Bándi Melissa – Mitró Tamás
1919-1952
Az első világháborút követően a Középiskolai Tornatanító-képző Intézet – amely 1868-tól a kormány megbízásából és anyagi támogatásával az Egylet egyik alintézményeként működött egészen 1920-ban bekövetkezett államosításáig –, 1924-ben végleg kivált az Egyletből és megalakult az önálló Testnevelési Főiskola.[1] A kiválást megelőzően, egyleti működése alatt, az itt végzettek összesen 2512 különböző fokozatú oklevelet szereztek.[2]
Az 1920-as évek második felében a tornacsarnokot magába foglaló székház stabilitásának és hatékonyságának fenntartása érdekében kisebb-nagyobb felújítási munkák folytak az épületben. 1925-ben a vallás- és közoktatási minisztériumtól kapott 20 ezer korona segélyből palával fedték be a nagycsarnok tetejét. A következő évben azonban, a felújításra szánt 50 millió korona költségvetés igen kevésnek bizonyult a munka során felmerülő újabb, nem tervezett átalakítások miatt. Az átalakításokra fordítandó összeget végül a céllövő szakosztály 2 évre, előre megelőlegezett tagdíjaiból, Budapest főváros segélyéből és 100 millió korona hitelből sikerült fedezni.[3]
Az átalakítás során a főbejáratot a régi kocsibejáró helyére helyezték át, a korábbi előcsarnokot vasbeton födémmel fedték le, így alakítva ki egy társalgótermet. Emellett folyosót nyitottak az öltözők felé, hogy azok a tornacsarnok érintése nélkül is megközelíthetők legyenek. Az épület általános karbantartása során a lakóház új palafödelet kapott, új vízcsapokat szereltek fel, új villanyvezetékeket fektettek le.
Az újonnan kialakított tágas folyóson létrehozták a „Miklós-termet”, melyet Spolarich László festőművész Toldy Miklós (torna), Zrínyi Miklós (lövészet), Wesselényi Miklós (vívás) és Horthy Miklós (evezés) életnagyságú festménye díszített.[4]
1931-ben, a tornaünnep alkalmával került sor Matolay Elek márvány mellszobrának, Sóváry János szobrászművész alkotásának leleplezésére. Dr. Pekár Gyula, az NTE elnöke ünnepi beszédben méltatta Matolay munkásságát.
Az évtized során az Egylet minden évben megrendezte hagyományos dísztornáit és háziversenyeit, ötévente pedig fennállásának kerek évfordulóit ünnepelte meg – így például a hetvenediket 1933-ban, majd a hetvenötödiket 1938-ban. Az 1933. december 10-i ünnepségről így írt a Budapesti Hírlap:[5]
„A tradíciók szellemében ünnepelte a Nemzeti Torna Egylet fennállásának hetvenedik évfordulóját a Nemzeti Tornacsarnokban tartott dísztorna keretében. Megjelent a jubileumi ünnepségen József kir. herceg és József Ferenc kir. herceg, Berzeviczy Albert, Raffay Sándor püspök, ifj. Wlassics Gyula államtitkár, Kelemen Kornél dr., Szendy Károly dr., Torczay Felicides Román, Szukováthy Imre dr., Hajós Alfréd és még számos előkelősége a társadalmi és sportéletnek. A jubileumi dísztorna a Nemzeti Torna Egylet tornászainak a felvonulásával kezdődött. Miután a festői csoport vigyázz állásban elhelyezkedett a hatalmas tornacsarnokban, előlépett Pekár Gyula, az NTE elnöke és lendületes, szép szavakban üdvözölte József kir. herceget, a magyar torna ügyének patrónusát. […] A dísztornázás fénypontja a MOTESz válogatott csapatának a magas nyújtón bemutatott gyakorlatozása volt. Nagy sikere volt még a hetven év előtti torna és szabadgyakorlatok bemutatásának is. A dísztornázást ünnepi vacsora követte a tornacsarnok nagytermében.”
Hetvenéves a Nemzeti Torna Egylet: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=852
A KAOE dísztornája a Nemzeti Torna Egyletben: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=548
NTE jelentés… (1919-1927). 39 o.
Az egyesület épületének bővítési terve már 1929-ben felmerült, hiszen a fejlődő főváros sportigényeinek a csarnok ekkorra már nem felelt meg. Bár az anyagi források hiánya miatt a terv sokáig nem valósulhatott meg, az egyesület vezetősége – Katona János elnök kitartó szorgalmazásával – nem mondott le róla. Végül, évtizedes késéssel, a sporthatóságok támogatásával 1942 szeptemberében megindulhattak a nagyszabású építkezési munkálatok.[6]
Az Egylet célja az volt, hogy a régi, már elavult tornacsarnok helyett egy minden igényt kielégítő, modern épületet emeljen. A Katona János egyleti elnök és építészmérnök által készített tervek szerint a régi csarnokot teljes egészében lebontották volna, és helyére egy háromszintes tornacsarnok került volna. Az elképzelés részeként az egyesület székházának átalakítása is megvalósult volna az építkezéssel egy időben.[7]
Katona János, NTE elnök Nemzeti Tornacsarnok terve[8]
A Nemzeti Torna Egylet, tornacsarnokának újjáépítési költségeinek részbeni fedezésére 60.000 pengő rendkívüli támogatást kérelmezett a vallás- és közoktatásügyi minisztertől és a főváros közönségétől. Az új tornacsarnok felépítése azonban ennél jóval többe, mintegy 720.000 pengőbe került.[9]
1944 végén a hátsó épület második emelete csak félig volt kész, amikor a Sándor utcai oldalon két légiakna csapódott be és a tornacsarnok oly mértékben rongálódott, hogy hosszú ideig használhatatlanná vált.[10]
1945-ben a Magyar Vöröskereszt ideiglenes központja működött az épületben, majd később itt alakult meg a Hazatérő Menekültek Otthona, amely a deportált hadifoglyok és menekülő polgári személyek részére szolgált szállással és élelemmel.[11]
Az Egylet sem működhetett már sokáig. Noha az MTI 1946. december 6-i távirata szerint, Keresztury Dezső kultuszminiszter a Torna Egylet székházának helyreállítására még jelentős összeget ajánlott fel, a Nemzeti Torna Egyletet a 626.688/1948. IV. 3. számú belügyminisztériumi rendelettel feloszlatták.[12]
1952-napjainkig
Budapesti Spartacus SC
1948-ban jött létre az OKISZ (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége[13]), amely 1951-ben minisztériumi jogköröket kapott.[14] Az OKISZ sportegyesületét 1952-ben alapították Budapesti Spartacus SC néven.[15] A Szpari, ahogyan a sportklubot becézték, rövid időn belül a legsikeresebb magyar sportegyesületek egyikévé nőtte ki magát. Míg központi sporttelepe a X. kerületi Kőér utcában volt, a Szentkirályi utcai tornacsarnokot a torna szakosztály 1958-as létrejöttét követően,[16] 1959 áprilisában 25 évi ingyenes használatra kapta meg azzal a feltétellel, hogy tökéletesen és kibővítve helyreállítja.[17] „A Spartacust megelőző sportegyesületek, a Dózsa, a Haladás és a Főiskolai Sportközpont csak használta az épületet, de állagának megóvásáért, illetve az építés befejezéséért nem sokat tett.”[18]
„Évek óta folyó átépítési munkálatok után elkészült az egykori Nemzeti Tornacsarnok Szentkirály(sic!) utcai épületében a Spartakusz SC új clubháza. Három hatalmas teremben 20 sportág szakosztálya kapott otthont az új sportlétesítményben”[19] – adta hírül a Vívó Híradó 1964. január elsején.
A tornacsarnok az évtizedek során számtalan sportágnak, sport- és kulturális eseménynek, versenynek és dísztornának biztosított teret. A teljesség igénye nélkül, helyet kapott itt a torna, a birkózás, az ökölvívás, a kézilabda, az atlétika, a kosárlabda, a labdarúgás, a röplabda, a vívás, a céllövészet, a tollaslabda, a cselgáncs, az asztalitenisz, és Ulti Kupa a Spartacus étteremben.
Ebben az épületben alakult meg 1895-ben a Magyar Olimpiai Bizottság. Erről a tényről emléktábla tanúskodik a ház falán.
Hosszabb-rövidebb ideig étterem, tanintézetek, szövetkezetek és sportegyesületek sora működött a Szentkirályi utca 26. szám alatti épületben. Ezek közül említésre méltó az épület tulajdonosa, a Nemzeti Torna Egylet, a Középiskolai Tornatanító-képző Intézet, a Tornatanárok Országos Egyesülete, a Magyar Atlétikai Club, a Tornaügy (később: Iskolai Testnevelés) szaklap szerkesztősége, a Nemzetnevelés (Népnevelő). A Katholikus Tanitó-Egyesületek Országos Szövetségének Hivatalos Lapja szerkesztősége és kiadóhivatala, az Erkel Ferenc Művészegyüttes, a Magyar Testedző-Egyesületek Szövetsége, Budapesti Spartacus SC, a Spartacus étterem, Sportlétesítmények Felügyelete, Sportlétesítmények Nemzeti Vállalat.
A Budapesti Spartacus 61 éves működése alatt sportolóinak száma évente 1200-1800 között mozgott, és fennállása során pedig több mint 75 ezer ember számára biztosított sportolási lehetőséget. Az egyesületi rangsorban több mint négy évtizedig ott volt az ország négy legjobb egyesülete között, több olimpiai bajnokkal, világ- és Európa-bajnokkal (pl. Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Molnár Endre, Cseh László, Güttler Károly, Jónyer István, Pitz Andrea) büszkélkedhetett, és számos, jelentős hazai és nemzetközi eredményt ért el saját létesítmények nélkül.[20]
A rendszerváltáskor az OKISZ-t támogató szövetkezetek megszűntek, illetve kft.-vé alakultak. Az OKISZ létesítményeinek üzemeltetésére két alapítványt hozott létre: az Ipari Szövetkezetek Kultúr- és Művelődési Alapítványát és az Ipari Szövetkezetek Sport Alapítványát. Ez utóbbi továbbra is biztosította a Spartacusnak létesítményei ingyenes használatát. Ez a lehetőség Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény, majd az ezt módosító Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi XXIII. törvény megjelenésével szűnt meg.[21]
Ezt követően a Spartacus 1999-ben kiköltözött Kőbányára. Ekkor az épület három, emeletenként egy-egy kézilabdapálya méretű tornateremnek adott helyet, amelyeket a torna-, asztalitenisz-, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- és cselgáncs-szakosztályok használtak. Volt még az épületben egy kondicionáló helyiség, 10 iroda, egy 20 fős sportszálló, két komfortos lakás a tetőtérben, fürdők, zuhanyzók, mellékhelyiségek, egy színpad és egy kultúrterem, egy nyilvános étterem, egy porta és a pincerendszer.[22]
A tornacsarnokot a 2002-ben alakult Józsefvárosi Tornaegylet (JTE) vette használatba a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóival együtt.[23] A Spartacus étterem 2018-ig működött az épületben, helyet adva különféle társadalmi és kulturális rendezvényeknek.
A sokszori átépítés és az idő vasfoga okán, 2025-ben elérkezett az idő, hogy elkezdődjön az épület felújítása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bródy Projektje keretében. Az Egyetem korabeli fényképek, tervek, tervrajzok alapján igyekszik visszaállítani az épület eredeti állapotát és a Palotanegyedben elfoglalt méltó helyét.
150 éves a Nemzeti Torna Egylet
Köszönetnyilvánítás
Kutatásaink során elsősorban a FSZEK Budapest Gyűjtemény és Budapest Főváros Levéltára elsődleges és másodlagos forrásaira, és gyűjteményeikben fellelhető szakirodalomra támaszkodtunk. Közreműködésüket, segítségüket ezúton is köszönjük. Az online forráskutatás alapját az Arcanum és a Hungaricana adatbázis anyagai képezték.
A cikkek Bándi Melissa és Mitró Tamás kollégáink értékes munkája és közreműködése nyomán jöhettek létre.
1. rész: Ősz utca 17 – Józsefváros és a Palotanagyed kialakulása
2. rész: A Nemzeti Torna Egylet és a tornacsarnok építése
[1] A Nemzeti Torna Egylet… jelentése… (1919-1927.) 23 o.
[2] Bohn Ferenc: A Magyar Testnevelési Főiskola története. In: Zuber Ferenc (szerk.): Magyar sport-almanach 1925. Budapest: Országos Testnevelési Tanács, 1926. 343 o.
[3] A Nemzeti Torna Egylet… jelentése… (1919-1927.) 38 o.
[4] Uo. 38 o.
[5] Budapesti Hírlap, 1933. 53. évf. 281. szám, 1933. december 12. 11 o.
[6] Képes Sport, 1944. 6. évf., 15. szám, 1944. április 12. 8 o.
[7] Nemzeti Ujság, 1942. 24. évf. 35. szám, 1942. február 13. 9 o.
[8] https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1403906/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJDSU1LRSI6IFsiTWFneWFyIHRlbGVwXHUwMGZjbFx1MDBlOXNlayAxOTQ1IGVsXHUwMTUxdHQgKE9TWkspIl19LCAicXVlcnkiOiAiU1pPPShcInJhanpcIikifQ. 2025. augusztus 25.
[9] Fővárosi Közlöny, 1942. 39. szám, 1942. szeptember 25. 944-945 o.
[10] Népsport. A magyar testnevelési és sport tanács lapja, 1961. 17. évf. 234. szám, 1961. november 26. 2 o.
[11] Szabadság, 1945. 1. évf. 28. szám, 1945. február 21. 4 o.; 88. szám, 1945. május 3. 4 o.
[12] Magyar Közlöny. Hivatalos Lap, 1949. 83. szám, 1949. április 20. 2 o.
[13] Neve 1955-ig Országos Kisipari Szövetség. Ld. Vegyipari és Energiaügyi Értesítő, 1955., 3. évf. 42. szám. 1955. október 20. 1 o.
[14] https://www.archivnet.hu/hetkoznapok/kisipari_szovetkezetek_a_lakossag_szolgalataban.html . 2025. augusztus 25.
[15] Berza László et al. (szerk.): Budapest lexikon. Budapest: Akadémiai, 1973. 179 o. https://www.szaktars.hu/akademiai/view/berza-laszlo-et-al-szerk-budapest-lexikon-1973/?pg=0&layout=s. 2025. augusztus 25.
[16] Hazai Zsolt-Jocha Károly: 50 éves a Budapesti Spartacus Sport Club 1952-2002. Budapest: magánkiadás, 2002. 12 o.
[17] Népsport. A magyar testnevelési és sport tanács lapja, 1961. 17. évf. 234. szám, 1961. november 26. 2 o.
[18] Magyar Nemzet, 1960. 16. évf. 289. szám, 1960. december 6. 5 o.
[19] Vívó Híradó, 1964. 13. évf. 1-2. szám, 1964. január 1. 25 o.
[20] Pazár Sándor: Budapesti Spartacus. Egy világhírű sportegyesület tündöklése és bukása (avagy negyvenhét év az elnöki székben). Budapest: Pannónia Ny., 2021. 309 o.
[21] Uo. 309 o.
[22] Uo. 310 o.
[23] https://web.archive.org/web/20120118051107/http://www.jtesport.hu/. 2025. augusztus 25.
