Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: Jogelmélet 1.
Tárgy kódja: JOJB204XX1
Óraszám: N: 2/0/0, L: 15/0/0
Kreditérték: 4
Az oktatás nyelve: angol, magyar
Követelmény típus: Kollokvium
Felelős kar: JÁK
Felelős szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
Tárgyfelelős oktató: Dr. Frivaldszky János
Tárgyleírás:

A tantárgy céljának rövid ismertetése:

A kurzus a jogfilozófiai gondolkodás főbb kérdéseit és személeti módjait, s azok alapvető elemeit tárgyalja egységes (természetjogi) jogfilozófiai szemléletben és keretben, mégpedig a klasszikus (görög-római és középkori) gondolkodásmódot alapul véve. A cél, hogy a hallgatók ezt az elméleti szemléleti perspektívát megértsék, s ehhez képest tudják a modern természetjogi tanok alapvető elméletképzési módszereit és az azokból következő teoretikus elemeket átlátni. A XIX. századi jogelméleti irányok bemutatásakor cél az egyes tanok alapjául szolgáló ismeretelmélet és társadalmi helyzet megértése, amelyek az egyes teóriák magyarázatához hozzájárulnak. További cél e jogelméleti rendszerek belső kohézióinak bemutatása.

 

Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:

Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog, mint a „jó és a méltányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében – tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet) jog-ellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuverenitás és az antropológia feszültségében. A második skolasztika jogfilozófiai szintézise. Francisco Suárez törvény- és jogfelfogása. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány.

 

Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:

---

 

Az értékelés kritériuma:

A hallgatónak számot kell adnia arról, hogy ismeri-e az egyes jogelméleti irányzatokat, azok főbb elemeit és azok sajátosságait. Össze kell tudnia vetni a klasszikus és a modern természetjogi irányzatokat a főbb összehasonlítási elemek alapján. Meg kell tudnia mutatni, hogy az ismeretelméleti alapválasztásokból az egyes elméletekben hogyan következnek a jogi elméletépítési következmények.

 

Az alkalmazott oktatási módszerek:

Az egyes elméletek nagy rendszerekben, átfogó gondolkodási mintában, esetleg paradigmában való elhelyezése: klasszikus és modern természetjogi elméletek, illetve a jogpozitivista, s benne az analitikus jogelméletek. A régi római jog és a pandektista római jog különbségei. A történeti jogi iskola egyes irányzatainak közös elemei.

Az egyes elméletek belső koherenciáinak és ellentmondásainak bemutatása.

Az elvontabb és összetettebb jogi gondolkodási minták érthetőbb és egyszerűbb jogi érvelési problémákon való szemléltetése.

A hallgatók bevonása a helyes teoretikus kiindulópontok, elméletképzési elemek és az arra épülő érvek megtalálásába.

Az egyes elméletek hasonlóságainak és különbségeinek hallgatók bevonásával való megtalálása. Ezek helyességének értékelése.

Az eszmetörténeti jogfilozófiai és jogelméleti problémák kortárs hasonló dilemmák értelmezéséhez való felhasználása.

 

Kötelező irodalom:

Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Harmadik kiadás. Budapest, SzIT, 2016. 297. o. ISBN 978 963 277 617 0

 

Ajánlott irodalom:

Frivaldszky János: Retorika, nyilvánosság és érvelés a polisz bíróságain.
In: Frivaldszky János – Könczöl Miklós (szerk.): Dialektika, retorika és jogászi érvelés a klasszikusok nyomán. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karának Tankönyvei. Budapest, Pázmány Press, 2015. 11-30. o. ISBN 9789633082621

https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2689/1/Frivaldszky_Retorika_nyilvanossag_es_erveles.pdf

 

Frivaldszky János: A középkori jogászok méltányosságról, igazságosságról és jogról alkotott felfogása. DÍKÉ, 9. 2025/1. 31-56. o. ISSN 2631-1232

https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2596/1/Frivaldszky_A_kozepkori_jogaszok_meltanyossagrol.pdf

 

A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:

  1. tudása: T1, T2, T3, T4, T5, T7, T8, T9, T10
  2. képességei: K1, K2, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K14, K15, K16, K17, K18
  3. attitűdje: A1, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A9, A10, A11, A12, A14
  4. autonómiája és felelőssége: F1, F2, F3, F5, F6, F7

 

Tantárgy oktatója:

Dr. Frivaldszky János

Dr. Tattay Szilárd

 

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

jogász JONJ-JOG osztatlan képzés Nappali magyar 10 félév JÁK
jogász JOLJ-JOG osztatlan képzés Levelező magyar 10 félév JÁK
nemzetközi program JNNX-XNP Nemzetközi program képzése Nappali angol 1 félév JÁK
Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe