Katona Flóra szeretett színpadon lenni, kamera előtt szerepelni, nagyon sokat beszélt és érdeklődő volt a körülötte zajló események iránt, így a kommunikáció- és médiatudomány képzésre vezetett az útja. Az egyetem kiválasztásakor nagyon fontos volt számára, hogy emberközpontú helyen tanulhasson, ahol a tanárokat érdekli a diák véleménye. A pázmányos éveket eddigi élete legjobb évei közé sorolja. Az egyetem alatt kezdett dolgozni a Rákóczi Szövetségnél, ahol most kommunikációs vezetőként a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában igyekszik segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét.

Mikor kezdte érdekelni a filmek világa és a kommunikációs terület?

Az általános iskola és a középiskola alatt versenyszinten táncoltam. Szerettem színpadon lenni, kamera előtt szerepelni, mindemellett nagyon sokat beszéltem. Érdeklődő voltam a körülöttem zajló események iránt, talán középiskola elején fogalmazódott meg bennem, hogy a kommunikációs és médiatudomány területén szeretnék elhelyezkedni.

Szabad bölcsészet szak filmelmélet, filmtörténet szakirányán és kommunikáció- és médiatudomány minor szakon végzett a Pázmányon. Emlékszik, hogy miért a Pázmányra jelentkezett? Akkoriban mi motiválta leginkább, beigazolódtak az elképzelései az itt töltött évek alatt?

Szókimondó lány vagyok, középiskolában is az voltam. Az egyetem kiválasztásakor nagyon fontos volt, hogy emberközpontú helyen tanulhassak, ahol a tanárokat érdekli a diák véleménye. Több egyetem nyitott napjára elmentem, rengeteg véleményt, értékelést elolvastam és végül nővérem és sógorom véleményét figyelembe véve döntöttem a Pázmány mellett, amit nem bántam meg.

Milyennek látja a pázmányos éveket? Mi az, ami azonnal eszébe jut az egyetemmel kapcsolatosan, milyen emlékezetes élményekre gondol vissza szívesen?

A pázmányos éveket eddigi életem legjobb évei közé sorolom. Felvidékiként, Nagymegyerről kerültem Budapestre. Úgy érzem a beilleszkedésem zökkenőmentes volt, nagyon hamar barátságok köttettek, melyek a mai napig tartanak. Nagyon sok emlék, élmény jut eszembe, kezdve az első filmforgatásunktól, az úgysem tudok semmit vizsgáktól, a sok nevetéstől, amit a csallóközi tájszólásommal okoztam, hogy a pendrive-t USB kulcsnak hívtam, a sok átbeszélgetett éjszakák, mind megannyi emlék, melyre szívesen gondolok vissza. Itt még megjegyezném, hogy amikor táncversenyre jártunk, gyakran elhaladtunk a piliscsabai campus mellett, és mindig mondtam, hogy én egyszer ide fogok járni, de akkor még nem tudtam, hogy milyen egyetem található az épületben. Lehettem vagy 12-13 éves. A campus már akkor is tetszett. Azt hiszem, ez volt az első kapcsolatom az egyetemmel. Ugyan én a budapesti helyszínen tanultam már, de az egyetemi HÖK-nek köszönhetően aktív kapcsolatunk volt a piliscsabai diákokkal és helyszínnel is. Amikor megkérdezik tőlem, hogy milyen volt a Pázmányra járni, röviden úgy foglalom össze, minden hallgatónak kötelezővé tennék legalább fél évet az egyetemünkön, hogy átélje, megismerje a pázmányos életérzést.

Melyik tanárt, módszert, vagy órát, vagy egyetemen szerzett impulzust emelné ki, ami hatással volt Önre?

Egyértelműen Andok Mónika tanárnőt. Tisztelem, mint tanárt és mint embert is. Nagyon sokat köszönhetek neki, úgy érzem az Ő tanácsai, útmutatása segített abban, hogy azzal foglalkozom, amit szeretek. Szeretettel gondolok vissza az óráira, a táboros beszélgetéseinkre, hiszem, hogy általa kezdtem el kommunikációs szinten foglalkozni a kisebbségben élők helyzetével, lehetőségeivel, mindennapi életükkel.

Tanulmányaiból mit tudott leginkább hasznosítani? Hogyan indult pályája az egyetem elvégzését követően?

A tanultakat már az egyetem alatt tudtam hasznosítani, hiszen diákmunkásként dolgoztam a Rákóczi Szövetségnél. 2018-ban a Szövetség koordinálta Magyarországon a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését, ekkor kezdtem el a szervezetnél kommunikáció és marketing területen dolgozni. Nagyon élveztem ezt az időszakot, gyakorlatilag napi 12-14 órát dolgoztunk, jól együttműködtünk a munkatársakkal, a kampány után lettem hivatalosan a Szövetség kommunikációs munkatársa, ami a mai napig tart. Elmondhatom, hogy az egyetem elvégzése után is maradtam az úgynevezett szakmában, amit tanultam.

A 30 éves Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában igyekszik lehetőségeit felhasználva segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét. Hogyan igyekeznek mindezt elérni? Milyen programjaik vannak?

A Szövetség tevékenysége kiemelten a magyar fiatalokra irányul. Szervezetünk több mint 30 ezer taggal és 500-nál is több helyi szervezettel rendelkezik Kárpát-medence-szerte, ezek közül 300 középiskolákban működő ifjúsági szervezet. Évente több mint 100 ezer embert érünk el különböző programjainkkal. Rengeteg rendezvényt, programot szervezünk a középiskolás korosztálynak. Ezek koncertek, regionális rendezvények, nagy középiskolás táborok, hétvégi kirándulások, diákutaztatási programok. Meggyőződésünk, hogy a 14 és 18 év közötti korban alakul ki az identitásnak és a kapcsolatrendszernek egy jelentős része. A Rákóczi Szövetség arra törekszik, hogy ebben az időszakban minél több olyan impulzus érje a fiatalokat, ami abban segíti őket, hogy a magyarságukra értékként tekintsenek, és minél több magyar-magyar kapcsolat alakuljon köztük. Nem utolsó sorban barátságok, szerelmek, házasságok szövődtek a rendezvényeinken.

A Magyar Iskolaválasztási Programunkkal próbáljuk ösztönözni a külhoni területeken a szülőket az anyanyelvi oktatás fontosságára, ennek érdekében az újszülötteket, az óvodásokat és az iskolakezdőket is megszólítja szervezetünk.

A Szövetség tevékenységét nem lehet 1-2 mondatban leírni, pláne nem annak, aki benne dolgozik. Órákat tudnék a munkánkról mesélni. Azt javaslom, hogy akit érdekel a tevékenységünk, kövessen minket Facebookon és Instagramon.

Véleménye szerint milyen jelentősége van a nagyvilágban élő magyar gyökerű fiatalok kapcsolatainak építésének, illetve a magyar nyelv és kultúra elmélyítésén keresztül az identitásuk erősítésének?

Azt gondolom, hogy a valamivel való azonosság, valamely közösséghez való tartozás teszi lehetővé, hogy döntéseket hozhassunk, meghatározzuk helyünket, szerepünket a társadalomban. A közös nyelv, a magyarsághoz való tartozás lehetővé teszi az identitás erősítését. Ebben az esetben a magyar nyelv nem csak kommunikációs eszköz, hanem gondolkodásmód, mely biztosíthatja a folytonosságot a nagyvilágban élő magyar fiatalok, valamint majd az ő gyermekeik számára is. Véleményem szerint a szétszórt magyarság összetartásának legmeghatározóbb eszköze a nyelv használata, gyakorlása, valamint a kultúra, történelem megismerése és elmélyítése. Fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a Szövetség táboraiba a diaszpórából, illetve szórvány közösségekből érkező fiatalok visszajelzése, akiknek pontosan a magyar nyelv használata, a kultúra, történelem minél jobb megismerése segít identitásuk megőrzésében. Azoknak a fiataloknak, - mint például a Dél-Amerikából érkezők -, akik magyarnak vallják magukat, de nem beszélik a nyelvet, a közös kommunikációs eszköz a néptánc. Ők ezáltal tudják erősíteni identitásukat.

Munkájában mi okozza a legnagyobb örömöt?

Elsősorban, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Minden egyes nagy rendezvény, legyen az a Nemzeti Összetartozás Napja, az októberben zajló Gloria Victis 1956 programsorozat, a nyári táborok sikerei, a jó együttműködés a különféle szervezetekkel és még sorolhatnám, mind örömmel tölt el. Boldog vagyok, hogy a Rákóczi Szövetség munkáját nagy figyelem övezi a sajtóban és a közösség média felületeken is. Mindig motivál, ha új videót, grafikai anyagot vagy kiadványt kell szerkeszteni. Nagyon szeretem, amikor elkészül egy anyag, látom a munkatársakon, hogy tetszik nekik és a tagságunktól, követőinktől is jönnek a pozitív visszajelzések.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Terveim szerint jövőre mesterdiplomát szerzek kommunikáció- és médiatudomány szakon, mellette remélem még sokáig a Rákóczi Szövetség munkatársa leszek.

Ahogy minden fiatalnak, nekem is tervben van, hogy folyamatosan fejlesszem magam a szakmában, szeretnék marketing területen még nagyon sokat tanulni.

Mit üzenne, mit tanácsolna a jelenlegi pázmányos hallgatóknak?

Merjenek nagyot álmodni. Valósítsák meg álmaikat. Jó értelemben használják ki az egyetem által biztosított lehetőségeket. Bátran kérdezzenek, legyen véleményük, fogadják meg tanáraik tanácsait. És persze ismerjék meg az általam már említett pázmányos életérzést.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Katona Flóra