Oktatás célja:

A tantárgy célja az Uniós anyagi és eljárási szabályok, esetjog bemutatása, elemzése gyakorlati példák tükrében az EU szellemi tulajdonjogok területén.

Tantárgy tartalma:

1) Szellemi termékek védelmének kategóriái: Szerzői jog, szomszédos jogok; iparjogvédelem tárgyai. Automatikus védelem ex lege, illetve az iparjogvédelem körében közigazgatási aktus folytán, a különbség okai. Szellemi tulajdonjogok territorialitása. Elméleti megalapozás: természetjog, közérdek, ösztönző szempontok. Oltalom a tisztességtelen versennyel szemben.

2) A szellemi termékek jogvédelmének szívós territorialitása, két- és többoldalú áthidalásának nemzetközileg kialakult elvei. A szerzői és szomszédos, másrészt az iparjogvédelmi jogok eltérő biztosításának nemzetközi kihatása: a belföldiekkel való egyenlő elbánás elve mellé a bejelentés elsőbbségének joga párosult. Formális és materiális reciprocitás elve. Alapvető egyezmények (1883 Párizs, 1886 Bern, 1994 WTO/TRIPS, 1996 WIPO). Az alapjogi megközelítés.

3) Európai Uniós jog: hatáskör a szellemi tulajdonjogok tekintetében, áruk és szolgáltatások szabad áramlása. Meglévő tagállami nemzetközi szerződések tiszteletben tartása. A szabad mozgás és szabad verseny követelményeinek alapvető szabályai.

4) Az Európai Bíróság gyakorlatának alakulása szerzői jogi és iparjogvédelmi exkluzív licenc jogok területén. Az ipari és kereskedelmi tulajdon fogalmának és az iparjogvédelmi bírói döntéseknek előbb a szomszédos jogok, majd a szerzői jogok gyakorlására való kiterjesztése. Különböztetés a jog fennállása és gyakorlása között. A terjesztési jogok nemzeti, Uniós és nemzetközi kimerülése. Jogkimerülés kizárása szerzői jogokkal és szomszédos jogokkal kapcsolatos szolgáltatások esetében.

Másodlagos joganyag a szellemi tulajdo

nvédelem területén. Harmonizáció, EU jogintézmények az iparjogvédelem területén. Az EU nemzetközi szerződéskötési hatásköre.

5) Szerzői és szomszédos jogok harmonizációja. Az új szerzői jogi irányelv. További irányelvek számítógépes programok védelméről, bérleti jogokról, előadói jogokról, műsorszolgáltatókról, audiovizuális művekről. Bérbeadás és nyilvános haszonkölcsönzés. Szomszédos jogok védelme. Védelmi idők harmonizálása. Adatbázisok szerzői jogi és sui generis jogvédelme, a viszonosság feltételével, az USA joggyakorlatától eltérően. A szerzők képzőművészeti alkotásaik eredeti példányán biztosított „követő jog” kötelező bevezetése és harmonizálása.

6) Harmonizáció és jogegységesítés az iparjogvédelem területén. Szabadalmak: Párizsi Uniós Egyezmény/Szabadalmi Együttműködési Egyezmény (PCT)/Európai Szabadalmi Egyezmény/Egységes Európai Szabadalom és Szabadalmi Bíróság. Új növényfajták és az új növényfajták védelmének nemzetközi szövetsége, kapcsolódó EU rendelet. Biotechnológiai találmányokra vonatkozó Uniós irányelv és esetjog (pl. Brüstle). Az új üzleti titok irányelv. 

7) Védjegyek: Párizsi Uniós Egyezmény/Madridi Megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról. Új Uniós védjegy rendelet és irányelv. Védjegyekre vonatkozó esetjog (pl. Arsenal, IP Translator, Nokia, Google France, DHL, Interflora, L’Oreal v eBay, Louboutin, Rubik’s Cube, Textilis, Sky v Skykick, Gömböc). Közösségi formatervezési minta védelme: irányelv és rendelet. Esetjog (pl. Flos, Pepsi, Doceram, Cofemel). Szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó szabályok harmonizációja. Polgári jogi és büntetőjogi szankciók.

8) Kartellszabályok alóli kivételek szellemi tulajdonjogok esetében. Visszaélés a szellemi tulajdonjogokkal és a erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó esetjog (pl. Huawei v ZTE). A lényeges tulajdonság doktrínája. Az úgynevezett „pay for delay” megállapodások (pl. Lundbeck, Servier, Generics UK).

9) A szellemi tulajdonjogok védelme az internetes környezetben. A digitalizáció alapfogalmai. A szellemi tulajdoni jogsértésért való felelősség az USA 1998-as szerzői jogi törvénye és a 2000-es EU elektronikus kereskedelmi irányelv alapján. A közreműködői, közvetítői felelősség internetszolgáltatók esetében: az ún. „safe harbor” rendszer. Az USA esetjogának fejlődése: MP3, Napster, peer to peer (P2P) programok, Grokster ügy. EU szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó irányelve, szerzői jogi irányelvek. A tájékoztatáshoz való jog és a méltányos (fair) használat doktrínája kontra szerzői jog.

10) A közvetítői felelősség a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó irányelv alapján, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, az új szerzői jogi irányelv, valamint az EUB kapcsolódó esetjoga (Ziggo/Pirate Bay, Tommy Hilfiger, McFadden, L’Oreal v eBay, UPC Telekabel, Facebook, YouTube).

11) Piaci monopólium. A szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelésének a kérdése általánosságban és internetes környezetben. A 2014-es közös jogkezelőkre vonatkozó irányelv. Erőfölénnyel visszaélés a digitális piacokon. Az Európai Unió digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási csomagja.

12) Hiperhivatkozások, digitális tartalom beágyazása, e-könyvek letöltése mint a nyilvánossághoz közvetítés a szerzői jogban (pl. Svensson, GS Media, BestWater, TomKabinet ügyek)

Számonkérési és értékelési rendszere:

írásbeli beszámoló, beszámoló (három fokozatú)

Irodalom:

Kötelező irodalom:

Tattay Levente – Pintz György – Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga, Pázmány Press, 2021.

Boytha, Gy.: Iparjogvédelem, szerzői jog. In: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Szerk. Király, M. KJK KERSZÖV, 2008, IV. Fejezet.

>

Ajánlott irodalom:

• • Grad-Gyenge Anikó: Egy modern szerzői jog, Wolters Kluver, 2019.
  • Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez (szerk. Gyertyánfy Péter), 2020
  • William Cornis, David Llewelin: Intellectual Property, Sweet and Maxwell, 2013. 
  • WIPO Intellectual Property Handbook, Geneva, 2004  http://www.wipo.int/about-ip/en/iprm/

  https://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/intproperty/489/wipo_pub_489.pdf

  • Keeling, D.T.: Intellectual Property Rights in EU Law, vol.I. Oxford EC Law Library, 2003. 
  • J.H.H. Weiler: Teaching material on EU IP (http://jeanmonnetprogram.org/wp-content/uploads/UNIT12-EU-2004-05.pdf)
  • Merges, Menell & Lemley, Intellectual Property in the New Technological Age: 2007 Statutory Supplement
  • Rachelle Dreyfun (ed.), The Oxford Handbook of Intellectual Property Law (2017-18, Oxford University Press)
  • Tashiko Takenaka (ed.), Research Handbook on Patent Law and theory (2019, Elgar)
  • Mira T. Sundara Rajan (ed.), The Cambridge Handbook of Intellectual Property in Centra-Eastern Europe (2019, Cambridge University Press)
  • Martin Wilson, Art law and the business of art (2019, Elgar)
  • Ilanah Fhima and Dev S. Gangjee, The Confusion Test in European Trade Mark Law, 2019, Oxford University Press
  • Eleonora Rosati, Copyright and the Court of Justice of the European Union, 2019, Oxford University Press
  • Pedro De Miguel Asensio: Conflict of Laws and the Internet, 2020, Elgar
  • Paul Kuruk, Traditional knowledge, genetic resources, customary law and Intellectual Property (2020, Elgar)
  • Jani McCutcheon, Fiona McGaughey (ed.), Research Handbook on Art and Law (2020, Elgar)
  • Dreyfus and Kwall, Intellectual Property: Cases and Materials on Trademark, Copyright and Patent Law (Foundation Press; 1996).
  • Abott, Cottier and Gurry, The International Intellectual Property System (1999) 
  • Dinwoodie, Hennessey and Perlmutter, International Intellectual Property Law and Policy (2001) 
  • Markus Reitzig, Strategic Management of Intellectual Property, 45, 2004, MITSloan Management Review 35 - http://sloanreview.mit.edu/wp-content/uploads/saleable-pdfs/45308.pdf
  • Anne Layne -Farrar, The Brothers Grimm Book of Business Models: A Survey of Literature and Developments in Patent Acquisition and Litigation, 2012 – http://ssrn.com/abstract=2030323
  • William W. Fisher III, Strategic Management of Intellectual Property, vol. 55. nr. 4, 2013, California Management Review- https://www.hbs.edu/faculty/Publication%20Files/CMR5504_10_Fisher_III_7bbf941f-fe1b-4069-a609-9c6cd9a8783b.pdf
  • Butterworths Intellectual Property Law Handbook [Paperback]