E cikk írásakor (április 17.), közel egy hónapja tartott a „vírushelyzet”, amely jelentősen megváltoztatta körülöttünk a napi rutint, és egy dolog tűnik biztosnak jelenleg: a változás. Számos cikk és bejegyzés látott napvilágot azóta, nemcsak e blog keretein belül, amely az oktatás, kutatás, adminisztráció, logisztika területeiről mutatja be azt az alkalmazkodást, amire a járvány ideje alatt kényszerülünk.

Ebben a bejegyzésben informatikai szemmel igyekszünk képet adni arról, hogy ez a változás mit jelent, mit jelentett, különösen kiemelve az adatforgalmazással összefüggésben levő megfigyeléseinket. A következő elemzés a nyilvánosan elérhető adatok mellett az egyetemi statisztikák és személyes megfigyelések alapján készült.

A hálózati adatforgalmak vizsgálata során jól felismerhetők bizonyos trendek, napon belül és nagyobb időtávon is. Az Egyetemen a távolléti oktatás átállás március 23-ával kezdődött, az ezt megelőző héten pedig oktatási szünet volt. Ezek az időszakok jellegzetes mintát mutatnak, illetve jól magyarázhatók a fejlemények tükrében. Az országos adatforgalom karakterisztikáját jól jellemzi a BIX (Budapest Internet Exchange) statisztikája, amely összesítésében a rendkívüli tavaszi szünetet követő hétfőn a csúcsforgalom mennyisége több mint 20%-kal haladja meg az előző pénteki csúcsforgalmat. Ez az online oktatással, távmunkával összefüggésben levő videós adatforgalom következménye. A növekedést követően számos streaming szolgáltató korlátozást vezetett be, csökkentve a felbontást, sávszélességet világszerte (lásd: https://www.nokia.com/blog/network-traffic-insights-time-covid-19-march-23-29-update/). Ezek a csúcsok – köszönhetően az intézkedéseknek, valamint a szokások átalakulásának csökkenő trendet mutatnak, illetve normalizálódtak. Emellett munkanapokon a napon belüli ingadozás mértéke is csökkent, mivel nemcsak az esti órákban nagy a videók által okozott adatforgalom. Jól megkülönböztethetők emiatt a szünetek és hétvégék is.

BIX egyhetes összesített forgalmi statisztika
(forrás: https://g7.hu/tech/20200329/az-internet-birja-de-igy-is-duplazodott-a-vonalas-telefonforgalom/)

A felsőoktatási és kutató intézmények számára a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) közreműködésével történik az internetszolgáltatás. A KIFÜ és BIX közötti adatforgalom csúcsaiban a hallgatók otthonmaradását követően az első hétben az eredeti forgalom 70%-a, majd a második héten a 60%-a, a harmadik héten pedig 40%-a tapasztalható. Ez a csökkentő tendencia megállni látszik, ám így is szembetűnő a változás. Összevetve a fentiekkel, az országos adatforgalmazás mértéke egyrészt nőtt, másrészt a hálózatok, területek között átrendeződött. (Fontos, hogy ez az adat nem mutatja meg a KIFÜ HBONE hálózatán belüli forgalmat.)

BIX éves grafikon
(forrás: https://www.bix.hu/statisztika/hungarnet/e9b7c64657c49b3e7a66ae1125a5ee37)

Az Egyetemen a létező informatikai rendszerek felkészítése mellett egy dedikált szerver is beállításra került a távoktatási anyagok kezelésére, közzétételére. A cikk írását megelőző 34 napban 220 GiB adat került feltöltésre és 716 GiB letöltésre, aminek javarészét az órák, előadások felvételei teszik ki. Bár ez az adat 215 DVD-n férne el, azaz egy átlagos háztartás havi adatmennyiségét jócskán meghaladja, a tárolt fájlok méretét tekintve nem jelentős. aminek két alapvető oka van. Egyrészről a szerver létrehozásának a célja az anyagok feldolgozáshoz és archiváláshoz történő tárolása. A videók lejátszása és publikus hozzáférésének biztosítása ismert videószolgáltatók segítségével történik. Ez a tervezés az egyetemi rendszerek terhelését jelentősen csökkenti. Ugyanakkor a megnövekedő terhelés miatt több publikus szolgáltatás esetén korlátozásokat vezettek be a képfelbontást, hangminőséget illetően az előre felvett és élőben közvetített tartalmak esetén egyaránt.

Az oktatók, illetve hallgatók szemszögéből nézve a videókonferencia formájában tartott kontaktórák, illetve felvételek fel-, vagy letöltése szintén jelentős adatforgalmat generálnak. Személyes tapasztalat alapján ez a korábbi hasonló forgalom húszszorosa, 25 GiB, ami heti 10-12 kontaktóra esetén keletkezik. Az élő óraközvetítések során 50-100 hallgató számára kell képet, és hangot továbbítani, amely adatmennyiség a küldő és fogadó oldalán egyaránt jelentkezik. 90 perc a tömörített adat, jó minőségű kép és hang esetén elérheti a 1,5 GiB teljes küldött vagy fogadott adatmennyiséget – kliensenként. Az ehhez szükséges sávszélesség nem több, mint 2 Mbps, ami napjainkban nem tekinthető soknak. A problémát az adatok két számítógép közötti utazási idejének megnövekedése okozhatja, adatforgalmi torlódások, vagy újraküldött adatcsomagok esetén. Ennek a jellemző tünetei a kép/hang szétesése, hirtelen felgyorsulása, vagy aszinkronitása. Sokszor hatalmas javulást jelent a videókonferencia minőségében a vezeték nélküli kapcsolat helyett a vezetékes kapcsolat használata.

Összességében jelenleg az mondható el, hogy az internetes telefonhívások, videómegosztások miatt megváltozott forgalmi terhelés elsősorban a hálózati-, illetve tartalomszolgáltatók esetén okozott nagyobb változtatásokat, kisebb-nagyobb fennakadásokat. Ezeket szemmel alig észrevehető korlátozások, valamint informatikai bővítésekkel sikerült kordában tartani. Az egyetemi infrastruktúra terhelése várhatóan a számonkérések számának emelkedésével és a vizsgaidőszak közeledtével fog növekedni, a tanulmányi adminisztrációs és vizsgáztatási rendszerek intenzívebb használatával.

Szöveg: Dr. Tornai Kálmán és Dr. Zsedrovits Tamás
Fotók: PPKE