Dobó Mátyást érdekelte az a nagyobb kontextus, amibe a programozói munkája beágyazódik és bár nem tudatos döntés eredményeként, de a Pázmányon kommunikáció és szociológia szakon tanult. Lehetőséget látott abban, hogy társadalomtudományi kérdésekről tanuljon. Az egyetemen szerzett ismeretanyagból a modelleket, az elemző gondolkodást, a nagyobb társadalmi kérdések elhelyezését, a filozófia, kultúra és esztétika iránti érdeklődést máig használja. Az egyetem elvégzése után kutatóként dolgozott, majd egy startup-nál kötött ki. Jelenleg a Vodafone Üzleti Szolgáltatásokért felelős Vezérigazgató-helyettese.

Doransky. Honnan ez a név, mit jelent pontosan?

Üknagyapám lengyel származású, a család neve eredetileg Doransky, ezt magyarosították a múlt század elején Dobó-ra. A 2000-es évek elején, amikor elkezdtem digitális területtel foglalkozni, szinte kötelező volt, hogy az embernek legyen digitális „beceneve”. Én akkor ezt választottam, mert tetszett a hangzása, a gyökerekhez való ragaszkodás és a könnyű angol kiejthetősége.

Egy programozói képzés után milyen megfontolásból döntött társadalomtudományi képzések elvégzése mellett?

Elég korán rájöttem, hogy a programozásban is alapvetően a humán kapcsolódás érdekel, hogy kik, miért és hogyan használják a digitális felületeket, milyen esztétika, használhatósági paraméterek mozgatják az embereket. Nem volt tudatos döntés, de éreztem, hogy itt sokat tanulhatok arról a nagyobb kontextusról, amibe a munkám beágyazódik.

Kommunikáció és szociológia szakon végzett a Pázmányon. Emlékszik, hogy miért ezekre a szakokra és miért a Pázmányra jelentkezett? Akkoriban mi motiválta leginkább?

Fiatal voltam, nem volt ez igazán tudatos építkezés és döntés, alapvetően tetszett a lehetőség, hogy társadalomtudományi kérdésekről tanuljak, családilag sem volt rossz helyen az egyetem és a barátaim is ide jöttek tanulni. Alapvetően ide sodort az élet.

Milyen emlékezetes élményeket tudna felidézni a pázmányos évekből?

Kevéssé mondanám tipikusnak az egyetemi éveimet, szinte a kezdetektől elkezdtem dolgozni különböző webes projekteken és ez az időm döntő többségét elvitte, sokat ültem a gépteremben, jártam szórakozni a Tibi-be, barátok házaiban töltöttem az időmet és közben bejártam az órákra, meg kávézni, focizni az egyetemre. Hajnali vonatozások, egyetemi találkozások, rengeteg könyvtárban töltött idő, egy-két utazás maradt meg, néhány jóbarát, akikkel máig tartom a kapcsolatot.

Melyik tanárt, módszert, vagy órát, vagy egyetemen szerzett impulzust emelné ki?

Marót Miklós vizsgái, arab filozófia, a szociológia nagy alakjai maradtak meg leginkább, illetve művészfilmes órák.

Tanulmányaiból mit tudott leginkább hasznosítani? Az egyetemen szerzett ismeretanyag és a kiépült kapcsolatháló máig segítségedre tud lenni?

Az egyetemen szerzett ismeretanyag nagyon érdekesen épült be az életembe, hivatalosan mindössze fél évig dolgoztam szociológiai területen, de a modelleket, az elemző gondolkodást, a nagyobb társadalmi kérdések elhelyezését, a filozófia, kultúra és esztétika iránti érdeklődést máig használom. Azt vettem észre, hogy társadalomtudományok önmagukban sokszor gazdasági értelemben nehezen tekinthetők sztár területnek, de kombinálva hasznos szakmai képességekkel, elképesztően erős katalizátorok. Felerősítik a képességet arra, hogy mások fejével gondolkodjunk, hogy nagyobb rendszerekben és nagyobb lehetőségeket fogjunk meg. Nem tudsz nem hinni a társadalmi változás lehetőségében, ha néhány évet eltöltöttél társadalomtudományokkal. Mivel a munkánk lényegében kisebb-nagyobb mértékben változások létrehozásáról szól, nagyon hasznos értékeket biztosít.

Hogyan indult a pályája az egyetem elvégzését követően?

Pár hónapig kutatóként dolgoztam, de gyorsan jött a lehetőség, hogy az egyetem alatt felépített munkatapasztalatomat felhasználva egy startup-ban kössek ki, amelyik több sikeres webes és mobil alkalmazás projektet indított a hazai és nemzetközi piacon és ez berobbantotta a karrieremet.

2004-2008 között előadóként visszatért az alma materébe. Miért vállalta el és milyen előadásokat tartott?

Az egyik tanárral jóban voltam és ha jól emlékszem ő dobta fel, hogy menjek tanítani. Információs társadalom szemináriumot tartottam és egyéb digitális készségfejlesztési szemináriumokat.

Hogyan jött a SMART, mobil és startup konferencia ötlete?

Évek óta dolgoztam a piacon, amikor egy akkori üzlettársammal beszélgettünk kötetlenül, hogy szükségünk lenne fejlesztői kapcsolatokra. Bár nekem akkor már kiterjedt követői táborom volt az akkor futó közösségi média felületeken, nem voltak fejlesztői kapcsolataim. Kitaláltuk, hogy csinálunk egy kis találkozót, ahol a hozzánk hasonló innovatív alkalmazásfejlesztők találkozhatnak. Mi voltunk a legjobban meglepve, amikor több, mint 400 ember jött el a rendezvényre és a legnagyobb cégek álltak sorba, hogy szponzorálhassanak minket.

Több éve foglalkozik webes, illetve digitális trendekkel, szolgáltatásfejlesztéssel, szakmai blogot vezet. Jelenleg milyen projekten dolgozik?

Jelenleg a Vodafone Üzleti Szolgáltatásokért felelős Vezérigazgató-helyettese vagyok, így közvetlenül már nem dolgozom digitális projekteken, egy-két startup-ot mentorálok és a gyerekvállalás miatt blogot sem írok, próbálom magam fókuszálni a fontos ügyekre az életemben.

Mentorként startup cégeket segít. Mit gondol a hazai startup kultúráról?

Vannak benne izgalmas meglepetések – pl. Sharper 3D -, de a hazai környezet nem tekinthető igazán startup kultúrának, abban az értelemben, hogy egy olyan hálózat lenne, amely fenntart és megtart egy önmagát újratermelő közösséget. Végigjártam jó pár várost, ahol sikeres ökoszisztéma működik és ennek egyik feltétele az óriási tőke be- és kiáramlás, ami erős ökoszisztéma fejlesztéssel működhet és egy bizonyos ponton kitermel egy önmagát fenntartó alkalmazotti közösséget. Egy sikeres startup kultúra arról ismerhető fel, hogy a startup vállalkozásból kieső embereket a kompetencia iránti igény miatt szinte azonnal felszív egy másik startup vállalkozás. A hazai piacon továbbra is a célzott szakértelem fejlesztést látom reális útnak, a 2000-es évek közepén ez a video streaming technológiák voltak, abból kialakulhatott volna egy komoly globális központ,  ma talán az autóipar lehet hasonló helyzetben, de a helyzet nem egyszerű.

Munkája során mi motiválja?

Az építkezés iránti vágy.

Elfoglaltságai mellett mi jelenti a legjobb kikapcsolódást, töltődést?

Futok, fiammal játszom, gitározom, nyaralót újítok fel, barátokkal találkozom.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Nincsenek nagy terveim jelenleg, szeretnék jó apa lenni és sikeresen reagálni a velem szembejövő változásokra.

Mit üzenne, mit tanácsolna a jelenlegi pázmányos hallgatóknak?

Az egyetem mellett kezdjék el építeni azokat a képességeket, amiket később a munka világában kamatoztatni akarnak és kinyithat számukra kapcsolatrendszert és lehetőségeket.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Dobó Mátyás