Tantárgy adatlapja
Az előadás az irodalmi modernség kibontakozását és az irodalom önértelmezését irányító bölcseleti premisszák alakulástörténetét figyelembe véve áttekintést nyújt az önmagát önálló elméleti diszciplínaként definiáló modern irodalomtudomány keletkezéséről és meghatározó – főként 20. századi – irányzatairól. A kurzus célkitűzései közé tartozik továbbá, hogy az irodalomértés olyan alapvető kéréseit is problematizálja, mint pl. az olvasóvá nevelés, a szerzői szándék vagy a fikcionalitás kérdése, a klasszikus mű a kánon fogalma, az irodalomtörténet-írás problémája, a versértelmezés ritmikai aspektusa, a líra közvetíthetősége, kül. metaforaelméletek, az intertextualitás, az intermedialitás és a műfordítás kérdései, a verbális és vizuális narráció alakzatai vagy a kronotoposz fogalma.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Barthes, Roland: A szerző halála (1968) = Uő: A szöveg öröme, Bp., Osiris, 1996. 50-55.
Calvino, Italo: Miért olvassuk a klasszikusokat? = Holmi 1994/9. 1290-1294.
Cohn, Dorrit: Áttetsző tudatok = Az irodalom elméletei II., szerk. Thomka Beáta, Pécs, JPTE-Jelenkor, 1996. 93-98.
Horváth Kornélia: A versértelmezés ritmikai aspektusáról = Uő: A versről, Bp., Kijárat, 2006. 11-45.
Kulcsár Szabó Ernő: Költészet és dialógus. A lírai művek befogadásának kérdéséhez = Uő: A megértés alakzatai, Debrecen, Csokonai, 1998. 36-39.
Ajánlott irodalom:
Black, Max: A metafora = Helikon 1990/4. (A jelentésteremtő metafora) 432-447.
Dobos István: Az elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai vázlat = Uő: Az iro
dalomértés formái, Csokonai, Debrecen, 2002. 119-134.
Culler, Jonathan: Aposztrophé = Helikon 2000/3. 370-389.
Genette, Gérard: Az elbeszélő diszkurzus = Az irodalom elméletei I., szerk. Thomka Beáta, Pécs, JPTE-Jelenkor, 1996. 61-98.
Ricoeur, Paul: A narratív azonosság = Narratívák. 5. Narratív pszichológia, szerk. László János–Thomka Beáta, Bp., Kijárat, 2001. 15-25.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
Átlátja az angol szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
b) képességei
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.
A szakterületén fölmerülő problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét mérlegelve képes kiválasztani és alkalmazni a megfelelő nyelvtudományi vagy irodalomtudomány módszereket.
Képes önállóan, önkritikára épülő tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva.
Képes önállóan írásos elemzések elkészítésére, elvégzett feladatainak szakmai közönség előtti bemutatására szóban és írásban.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a nyelvi és irodalmi jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Nyitott a magyar
és más kulturális közösségek irányában.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik.
Érti és képviseli saját szakterülete, szaktudománya kritikai megközelítéseit.
Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
