”Ki kell törtünk a GDP mágikus köréből”: Sir Partha Dasgupta professzor, a Cambridge Egyetem emeritus professzorának előadása a Pázmányon a közgazdaságtan új szemléletéről

2025.05.09.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete kiemelkedő eseménynek adott otthont, amikor Sir Partha Dasgupta professzor, a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza tartott előadást az egyetem vendégeként 2025. május 8-án. A rendezvény középpontjában a természeti tőke közgazdaságtani szerepe, a jólét újraértelmezése és a teremtésvédelem sürgető kihívásai álltak. A brit államkincstár megbízásából készült, széles körben idézett Dasgupta-jelentés alapgondolatait maga a szerző mutatta be az egyetemistáknak és a rendezvényen résztvevőknek.

Az eseményt Ft. Dr. Kuminetz Géza Rektor atya nyitotta meg, aki ünnepélyesen köszöntötte Dasgupta professzort, és kiemelte, hogy a Teremtésvédelmi Kutatóintézet munkája nemcsak tudományos, hanem lelki és erkölcsi jelentőséggel is bír. „A teremtett világ védelme mélyen spirituális és erkölcsi kötelességünk is” – mondta. Beszédében három kulcstémát emelt ki a Dasgupta-jelentésből, melyek a Katoljkus Egyház társadalmi tanításaival egybecsengenek: a természet önértékét, a közjó eszméjét, valamint a gazdaság szolgáló szerepét. Ferenc pápa gazdaságkritikájára utalva rámutatott: „A gazdaságnak nem célként, hanem eszközként kellene szolgálnia az ember és a közösségek javát.”

Hidvéghiné Pulay Brigitta, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet intézetvezető-helyettese ismertette Sir Partha Dasgupta akadémiai és közéleti pályafutását, hangsúlyozva, hogy a professzor munkája kulcsfontosságú a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában.

Ezt követően előadásában Dasgupta professzor rámutatott arra, hogy a jelenlegi közgazdasági modellek súlyosan alábecsülik a természet szerepét. „A természet nem lehet puszta lábjegyzet a közgazdasági tankönyvekben” – fogalmazott. Kifejtette: a második világháború utáni időszakban a gazdasági növekedés példátlan ütemet vett, azonban ez súlyos ökológiai terhekkel járt. Az 1950-es évektől látványosan megnőttek az ökoszisztémákra gyakorolt emberi hatások, miközben a fajok kihalási üteme százszorosára nőtt.

Sir Dasgupta szerint a jelenlegi gazdasági gondolkodás túlzottan a GDP-re és a piaci értékekre koncentrál, miközben figyelmen kívül hagyja a természeti rendszerek értékcsökkenését. „Ha valaminek nem tudjuk meghatározni az értékét, az bizonytalanságot szül – és ez épp a természet esetében történik meg” – mutatott rá.

A professzor hangsúlyozta az ökológusokkal való együttműködés fontosságát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti szempontokat már az oktatásba is integrálni kell. „Az emberi jólét nem értelmezhető a természeti tőke figyelembevétele nélkül. Ha túlhasználjuk a természetet, mi magunk kerülünk veszélybe” – figyelmeztetett.

Kerekasztal-beszélgetés: kritikus nézőpontok és párbeszéd

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés során Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense provokatív kérdésekkel ösztönözte a diskurzust. „El kell távolítanunk magunktól a folyamatos gazdasági növekedés ábrándját. Az egészséget kell a középpontba állítani” – mondta.

A CEU Környezettudományi és környezetpolitikai tanszékének vezetőjePintér László hangsúlyozta a tudományos eredmények és a szakpolitika közötti összeköttetés szükségességét, kiemelve: „A természet és a gazdaság kapcsolatának újragondolása nélkülözhetetlen a fenntartható jövő szempontjából.” Sir Dasgupta válaszaiban kiemelte: nem forradalmárként, hanem a hiányzó elemeket kereső gondolkodóként tekint magára. „A természethez fűződő kapcsolatunk megértése érzelmi és értelmi síkon egyaránt kulcsfontosságú – ez az a felvilágosodás, amelyben én hiszek” – fogalmazott.

„Ki kell törnünk a GDP mágikus köréből”

A beszélgetés zárásaként Sir Dasgupta kijelentette: „Jelentésem 40 év gondolkodás eredménye. A célom az volt, hogy megértsük: a természet nem választható le az emberi jólétről. Ki kell törnünk a GDP mágikus köréből, és a döntéshozókat is erre kell ösztönöznünk.”

Egyetemünk feladata a lelkiismeret megszólítása

A rendezvény méltóképpen tükrözte a Pázmány küldetését: a tudományt és hitet összekapcsoló teremtésvédelmi gondolkodás meghonosítását. 

Kapcsolt galéria

Események

26.
2025. ápr.
BTK
Alkalmassági vizsgára felkészítő tanfolyam
Esztergom, Iohanneum 213
16.
2025. máj.
HTK
Kecskés Pál 130 című ünnepi konferencia
17.
2025. máj.
BTK
Kari TDK 2025 tavasz
Danubianum
17.
2025. máj.
BTK
Pázmány Bölcs-Ész Csapatverseny döntő
Sophianum 111-112
17.
2025. máj.
BTK
Tanártovábbképzési nap
Danubianum
19.
2025. máj.
PPKE
Dies Academicus
További események
Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe