Hilarion Alfejev, budapesti és magyarországi metropolita könyvét mutatták be a szerző jelenlétében az egyetem Hittudományi Karán, március 16-án. Az ortodox főpap hatkötetes, Jézus Krisztus életéről szóló művének egykötetes változata – Jézus Krisztus – Életút – jelent meg magyarul a Bizánci Forrás Magyar Orthodox Egyesület és a Kairosz Kiadó gondozásában.

A jelentős érdeklődésre számot tartó könyvbemutatón megjelent Erdő Péter bíboros, Michael Wallace Banach nuncius, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár. Kuminetz Gézának, az egyetem rektorának bevezető gondolatai után Martos Balázs Levente, esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Szeminárium rektora méltatta a művet.  

Rektor atya hangsúlyozta: megtisztelő, hogy az egyetem jelen lehet a kötet bemutatóján. Emlékeztetett: boldog emlékű XVI. Benedek pápa elismerő és méltató szavakkal nyilatkozott Hilarion Alfejev munkásságáról.  

„Akinek lehetősége volt arra, hogy az Úr Jézust valóban megismerje, az vagy eltökélt követője vagy elszánt ellensége lett és lesz… Ma olyan mű tudós, szerzetes és püspök szerzőjét köszönthetjük, akit a szó legigazabb értelmében bűvöletébe ejtett Jézus Krisztus alakja és műve. Miért is mondom, hogy a szó legigazabb értelmében vett bűvölet ihlette e könyv megírását? Azért, mert a valódi bűvölet élménye, állapota tesz képessé bennünket arra, hogy egyszerre maradjunk tárgyilagosak és a leginkább odaadóak, odaadottak.”

Géza atya emlékeztetett: Jézus Krisztus folyamatosan alakítja lényünket. „Akik megőrzik mind tárgyilagosságukat, amint ennek tanúja e műben a feldolgozott bibliográfia, hiszen régit és újat egyaránt tárgyal a Krisztusra vonatkozó irodalom kincsestárából, mind pedig akik odaadásukat is megőrzik az isteni Mester iránt, azok számára egyre valóságosabbá lesz a szentírási mondat: egy a hit, egy a keresztség, egy az Úr Jézus Krisztus.”

Reményét fejezte ki, hogy a könyv sok olvasóját közelebb viszi Krisztus hiteles ikonjához és általa egymáshoz is, hogy tényleg egy legyen a hit, egy a keresztség és egy az Úr Jézus Krisztus.

Martos Balázs püspök atya rámutatott: az ilyen mű egyfajta belső találkozásból születik. „A tudós, de a hitvalló is objektivitásra törekszik, az egyik a részletekben, a másik a végtelen titok megvallásában.”

Ismertette a könyv felépítését, amely az evangéliumok rendszerét tükrözi. Az életutat követő fejezetekre tagolódik, s ezeken belül hosszabban időz egy-egy kérdésnél, evangéliumi epizódnál, Jézus példabeszédeinél, az Úr csodáinál, valamennyi teológiai jelentőségű történetnél, a szenvedéstörténet és a feltámadás elbeszélésénél.

„Az evangéliumok Jézusról alkotott képe mozaikszerű. A hit távlatában látjuk gyönyörű egységét. Ha pedig közel lépünk hozzá, szinte tapinthatónak, minden elemét színesnek és egyedinek érzékeljük.” Felragyognak benne a részletek, hogy az egész tanúságtételben megmutatkozzék a Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit.

Martos Balázs elemzésében három szempontot emelt ki a könyvvel kapcsolatban: az újszövetségi szentírástudomány hasznát, a tanúságtétel erejét és az európai kultúra egységét, sajátos zamatát.

A könyv a mai újszövetségi szentírástudomány eredményeire épít. A tanúságtétel erejéről megállapította: nincs hitelesebb és hihetőbb Jézusunk, mint az evangéliumok Jézusa. „Az evangéliumok őrzik a teljességnek azt a foglalatát, amely mással nem helyettesíthető.” A könyv külön figyelmet fordít a csodák tényére és elemzésére; nemcsak Jézus életében, hanem egészen a mai napig.

Harmadik szempontként Martos Balázs rámutatott: a könyvet átjárja az európai kereszténység és az európai kultúra sajátos zamata, még pedig úgy, ahogyan ezt Oroszországból érzékelik.  

Hilarion Alfejev személyes hangú előadásában elmondta, milyen élmény indította a könyv megírására, ehhez XVI. Benedek pápa A názáreti Jézus című műve adta a végső lökést. Az ortodox egyház – folytatta – „elmaradt a Jézus Krisztusról szóló teológiai irodalomban. Orosz nyelven egyetlen könyv sem íródott Jézus Krisztusról az utóbbi száz évben.”

A könyv megírása öt évig tartott. „Minden nap belemerültem néhány órára az evangéliumok világába. Ott álltam Krisztus keresztje mellett… Megrázó lelki utazás volt.”

A szerző összevetette, hogyan írták le az egyes jeleneteket az evangéliumok szerzői, kimutatja a hasonlóságokat, a megfeleléseket és az eltéréseket is.

„Jézus Krisztus személyét elsősorban nem teológusként kívántam bemutatni, hanem az emberről szeretnék mesélni abban a történelmi kontextusban, amelyben élt. Milyen ember volt, milyen volt a jelleme? Hogyan reagált más emberek megnyilvánulásaira, milyen volt az életmódja? Mivel táplálkozott és hasonlók… Jézus Krisztus a történelem legismertebb személye. Van-e más ember, aki ekkora hatással lett volna az emberiség életére? S ma sem lehet megkerülni Jézus Krisztus személyét.”

Az evangéliumok befogadásához szükséges a hit, hogy Jézus Krisztus valóságos ember és valóságos Isten volt – hangsúlyozta a szerző. „Enélkül nem lehet érteni az evangéliumok jelentőségét. Hogyan ötvöződik egyetlen személyben az emberi és az isteni valóság? Ez a gondolat végigkíséri a gondolkodás történetét. A két természet nem olvad egybe, ugyanakkor elválaszthatatlan egységet alkot.”

Az evangéliumok különböző személyek tanúbizonyságai, s ezért semmi meglepő nincs abban, hogy egyes részletekben eltérésekkel találkozunk a négy szerzőnél.

Jézus erkölcsi célt hagyott számunkra, amelyre törekednünk kell, összegzett az ortodox főpap, aki könyvében foglalkozik a Jézus életével és halálával kapcsolatos téves nézetekkel is, tárgyilagosan cáfolva azokat.  

Semjén Zsolt kiemelte: a metropolita atya nagy teológus és egyben nagy művész is. A Zeneakadémián mutatták be Karácsonyi oratórium című művét. Művészetét is az evangélium szolgálatába állítja.

„Ma, amikor a politika brutális hullámverésének vagyunk tanúi, fontos tudatosítanunk, hogy a politika nem minden. Az a kultúra, az a kereszténység, amelyet a pravoszlávia ad nekünk, olyan érték, amely a mindennapok politikai hullámverése fölött áll.”

Hilarion Alfejev a teológiát a katekézis nyelvére fordította le. Ez a katekézis következetesen kitart az Egyház tanítása mellett, ugyanakkor olyan megfogalmazásokat alkalmaz, amelyek a ma emberéhez szólnak, számára is megragadhatóvá teszik a hitet.

„Metropolita atya a hit követe és a béke embere. Szent II. János Pál pápa megfogalmazása szerint Európa két tüdővel lélegzik. Ferenc pápa pontifikátusa tizedik évfordulóján pedig a békére, a párbeszédre, a megegyezésre és a kiegyezésre hív fel.”

Semjén Zsolt hangsúlyozta: kiengesztelődni csak az Egyház tud. Nagy eredmény lenne, ha megindulna a párbeszéd, amely azután megegyezéshez, végül kiegyezéshez vezethetne. „De az igazi megoldás, a valódi megoldás a kiengesztelődés, amely csak Krisztus által lehet a közös kereszténységben. És metropolita atya ennek a küldöttje.”