A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tevékenységét, mobilitási és ösztöndíj programjait kétrészes sorozatban ismertetjük. Ezúttal Dr. Tamássy Bence Ákos, a Központi Külügyi Osztály vezetője mutatja be a mobilitási programokat, intézményi és egyéb együttműködéseket, tevékenységeket. 

Milyen fő feladatokat lát el a Központi Külügyi Osztály?

A Központi Külügyi Osztály (KKO) legfőbb feladata, hogy az Egyetem nemzetközi ügyeivel, tevékenységeivel kapcsolatos feladatokat központi szinten ellássa. Ez magában foglalja az egész Egyetem nemzetköziesítési stratégiájának kidolgozását, a megvalósítás nyomon követését és segítését, a nemzetközi kapcsolatok központi koordinálását. Mindemellett mi felelünk a nemzetközi pályázatok beadásáért és a nemzetközi mobilitási programok egyetemi szintű menedzselésért. Részt veszünk az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak építésében, valamint a külügyi és tudományszervezési Rektorhelyettessel együtt ellátjuk az egyetem képviseletét a Nemzetközi Szervezetekben. 

Ami azonban a hallgatók felé talán a leginkább látványos, fontos feladatunk a nemzetközi mobilitási programok koordinációja. Természetesen első helyen említendő meg az Erasmus+ program menedzsmentje, de ezek mellett számos más, nemzetközi érintettségű program koordinációjáért is mi felelünk, úgy, mint a CEEPUS program, a Stipendium Hungaricum Program, az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak és a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, továbbá a KA 220-as Felsőoktatási Stratégiai Partnerségek, a Hubert-Curien Balaton Program és a Makovecz Ösztöndíjprogram. Mindezek esetében általában elmondható, hogy a mobilitások megvalósítása kari szinten, a kari Nemzetközi Osztályokon történik. Mi ezen programok intézményi szintű adminisztrációját látjuk el.

A Központi Külügyi Osztálynak ezen mindennapi feladatok mellett nagy szerep jut az Egyetem külföldi megismertetésében, népszerűsítésében, ezáltal az tájékoztató brossúrák, valamint az angol nyelvű holnap kezeléséért is mi felelünk. 

Milyen szerepet tölt be a Külügyi Osztály az egyetem nemzetközi kapcsolatainak építésében?

Egyszerre kezdeményező és koordináló szerepet. Sok esetben mi vagyunk a kezdeményezője egy-egy új együttműködésnek, míg máskor a Karok igényei és megkeresései alapján koordináljuk a nemzetközi kapcsolatok alakítását, támogatjuk és segítjük a Karokat céljaik elérésében. Emellett a Tempus Közalapítvánnyal, amely a legtöbb nemzetközi program hazai szintű koordinációjáért felel, is mi egyeztetünk és igyekszünk az egyetem számára minél jobb lehetőségeket elérni.

Milyen együttműködései vannak az egyetemnek külföldi intézményekkel, partneregyetemekkel, szervezetekkel?
Egyetemünknek számos külföldi partneregyetemmel van hatályos együttműködési megállapodása. Általában a Memorandum of Understanding (MOU) szerződésekkel indul két egyetem nemzetközi együttműködése, amely később további, konkrét együttműködési formákban (közös kutatás, közös publikáció, kölcsönös mobilitások stb.) folytatódhat ezen szerződéses alapon. Ezek az intézményközi együttműködések általában már lehetővé teszik a kölcsönös hallgató- és oktatócserék megvalósulását, valamint kiindulási pontot jelentenek későbbi együttműködésekhez.

A már említett nemzetközi mobilitási programokon belüli együttműködések is fontosak. Egyetemi szinten csak az Erasmus+ programban majdnem 200 partneregyetemünk van Európán belül, valamint közel 20 Európán kívül országokból az Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitási programban. 

A partneregyetemi együttműködések között a CEEPUS mobilitási programban való részvételünk is jelentős. Itt a résztvevő egyetemek hálózatokat hoznak létre – a 2024/25-ös tanévben egyetemünk 5 CEEPUS hálózatnak a tagja, ezeken belül összesen mintegy 54 partner egyetemmel állunk kapcsolatban. 

Kiemelt prioritással bír munkánkban a Stipendium Hungaricum, a Diaszpóra ösztöndíjprogramok, valamint katolikus egyetemként a Keresztény Fiataloknak szóló ösztöndíjprogram lebonyolításáért felelős magyarországi szervezetekkel való szoros együttműködés (TKA Study in Hungary Igazgatóság és Hungary Helps Ügynökség). Az említett ösztöndíjprogramok keretében évente nagyszámú külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait angol nyelvű képzéseinken, így a programok lebonyolításában nagyon fontos az ezen szervezetekkel való napi szintű kapcsolattartás. 

Hogyan választják ki az új partnereket, van-e kiemelt prioritás ebben?

Korábban megvizsgáltuk, melyek azok a földrajzi értelemben vett célrégiók, amelyeket érdemes Egyetemi szinten is megcélozni, akár új partnerek keresése, akár mobilitási programok megvalósítása vagy hallgatók toborzása céljából. A döntés során figyelembe vettük az egyes karok, oktatók, kutatók meglévő kapcsolatait és igényeit is a különböző partnerségekre. Így született döntés többek között a Közép-ázsiai régió megcélzásáról is. Ennek egyik megvalósulása volt a kazahszáni és kirgizisztáni hallgatói vásárokon való részvétel, valamint Kirgizisztán legjelentősebb Egyetemével, a Kirgiz-Török Manas Egyetemmel kötött megállapodás is. 

Természetesen nagyon fontos prioritás Egyetemünk számára a katolikus partnerségek erősítése. Legjelentősebb egyetemi szintű partnereink szinte egytől egyik nagy múltú katolikus intézmények, amelyek a PPKE mellett szintén tagjai katolikus egyetemi szerveződéseknek is. A közös értékrend már megteremt egy olyan alapot, amelyre a későbbiekben sikeres szakmai együttműködés épülhet. 

Milyen nemzetközi mobilitási programok érhetők el a hallgatók és az oktatók számára?

Egyetemünk egyházi fenntartású egyetemként továbbra is részese lehet az Erasmus+ Program nyújtotta lehetőségeknek, így természetesen ez említendő első helyen az elérhető mobilitási programok között. 

A hallgatóink számára általában ez egy félév külföldi tanulmányt szokott jelenteni, de őszi félévi kiutazás esetén lehetőség van hosszabbítást is kérni a tavaszi félévre is. Sokszor hallani arról, hogy mennyi ügyintézéssel és papírmunkával jár egy Erasmus jelentkezés. A Pázmányon az egész jelentkezési folyamat egy online felületen zajlik, így nagyon kényelmesen és gyorsan intézhető, ami a hallgatóink számára is jelentős könnyebbség.

A tanulmányi célú mobilitás mellett a Hallgatóink szakmai gyakorlatra is jelentkezhetnek, erre a célra szabadon választhatnak fogadóintézményt az Erasmus Programban résztvevő országokból. Szakmai gyakorlati mobilitásra diplomaszerzés után is lehet menni, a végzést követő 12 hónapig. Az Erasmus programban már rövidebb mobilitás típusok is elérhetőek, így azok is ki tudnak utazni, akik kevésbé érzik kényelmesnek egy teljes félév külföldön töltését.

Oktatóink is részt tudnak venni Erasmus mobilitásban oktatási tevékenység céljából, illetve a PPKE nem oktató munkatársainak is van lehetőségük az Erasmus programhoz csatlakozni, nemcsak partneregyetemhez, hanem bármilyen, a kiutazó által szabadon választott intézményhez lehet utazni, és a mobiltás célja is változatos lehet: staff week részvétel, nyelvtanfolyami részvétel, partner látogatás, job shadowing. Munkatársaink körében például kifejezetten népszerűek az egyhetes angol nyelvű nyelvtanfolyamok.  

Nagyon jelentősek az Erasmus által nyújtott lehetőségek, ám ezen túl is több mobilitási programot lehet igénybe venni, melyek ezek?

A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) a közép-európai egyetemek számára létrehozott multilaterális alapú csereprogram. A program lehetővé teszi, hogy a részt vevő országok felsőoktatási intézményei vendégtanárokat fogadjanak, hallgatókat cseréljenek, illetve nyelvi és szakmai kurzusokat, valamint nyári egyetemeket szervezzenek. Ez a Program talán kevésbé ismert, mint az Erasmus, de nagyon jó lehetőség, ha valaki kelet-, közép-európai vagy balkáni országokban szeretne oktatni vagy tanulmányokat folytatni. 

A 2016-ban elindított Makovecz Program a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által évről évre meghirdetett program, melynek célja a magyar nyelvű képzést folytató külhoni, valamint magyarországi felsőoktatási intézmények közötti kölcsönös hallgatói és oktatói mobilitások megvalósítása. A hallgatóknak 1-5 hónapos tanulmányi célú részképzést van lehetőségük folytatni a külhoni partneregyetemeinknél. 

Milyen feltételekkel lehet jelentkezni az Erasmus+ vagy más mobilitási programokra?

Minden fent említett mobilitási program esetében a pályázati felhívásokat a Kari Nemzetközi Irodák írják ki, így minden pázmányos hallgató és oktató saját Karának felhívására tud pályázatot benyújtani és a kari Nemzetközi osztályok munkatársainál tud érdeklődni a lehetőségekről. A megpályázható helyek, a partnerek köre, és a pályázati követelmények, a benyújtandó dokumentumok karonként és mobilitási programomként eltérőek lehetnek, így érdemes róluk a honlapon tájékozódni. 

A külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlatok megszervezésében, felmerülő kérdéseikkel hová fordulhatnak a hallgatók?
A nemzetközi mobilitási programok az egész egyetemen alapvetően decentralizáltan működnek, azaz a kiutazó hallgatók pályáztatása, a nyertesek kiválasztása és mobiltások adminisztratív ügyintézése a Kari Nemzetközi Irodák feladatkörébe tartoznak. Karonként kijelölt Erasmus koordinátorok tudnak segíteni a jelentkező hallgatóknak. Minden kiutazó személyesen, e-mailben és telefonon is tud hozzájuk fordulni például a külföldi tárgyfelvétellel kapcsolatos vagy egyéb felmerülő adminisztratív ügyekben. 

Vannak olyan nemzetközi ösztöndíjak, amelyek kifejezetten a Pázmány hallgatóinak elérhetők?

Partneregyetemeink és a katolikus egyetemi szervezetek, melyekben tagok vagyunk, rendszeresen szoktak felkínálni kifejezetten pázmányos hallgatók számára mobilitási lehetőségeket. Ezek között vannak teljes szemeszteres mobiltások, de rövidebb időre szóló nyári egyetemek, intenzív kurzusok vagy konferenciák is. Ezeket a lehetőségeket minden esetben meghirdetjük hallgatóink, oktatóink körében. A katolikus egyetemi szervezetek által kínált lehetőségekre jó példa, hogy 2023-ben egy JÁK-os kolléganővel egy hetes vezetőképzésen vehettünk részt a Notre Dame Egyetemen, az USA-ban, ill.  – ahogy Vincze Krisztián rektorhelyettes atya is említette korábban – idén nyáron három munkatársunk női vezetőképzésre utazik Rómába a Pázmányról. Mindez a CUP (Catholic Universities Partnership) révén valósult meg. Vagy említhetném azt is, hogy a tavalyi évben egy madridi nyári egyetemen két hallgatónk vett részt, teljesen ingyenesen. Mindezek is mutatják, hogy ezek valóban élő, nemcsak papíron lévő együttműködések, amelyekből hallgatóink, oktatóink is profitálhatnak.

Melyek a legnépszerűbb célországok a kiutazók körében?

Hallgatóink körében a leginkább kedvelt célországok Franciaország, Németország, Spanyolország, Portugália, valamint Olaszország. Emellett rövidebb időtartamú mobiltásra Közép-Kelet-Európa országai, Románia is kedvelt úti cél. Oktatóink általában azon partnerekhez mennek, ahol régóta fennálló kapcsolatuk van, például Belgium, Lengyelország, Csehország és Olaszország egyetemei. A személyzeti mobilitások során Kollégáink szívesen látogatnak meg partneregyetemeket, de a nyelvtanfolyami részvétel is nagyon népszerű. Angol nyelvtanfolyamra a legkedveltebb úticélok Málta, Írország és az Egyesült Királyság, amely országokban anyanyelvi közegben tudják a munkatársak nyelvismeretüket erősíteni. 

A mobilitási programok kapcsán elsősorban arra gondolunk, hogy pázmányos hallgatók utaznak ki rövidebb-hosszabb időre külföldi egyetemekre. Ám ez fordítva is megvalósul, a PPKE is fogad külföldi hallgatókat. 
Ebben a kérdésben fontos különbséget tenni a teljes, diplomát adó képzésen nálunk tanuló hallgatók és a részképzéses hallgatók között. A teljes képzésen itt tanulók nagyrészt a Stipendium Hungaricum (SH), a Diszpóra és az ÖKF ösztöndíjas hallgatók, illetve kis létszámban önköltséges finanszírozású külföldi hallgatók, ők képzésüktől függően két-három évet itt tanulnak nálunk, és közben végig Magyarországon tartózkodnak. A részképzéses hallgatók általában féléváthallgatás céljából, azaz egy-egy szemeszterre érkeznek, legnagyobb arányban természetesen az Erasmus Programban, de kis létszámban, főleg rövidebb mobilitásokra a CEEPUS Programban is érkeznek Így egy nagyon sokszínű nemzetközi hallgatói közösség tud kialakulni minden Karon. 

A mentorok, akik segítik a külföldi hallgatókat ittlétük alatt, valamint a kari nemzetközi osztályok különféle programokkal igyekeznek segíteni a külföldi hallgatóink beilleszkedését. Szerveztek már közös kirándulásokat, tanulmányi utakat, interkulturális esteket, táncházat is a hallgatóknak. Ezek az események nemcsak ahhoz járulnak hozzá, hogy az itt tanuló külföldiek otthonosabban érezzék nálunk magukat, hanem ahhoz is, hogy lehetőséget adjunk a külföldi és a magyar hallgatók közötti kapcsolatépítésnek is. 

Nagyságrendileg hány külföldi hallgató tanul egy szemeszterben az egyetemen, és milyen országokból érkeznek?

Az Erasmus-os beutazók között mindig megfigyelhető egy hullámzás, az őszi szemeszterben mindig több hallgató érkezik, mint a tavaszi szemeszterben. Egyetemi szinten az őszi félévben 160 körül van az Erasmus-sal nálunk tanuló külföldi hallgatók száma, míg a tavaszi félévben 90 fő körül.  A teljes képzéses hallgatókkal együtt mintegy 350-400 főre tehető egy félévben a PPKE-n tanuló nemzetközi hallgatók létszáma. 
A küldő ország tekintetében az Erasmus programban nagy arányban Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Portugáliából és Németországból érkeznek a hallgatók, azokból az országokból, amelyekkel a legtöbb partneregyetemi kapcsolatunk van a programban. Az SH programban legnagyobb számban Szíriából érkeznek hozzánk, az ÖKF Programban pedig örmény hallgatók tanulnak nagy számban a Pázmányon, Egyetemünk nagyszerű örmény kapcsolatainak köszönhetően.

Hogyan szeretnék tovább fejleszteni, erősíteni az egyetem nemzetközi jelenlétét?

Mindenképpen fontos cél, hogy az egyetem nemzetközi hallgatói közösségét erősítsük, hogy még több külföldi hallgató válassza egyetemünket. Ennek elérésre már eddig is tettünk fontos lépéseket, de jövőben egyértelműen szeretnénk erősíteni a toborzási tevékenységet a külföldi hallgatók körében. Emellett a nemzetközi marketing tevékenység erősítése szintén fontos cél, hogy a hallgatóink, leendő hallgatóink ne csak a honlapunkon, hanem a közösségi médiában egyre több angol nyelvűt tartalommal találkozhassanak. Elindult egy biztató folyamat, aminek már vannak látható jelei, a közeljövőben szeretnénk ezt tovább erősíteni. 

Milyen kihívásokkal szembesül a külügyi osztály a nemzetközi kapcsolatok erősítése során?

Talán az egyik legnagyobb kihívás, hogy az eltérő kari igényeket összehangoljuk. Az Egyetem 4 Karának eltérő a szakmai és a képzési profilja, így sokszor kihívást jelent, hogy minden Kar nemzetközi tevékenységeit érintő igényeit, prioritásait és céljait fel tudjuk mérni és azokat össze tudjuk hangolni. Ezekre az eltérésekre figyelemmel kell lennünk az Egyetem egységes nemzetköziesítési stratégiájának kidolgozásakor. 

Felgyorsult a világ, változnak az igények, emiatt kihívás mély kapcsolatokat építeni, nehéz a gyökereket mélyebbre vinni a felszínnél, hogy legyenek olyan partneregyetemek, akikkel mélyebb szálakon kapcsolódunk. Vannak erre európai kezdeményezések, példaként említeném az ITK közös mesterképzését egy francia és egy spanyol partneregyetemmel.  Ugyanakkor a mélyebb kapcsolatok elérésében segítenek a katolikus egyetemi hálózatok, szövetségek.

A mai világban gyorsan tudnak átalakulni az államközi, politikai viszonyok, ezért az a fajta állandóság felértékelődik, ami nem személyeken, politikai szimpátián múlik, hanem a közös értékrenden alapszik, mint például, ami a katolikus egyetemeket összeköti. Kiemelném az egyházdiplomácia, tudománydiplomácia jelentőségét, akár a Szentszékkel, különböző katolikus szervezetekkel vagy más Keresztény egyházak képviselőivel. Jó példa erre a fentebb már említett örmény kapcsolat, amely akkor is élt, amikor az államközi viszony mélyponton volt.