanád a programsorozatot? Illetve hol és mikor lesz megtekinthető a beszélgetés?
Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a romantika korszaka vagy akár a várostörténeti témák iránt. Székesfehérvárhoz megannyi történelmi emlékünk fűződik, ezek közül sok Vörösmarty fiatalkorához is köthető (például a városi könyvtár épülete volt a gimnázium épülete akkoriban). Nekem személy szerint jó érzés arra gondolnom, amikor Székesfehérváron sétálok, hogy kétszáz éve valószínűleg alkalmanként pont ugyanott sétált Vörösmarty Mihály is.
A videósorozat Székesfehérvár kulturális emlékeivel foglalkozik, 1001-től 1830-ig, ebbe beletartoznak a történelmi és irodalmi kötődésű témák is. A program az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány rendezésében kerül megvalósításra, és online platformra feltöltött, folyamatosan elérhető videók formájában lesznek megtekinthetők. A velem készült interjú (,,Vörösmarty iskolás évei”) vasárnap, július 19-én 19 órakor lesz feltöltve az alapítvány YouTube-csatornájára, ettől az időponttól lehet megtekinteniük az érdeklődőknek.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Vámos Violetta
