Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a méltányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében – tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jog-ellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuverenitás és az antropológia feszültségében. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. Montesquieu vonzásában: A Törvények szellemének értelmezései és jogbölcseleti vonatkozásai. A kodifikáció meghatározásai, „atyjai” és a római-germán jogcsalád klasszikus kódexei. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány

Tananyag:

Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Második kiadás. Budapest, SzIT, 2013.