Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Patrológia II tárgy a 325 és 787 közötti időszakban keletkezett keresztény irodalom ránk maradt alkotásainak tükrében foglalkozik az ókeresztény irodalomtörténet második nagy korszakának egyház- és teológiatörténetével. A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a konstantini kor utáni keresztény irodalom műveivel, műfaji jellegzetességeivel és történelmi forrásként való felhasználásával.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az egyház története 325-től 787-ig. Az ebben a korban keletkezett görög és latin nyelven író szerzők főbb műveinek bemutatása (elsősorban az Alexandriában, Antiokhiában, Kis-Ázsiában keletkezett görög nyelvű és a Római Birodalom nyugati felében keletkezett latin nyelvű művek.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma, II. kötet, Jel Kiadó, Budapest, 2017. ISBN 9789639318427
Jeruzsálemi Szent Kürillosz összes művei.
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Nagy Szent Baszileiosz, Az ifjakhoz.
Athanasziosz, Az Ige emberré válásáról.
Nazianzoszi Szent Gergely, A 2. beszéd a teológiáról.
Nüsszai Szent Gergely, Mózes élete.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
hagyományos előadás; szakirodalmi művek bemutatása; egy-egy ókeresztény mű bemutatása a hallgatók részéről, majd annak megvitatása
Az értékelés kritériuma:
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat vonatkozó paragrafusainak megfelelően.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A mesterfokozattal rendelkező ismeri a 325 és 787 közötti időszak egyháztörténelmét és az egyházatyák írásainak műfaji jellegzetességeit és tartalmát. Az ókeresztény kor teológiai irányzatainak ismeretében képes érvelő-tudományos párbeszédre a napjainkban felmerülő teológiai témakörökkel kapcsolatban is. Problémaérzékenysége és irodalomtörténeti ismeretei lehetővé teszik a szintetikus látásmódot. Felelősséggel képviseli saját tudományos meglátásait.
