Oktatás célja:

A joghallgató ismerje meg és sajátítsa el az Osztrák–Magyar Monarchia közös ügyeit, valamint közös érdekű ügyeit, továbbá azok intézésének és működtetésének mechanizmusát.

Tantárgy tartalma:

1. Bevezetés, az Osztrák–Magyar Monarchia, mint közép-európai nagyhatalom

(Hatalmi politikai egyensúly; kontinentális hatalom; területi integritás; parlamentarizmus.)

2. A közös uralkodó, a császár és király

(Egyetemes uralkodó? A magyar alkotmányosság helyreállítása. Hatalma és jogköre.)

3. A közös külügyminisztérium

(Legfontosabb minisztérium. Jogköre és hatalma. Szerepe a nemzetközi diplomáciában és hatalmi politikában.)

4. A közös minisztertanács

(Egyetemes fontosságú, egységes, közös érdekű ügyek igazgatási fóruma.)

5. A gazdasági kiegyezés

A kiegyezés örök érvényű, de a gazdasági kiegyezést tízévente újra kell tárgyalni a változó körülményeknek megfelelően. Komoly súrlódások, súlyos nehézségek.)

6. Az Osztrák–Magyar Bank, mint közös jegybank

(A kiegyezés ugyan nem hozta létre a közös jegybankot, ennek ellenére mégis úgy tartották számon az Osztrák Nemzeti Bankot. 1878-ban mégis létrejött a közös intézmény.)

7. A közös valuta 1867–1914

(A forint gyenge ezüstvaluta, silány papírpénz? Végül gazdasági stabilitást nyújtó aranystandard lett a korona.)

8. A közös hadsereg

(Közös haderő, uralkodói akarat, egységes vezényleti nyelv.)

9. A miniszterelnök szerepe és jogköre a dualizmus korában

(Mely személyekből lehetett miniszterelnök? Milyen volt a jogállása, s mi volt a feladta?)

10. Választások a dualizmus kori Magyarországon

(Cenzus; férfi vs. nő; szavazati jog; választó és választható személyek; korrupció; korteskedés)

11. Az Osztrák–Magyar Monarchia a szövetségi rendszerben

>

(Titkos szövetség; hatalmi érdek; szuverenitás; biztonságpolitika; kereskedelempolitika)

12. A német diplomaták tevékenysége a Monarchiában az 1880-as és 1890-es években

(Kiemelkedő partnerség; szövetséges viszony; hírszerzés; befolyásolás)

13. Az oktatási rendszer a dualizmus időszakában

(Alap-, közép- és felsőfokú oktatás; szakoktatás; szakképzés; egyetemalapítás)

Számonkérési és értékelési rendszere:

Írásbeli beszámoló. Háromnál több hiányzás esetén az oktató az aláírást megtagadja.

Irodalom:

Kötelező irodalom:

Boros Zsuzsanna–Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867–1944). Parlament, pártok, választás. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008.

Kozári Monika: A dualista rendszer 1867–1918. Budapest, Pannonica Kiadó, 2005.

Mezey Barna szerk.: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris Kiadó, 2007.

Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2011.

Ajánlott irodalom:

Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Magyarország története 1849–1918. Budapest, Vince Kiadó, 1999.

Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországán. Budapest, Habsburg Történeti Intézet – Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány, 2017.

Gerő András: Ferenc József és a magyarok. Budapest, Habsburg Történeti Intézet – Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány, 2016.

Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Magyarország története 1867–1918. I-II. kötet. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1934. (Reprint 1992)

Hermann Róbert szerk.: Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718–1919. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2015.

Kárbin Ákos: A közös ügyek és a szuverenitás eredőjében. Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása és működése. In: Beke-Martos Judit (szerk.) Összetett állammodellek és a hatalommegosztás elve

Budapest, Gondolat Kiadó, 2022. 32–47.

Pölöskei Ferenc: A Szabadelvű Párt fényei és árnyai (1875–1906). Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2010.

Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2001.

Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.

Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest, Gondolat Kiadó, 1989.

Somogyi Éva: Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2006.

Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. A közös minisztertanács, 1867–1906. Budapest, História – Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, 1996.

Somogyi Éva: A „közös ügyek”, 1867–1914. Abszolutista és alkotmányos elemek a közösügyes politikában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet – História, 1995.

Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban [a dualizmus korában]. In: Századok. 138. évf. 3. szám (2004.) 601–672.

Somogyi Éva: A delegáció. In: Századok. 128. évf. 3–4. (1994). 454–516.