Az adventi elcsendesedés idején sokan tesznek karitatív lépéseket és fordulnak a legszegényebbek felé. Sóhajukat meghallani messze több, mint egyfajta jótékonykodás. Sikeresen zárta immár hagyományos, Második Szent Márton Napját a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet GENEZIS Kiválósági Diákműhelye.
A kerekasztal témája a leszakadt régiók felzárkóztatása és a textilipar fenntarthatósági, teremtésvédelmi kapcsolódása volt. A divatipar elmúlt húszéves iránya környezeti és társadalmi katasztrófák okozójává vált, ez az iparág a Föld negyedik legszennyezőbb termelési ágazata lett. A szennyező anyagok kibocsátásával járó ruhagyártás a természeti erőforrások szempontjából is kizsákmányoló. A gyártást végző munkások szociális és társadalmi helyzete is embertelen, ez a modernkori kizsákmányolás egyik formája - hangsúlyozta dr. Farkas Dóra (PPKE JÁDI). A luxus textilipar mérhetetlen szennyezését látva indult el Szabó Györgyné Daskó Szilvia (varrodai integrátor, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület) a ReFarmerBank felépítésének útján. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat társadalmi felzárkózás területén végzett munkájával alapvető céljának tekinti kezdetektől, hogy hasznos munkája jó célt szolgálhasson: a társadalom peremén élők méltóságának visszaadásán fáradozik.
Magyarországon a Krisnavölgy is jó gyakorlatot valósított meg, ahol ma még folyik úgy textilgyártás, hogy a növények megtermelésétől a kész ruhadarab megvarrásáig, tehát a munkafolyamat egészében, a ruhadarab teljes életciklusa alatt szempont a fenntarthatóság, helyesebben a szemléletmód teremtésvédelmi. Hitbéli meggyőződés nélkül mindez nem volna lehetséges – emelte ki az Ökovölgy Alapítvány elnöke, Németh Péter.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a kisközösségeknek megtartó ereje van. A leszakadt régiók életre keltése és környezettudatosságának formálása egyszerre rengeteg nehézséget hoz felszínre, amiről keveset beszélünk. A Máltai Szeretetszolgálat által Tarpán működtetett varrodában dolgozni sok nehéz sorsú roma asszonynak – általuk pedig családjuknak - a túlélést jelenti. A családi szociális és egészségügyi nehézségek felőrlő köréből hosszabb- rövidebb időre kiszabadulni és teremtő munkát végezni, erőt ad a legnagyobb reménytelenség közepette is – foglalta össze Káli Betty textilművész, tervező.
A használt farmerből előállított,– tehát újrahasznosított –, a fiatalabbakat célzó termékeik rendkívül népszerűek. Tolltartók és táskák, babzsákok találnak gazdára a fiatalok körében. A Máltai varrodák megtestesítik a teremtésvédelmi szemléletmód gyakorlati megvalósulását azáltal, hogy újrahasznosított, természetes alapanyagokból állítanak elő kitűnő tervező munka révén olyan termékeket, amelyek élettartama messze túlmutat a multik kínálta termékekén. Tevékenységük messze több, mint munkahelyteremtés, hiszen a munkaerő teljes szociális helyzetét is kapják minden alkalmazottal, és ez rendkívüli felkészültséget, rugalmasságot igényel. A varroda számára az elmúlt hónapokban a PPKE JÁK Caritas gyűjtött használt farmerokat, melyeket a helyszínen Hrubi Mátyás (PPKE JÁK hallgatója) vezetésével a ReFarmerBank képviselői számára átadtak. A kerekasztalt összehívta és moderálta: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE JÁK, TVKI) a GENEZIS Kiválósági Diákműhely vezetője.
