Oktatás célja:

A tantárgy célja, hogy a hallgatók betekintést nyerhessenek az alkotmánybíráskodás Magyarországon túlmutató vonatkozásaiba, és ennek során megismerkedhessenek a tradicionális európai, és Európán kívüli országok alkotmánybíráskodást ellátó szerveivel, azok hatásköreivel. A tantárgy az alkotmánybíráskodás kialakulása és fejlődése történeti aspektusainak áttekintését követően az amerikai és európai modellt követő alkotmánybíróságokra, azok legfontosabb hatásköreinek vizsgálatára összpontosít.

A polgári államok alkotmányjogi rendszerében az elmúlt évtizedek egyik meghatározó jelensége ugyanis az alkotmánybíráskodás szerepének bővülése volt. Az alkotmánybíróságok, és hatáskörei tekintetében folyamatos változások tapasztalhatók. A változások pedig kölcsönös hatást gyakoroltak az egyes országok szabályozásaira, az egyes alkotmánybíróságok gyakorlatára. A tantárgy célja ebből következően, hogy az összehasonlító jogi nézőpont figyelembe vételével megkísérelje feltárni az alkotmánybíróságok és hatásköreik kialakulásának, fejlődésének történeti, jogelméleti és alkotmányjogi összefüggéseit a különböző alkotmánybíróságok által kialakított gyakorlatok ismertetésével, csoportosításával, és összevetésével.

Ennek érdekében a tanórák során a hallgatók megismerkedhetnek az egyes jogforrásokkal, főként a külföldi országok alkotmányaival, az alkotmánybíróság hatásköreit szabályozó normákkal, valamint az egyes alkotmánybíráskodás feladatát ellátó szervek döntéseivel, határozataival. Ebbe a körbe – kisebb részben – Európán kívüli államok is bevonásra kerülnek. Ily módon szükségszerű említést tenni az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáról, mint az „alkotmánybíráskodás bölcsőjéről”. Érdekes ezen kívül a magyar Alkotmánybírósághoz hasonlóan szintén német minta alapján létrehozott dél-koreai alkotmánybíróság bemutatása. A speciálkollégium horizontja tehát nem csupán a klasszikus európai alkotmánybíróságokra terjed ki, noha kiemelten azok képezik a szemeszter gerincét, áttekintve különböző korszakokban létrejött alkotmánybíróságok és hatásköreik sajátosságait.

A tantárgy teljesítése révén a hallgatók

- képesek lesznek felismerni és azonosítani az alkotmánybíráskodás modelljeit, azok jellegzetességeit

- elsajátítják az összehasonlító alkotmányjog alapjait az alkotmánybíráskodás területé

n style="font-size:11pt;">n

- képesek lesznek elhatárolni egymástól az alkotmánybíróságok legfontosabb hatásköreit és funkcióit, azoknak az egyes vizsgált alkotmánybíróságok tekintetében tapasztalható jelentőségét

Tantárgy tartalma:

1. témakör: Bevezető gondolatok

1. előadás: Bevezetés: A tantárgy céljának, struktúrájának és követelményeinek ismertetése. Az alkotmánybíráskodás eredete és fejlődéstörténete, valamint modelljei; az amerikai modell kialakulása és a Supreme Court

2. előadás: Az európai modell elméleti háttere és gyakorlati megvalósulása

2. témakör: A tradicionális európai alkotmánybíróságok

3. előadás: A Német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht)

4. előadás: Az Osztrák Alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof)

5. előadás: Az Olasz Alkotmánybíróság

6. előadás: A Francia Alkotmánytanács

3. témakör: A második generációs európai alkotmánybíróságok

7. előadás: A Spanyol Alkotmánybíróság

8. előadás: A Portugál Alkotmánybíróság

4. témakör: A harmadik generációs, közép-kelet-európai alkotmánybíróságok, és Dél-Korea

9. el

őadás: A Lengyel Alkotmánybíróság

10. előadás: A Cseh Alkotmánybíróság

11. előadás: A Dél-koreai Alkotmánybíróság

12. előadás: zárthelyi dolgozat

Számonkérési és értékelési rendszere:

A foglalkozásokon való megjelenés: legfeljebb 2 hiányzás megengedett; és aktív részvétel

Az ajánlott irodalmak témakörökhöz kapcsolódó ismerete

Félév végén zárthelyi dolgozat teljesítése

Irodalom:

Maartje DE VISSER: Constitutional Review in Europe. A Comparative Analysis. Hart Publishing Ltd., Oxford and Portland, Oregon, 2014.

TÓTH Judit - LEGÉNY Krisztián: Összehasonlító alkotmányjog. Complex Kiadó, Budapest, 2006.