A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tevékenységét, mobilitási és ösztöndíj programjait kétrészes sorozatban mutatjuk be. Elsőként Ft. Dr. Vincze Krisztián külügyi és tudományszervezési rektorhelyettes számol be az egyetem külügyi tevékenységéről, a második részben pedig Dr. Tamássy Bence Ákos, a Központi Külügyi Osztály vezetője mutatja be a mobilitási programokat, intézményi és egyéb együttműködéseket, tevékenységeket.
A katolikus egyetemek nemzetköziesítési tevékenységei hogyan járulnak hozzá az egyetemes Egyház életéhez és missziójához, feladataihoz?
Szent II. János Pál pápa 1990-ben adta ki az Ex corde ecclesiae kezdetű, a katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezését. Ez a dokumentum a katolikus egyetemek alapvető identitás mozzanatait adja meg, céljait jelöli ki, valamint az egyház és társadalom viszonya mentén beszél az egyetem szerepéről, kitérve az egyetemi pasztoráció súlyára és jellegére is. A dokumentum több pontja hangsúlyozza a katolikus egyetemek nemzetközi, illetve nemzetköziesítési tevékenységeit. A kiinduló pontot az emberi élet és társadalom sok dimenzióját érintő összetett problémák jelentik, amelyek megoldásához a nemzetközi együttműködések erejében is hozzájárulnak a katolikus egyetemek (Vö.: Ex corde Ecclesiae, 35.) Egy-egy intézmény hatékonyságát, oktatásban, kutatásban elért eredményeit növelik azok az együttműködések, amelyek nemzetközi összefüggésekben jutnak kifejezésre, a partneregyetemek tevékenységei által övezetten és támogatottan.
Az Ex corde ecclesiae kijelenti, hogy a katolikus egyetemek, mint az „Egyház szívéből” született intézmények felelősséget vállalnak azért, hogy az igazság keresésében tevékeny különböző tudományok ismereteinek integrációját, a hit és értelem közötti dialógust, az ismeretek etikai vonatkozásait és a teológiai távlatait szem előtt tartsák. Mindezen felelőségteljes feladatok nélkülözhetetlen fórumát jelenti számunkra a PPKE meglévő nemzetközi hálózata, amelyben más egyetemekkel való együttműködések, közös projektek, oktatási és kutatási kooperációk zajlanak.
Mi alapján zajlik a PPKE nemzetköziesítési cselekvése?
A PPKE-nek két dokumentuma van, amely tükrében a nemzetköziesítési folyamatok megalapozást nyernek. Az egyetem küldetése a nemzetköziesítés terén c. dokumentum irányelveket fogalmaz meg, kiemelt együttműködési régiókat jelöl ki, a legfontosabb egyetemi szövetségeket és partnerségeket rögzíti. A másik dokumentum a kapcsolódó Nemzetköziesítési terv, amely meghatározott időtávlatban rögzíti a stratégiai célokat, a vonatkozó tevékenységeket, azok résztevőit és felelőseit, valamint a visszacsatolási és indikátor mérő folyamatokat. Ezek fényében adódik az egyetem nemzetköziesítési folyamatainak iránya és keretrendszere.
Az említett két dokumentum adja meg a keretét minden tevékenységnek, 2023-ban fogadta el azokat az Egyetemi Tanács. Van 4 különböző karunk, a Kánonjogi Posztgraduális Intézetünk, a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontunk – már ebből következően is nagyon szerteágazóak a tevékenységek, de e dokumentumok által létrejött egy vezetői szintű, a teljes egyetemre vonatkozó, központi iránymutatás. Megalkotásukkal az volt a célunk, hogy a karokat összefogjuk és legyen közös víziónk a külügyi tevékenységünkről.
Milyen együttműködései vannak az egyetemnek külföldi katolikus szervezetekkel, egyetemi szövetségekkel?
Több nemzetközi szervezet tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az egyik legfontosabb ilyen szervezet a FUCE, az Európai Katolikus Egyetemek Szövetsége, mely 1991-ben jött létre azzal a meggyőződéssel, hogy hálózatba fogja a katolikus egyetemeket, és jelenleg több mint 50 tagot számlál. Évente tartanak Közgyűlést, melyen a PPKE is képviselteti magát. Egyetemünk tagja a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének is (IFCU), amelynek célja a katolikus egyetemek közötti kapcsolat erősítése, az intézmények képviselete, valamint kapcsolattartás más nemzetközi szervezetek felé. A szervezet kutatásokat is folytat és összehangolja az együttműködéseket a katolikus egyetemek között. Az IFCU-nak jelenleg több, mint 226 katolikus felsőoktatási intézmény a tagja. Egyetemünk aktív résztvevője a Catholic University Partnership kezdeményezésnek (CUP) is. Ez az együttműködés az amerikai Notre Dame Egyetem Nanovic Institute for European Studies Intézetének kezdeményezésére jött létre, fontos tárgyköre a katolikus felsőoktatás és a civil társadalom fejlődése a posztkommunista Európában. Egyetemünk számos fontos partneregyeteme részt vesz az együttműködésben a kelet és közép-európai régióból: a II. János Pál Pápa Katolikus Egyetem Lublinban, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem, a Horvát Katolikus Egyetem Zágrábban, és a Lvivi Ukrán Katolikus Egyetem, valamint a Tbilisziben működő Sulkhan-Saba Orbeliani Egyetem. Rendszeresen képviseltetjük magunk az Együttműködés találkozóin és oktatóink is több alkalommal járultak már hozzá a CUP konferenciák szakmai programjához.
Együttműködéseinkben törekszünk a koncentrált, sokrétű, minőségi, mély kapcsolatokra: ez jelenti a hallgatócseréket, online kurzusokat, közösen szerkesztett köteteket, közös képzési programokat (joint degree). Példaként említhető, hogy Zágrábban a CUP kapcsolat keretein belül adtunk tanácsokat és ötleteket a jogi képzés elindításához. A tavalyi CUP találkozónk Zágrábban nagy siker volt, hét magyar képviselő utazott el a horvát fővárosba, kispaptól kezdve junior és senior oktatón át egészen az egyetemi vezetőségig. Bizonyos együttműködéseink képesek lehetnek arra, hogy a teljes egyetemet átjárják, kihathatnak a hallgatóink, a munkatársaink és az oktatóink életére egyaránt.
A már említett CUP idén nyáron a női vezetőknek kínál képzést Rómában, amelyre a Pázmányról is utaznak munkatársak.
Milyen közös témák mentén tudnak együtt gondolkodni, közös projekteken dolgozni ezekkel a szervezetekkel? Milyen közös kihívásokkal szembesülnek?
A katolikus egyetemi szövetségekben, partnerségekben ugyanazok a tapasztalatok és a kihívások, amelyekben osztozunk. Adott a szekularizált európai környezet, adottak a korszakot meghatározó súlyos etikai kérdések, ezeken igyekszünk közösen gondolkodni. A jelenkori problémákra, kihívásokra próbálunk választ adni a közös keresztény szemlélet mentén, és ezek a hálózatok teret adnak ennek. A nemzetközi kapcsolatokat igyekszünk arra használni, hogy valóban a mai világ felvetéseire koncentráljunk, továbbá olyan jól használható, hiteles tudást adjunk hallgatóinknak, amelynek megvan a keresztény világnézeti beágyazottsága. Úgy vélem, ez a nemzetközi tevékenységünk lényege: egymást kell támogatnunk és segítenünk a 4. ipari forradalom és a mesterséges intelligencia mindenre kiható korszakában.
Mindezek mellett fontosnak tartjuk a szolidaritás kifejezését, például a szíriai földrengés kapcsán volt erre példa, valamint a Lvivi Ukrán Katolikus Egyetemre is ellátogattunk a háború kitörése óta.
A mesterséges intelligencia az egyik legaktuálisabb téma napjainkban: milyen veszélyei vannak, ugyanakkor mire tudjuk használni?
A Szentszék is aktívan foglalkozik ezzel, ezt mutatja, hogy január végén egy dokumentumot a Hittani Dikasztérium és a Kultúráért és Nevelésért felelős Dikasztérium közösen adott ki az MI-ről. Az Antiqua et Nova sorra veszi azt is, hogy melyek az előnyei a mesterséges intelligenciának például az orvoslásban, a gazdaságban, az oktatásban, a társadalomban, és melyek a lehetséges veszélyei ugyanezen területeken. Úgy vélem, éppen a katolikus egyetemek feladata az, hogy ezen előnyök és potenciális veszélyek egyre élesebben láthatóvá váljanak, továbbá a megfelelő mederbe terelődjenek.
A 21. századi szekularizált társadalomban milyen felelőssége van egy katolikus egyetemnek?
A kereszténység sajnos nem magától értetődő az európai szekularizált társadalomban, így alapvető felelősségünk, hogy egyáltalán a keresztény világképet jobban megismertessük a magyar és külföldi hallgatóinkkal, illetve, hogy bemutassuk a kereszténységnek az európai kultúrát mélyen átjáró és meghatározó mozzanatait. A keresztény világképnek megvan a saját logikája, s ennek felfedezésére is meghívjuk egyetemistáinkat, legyenek bármely képzés hallgatói: aki például jogot tanul, az olykor a keresztény emberképre való hivatkozásokkal fog találkozni jogi alapelvek kapcsán, aki bölcsészettudományt tanul, annak gyakran az európai keresztény kultúra és annak története jelenti a vonatkozó gondolkodási koordinátorrendszert. Nagyon fontosnak tartom jól ismerni és jól ismertetni tudni a keresztény szemléletmódot, továbbá a különböző tudományok múltbeli keresztényi inspiráltságát. Óriási dolog, hogy nálunk egy hallgató, akár jogra iratkozik be, akár mérnök-informatikusnak tanul, hall arról, hogy mi az egyház társadalmi tanítása, ismerheti a Biblia tartalmát, a katolikus hit alapvető elveit.
Melyek azok a régiók, amelyek különösen fontosak a Pázmánynak?
Az európai, közép-európai régió mellett, a Kaukázus: Örményország és Grúzia, és a közel-keleti keresztény közösségek. Az örmény kapcsolatok különösen fontosak, értékesek, jövőre lesz tízéves az Örmény Tanszék a BTK-n, illetve az Örmény Állami Pedagógiai Egyetemmel fennálló kapcsolat. A tíz éve indult kezdeményezés az évek folyamán egyre jobban kiszélesedett, mára angol nyelvű, örmény specializációval egybekötött BA, MA, és doktori képzésre is fogadunk fiatalokat – Örményországból is - a történelem képzési programunkban. Az Ösztöndíjprogam Keresztény Fiataloknak és a Stipendium Hungaricum is rendelkezésre áll esetünkben, így valóban jelentős számban tanulhatnak nálunk örmény hallgatók. Fontos megemlíteni, hogy 2024 decemberében Magyar Kulturális Központ nyílt Jerevánban, az örmény egyetem és a Pázmány partnerségében. Keretein belül magyar nyelvet lehet tanulni, s a magyar kultúrával lehet ismerkedni. Az örmény apostoli egyházzal is élő kapcsolatunk van, sokat tanulhatunk e keresztény közösségtől. Azt is fontos kiemelni, hogy miközben a két ország között a diplomáciai kapcsolatok évekig szüneteltek, a tudománydiplomáciának köszönhetően tulajdonképpen folytonos volt a mi kapcsolatunk, és ennek történt megerősítése, amikor az állami kapcsolatok helyreállítása után 2024 februárjában hazánkba és a Pázmányra látogatott az örmény köztársasági elnök.
Tudománydiplomáciai és egyházdiplomáciai tevekénységünknek számos országra és közösségre kiterjedően fontos eredményei születtek, s ezeken a szinteken természetesen továbbra is aktívak kívánunk maradni.
Külügyi tevékenységünk egyik része éppen a képviselet, az intézmény reprezentációja, ennek folytán nemcsak magukkal az egyetemekkel vagyunk kapcsolatban, hanem a fenntartó egyházakkal, egyházmegyékkel és különböző kapcsolódó egyházi személyekkel is.
Ön szerint miért fontosak a Pázmány egyetemen kínált mobilitási lehetőségek, miért éri meg azokat kihasználni?
Személy szerint azt tartom lényegesnek, hogy egy-egy mobilitáson keresztül – akár munkatársról, hallgatóról vagy oktatóról van szó – rengeteget lehet fejlődni; külföldi egyetemi környezetben az ember megtanulhat komfortosan viselkedni az idegen hely, az idegen nyelvű kommunikáció, a kezdetben ismeretlen emberek adta kihívások közepette is. Egy oktatónak nagy sikert jelent, hogy előadóként egy komplett programot képes idegen nyelven prezentálni. A fiatal egyetemisták számára sokszor a néhány hónapos Erasmus programokon keresztül nyílik meg a világ, az idegennyelvi kompetenciájuk egyedülálló mértékben fejlődik az adott nyelvi közösségben eltöltött idő alatt, s az egyetemi tananyagon túl nyilvánvalóan egy-egy ország, nemzet kultúráját is magukba szívják, barátságokra és jövőbeli potenciális szakmai kapcsolatokra tehetnek szert. Munkatársaink mobilitásainak egyik nagy eredménye általában a jó gyakorlatok megosztása, a más egyetemek hasonló vagy éppen eltérő szervezeti struktúrájának megismerése.
A Pázmány sokféle mobilitási lehetőséget kínál, amivel minden pázmányosnak érdemes élnie!
