A katolikus egyetem számára identitáskérdés, hogy a technika és a tudomány haladása erkölcsi és etikai kérdéseit is vizsgálja. A rendezvény szervezője, Tahyné Kovács Ágnes, Ferenc pápa szavait idézte: 'a mesterséges intelligencia koncepciójának és használatának felelősségteljessé tétele azért szükséges, hogy az emberiség és közös otthonunk védelmének szolgálatába álljon'. A konferencia egyik indítéka volt, hogy az idei, 57. Béke Világnapi üzenetében a Szentatya nyílt párbeszédre hívott az új technológiák jelentőségéről.
A konferencia előadói azt vizsgálták, hogy : Lehet-e etikus, illetve értéksemleges egy rendszer? Hogyan szabályozta az EU MI rendeletében az etikai kérdéseket?
Az Egyetem képviseletében Szabó István rektorhelyettes nyitotta meg a konferenciát, amelynek során az MI szerepéhez Roska Tamás gondolatait kapcsolta: az Isten által teremtett világban fellelhető dolgok iránt mindig nagyobb bizalommal kell lennünk, mint amelyeket csupán az emberi ész hozott létre (felfedezés és feltalálás).
Nyéky Kálmán a MI alkalmazásaiban az emberi elsőbbségre helyezte a hangsúlyt a technokrata jelennel szemben. Az MI alkalmazások kapcsán az ész elsőbbsége helyett a szív elsőbbségére kell a figyelmet irányítani, hangsúlyozta Birher Nándor előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az etika szó használatát a MI -val kapcsolatosan gyakran félreértik, mert erényetikaként értékelik és egy technikai szógyűjteményt értenek alatta. Az élet értelmét kutató etikai megközelítés elkerülhetetlen. Zsedrovits Tamás a PPKE ITK képviseletében a kutatás legújabb eredményeiről számolt be. Könczöl Miklós az argumentatív erények példáin keresztül azt kutatta, hogy egy nem emberi létező lehet-e erkölcsös. Petruska Ferenc előadása szerint a fegyveres összeütközések jogában az analógia nem működik, mivel eddig az MI-alapú autonóm fegyverrendszerekhez még hasonló fegyver sem létezett. Így a jogszerű alkalmazás és a felelősség kérdésében leginkább a hadijogi alapelvekre lehet támaszkodni. Fehér András Tibor szuperintelligencia régen és most című előadásában kimutatta, hogy bizonyos ateista hitek hogyan szövik át a tudományos kutatásokat. Ligeti Balázs a genomikai nyelvmodellek alkalmazásairól szóló előadásában az új patogének, mikrobiom-mérnökség és az egészség közti összefüggésre világított rá. Horváth E. Írisz a kiszolgáltatott csoportok bírósági helyzetéről szóló előadásában kiemelte, hogy megfelelő nemzeti és nemzetközi keretrendszer kialakításával, a segédeszközök integrációjának segítségével, a technológiai fejlesztésekkel jelentős lehet az akadálymentesítés. Aczél-Partos Adrienn előadása szerint a plágiumról általában nincs egységes szabályozás és kiveszőben lévő erkölcsi szabályok nem pótolják a jogi szabályozást. Halaszthatatlan az egységes felsőoktatási álláspont kidolgozása. Pogácsás Anett szerint 300 éve alakult ki a kulturális piac. A szerzői jogi elméletek mögött az alkotó ember áll, az inspirációt, az emberit védi a szerzői jog, nem pedig az újat. Kovács György az EU Mi rendelet etikai szabályait elemezte. Pünkösty András a mesterséges intelligencia etikai diskurzusának teremtésvédelmi szemléletű elemzését mutatta be. Nagy Dávid előadásában a nagy nyelvi modellek felsőoktatási alkalmazási lehetőségeit ismertette. A konferencia szervezője, Tahyné Kovács Ágnes előadás aszerint a MI jelensége a korábbiakban soha nem tapasztalt kihívás elé állítja a szabályozókat, nemcsak folyamatai összetettsége és hatásai elhatárolhatatlan volta miatt, hanem szédületes tempójú fejlődés okán is.
