450 esztendeje született egyetemünk alapítója, Pázmány Péter. 2020. október 7-én ünnepi tudományos konferenciára kerül sor, ahol neves előadók számolnak be legfrissebb, Pázmány működésével kapcsolatos kutatási eredményeikről. Pázmány Péterről és az októberi konferenciáról beszélgettünk Hargittay Emil egyetemi tanárral.
Az egyetemalapításon kívül mit érdemes tudni Pázmány Péterről? Miben volt ő kiemelkedő?
Pázmány sokirányú tevékenységének elemei nem különíthetők el. Szintézisben jelenik meg a jezsuita szerzetes és professzor, az ájtatossági műveket létrehozó pap, a halk szavú és bensőséges hitet kereső és kínáló lelkiatya, a végtelenségig türelmes és kiváró térítő, a négy évtizeden át folyamatosan igét hirdető szónok és prédikációszerző, a kemény szavú, szigorú és kikezdhetetlen szillogizmusokkal érvelő vitázó, az európai, pápai, erdélyi és török diplomáciába bocsátkozó, minden személyeskedést és intrikát kiálló, ezernél is több levelet megíró érsek és a jövőbe tekintő intézmény- és egyetemalapító. Pázmány életműve mögött valami hihetetlen szívósság, következetesség és kitartás, egy rendkívül erős belső tartású ember alakja sejlik fel. Ahogy azt egy helyen megfogalmazta: „míg Isten egy foltját tartja az én fogyaték életemnek, semmi munkát és fáradságot nem kímélek az Igazság oltalmátúl.”
Mi az októberi konferencia célja?
A konferencia célja, hogy az újabb tudományos kutatások fényében ünnepeljük meg egyetemalapítónk szültetésének 450. évfordulóját. A konferencián részben átfogó megközelítéssel, részben eddig ismeretlen, új adatok feltárásával foglalkozó előadások hangzanak majd el, melyek a tervek szerint kötetben is napvilágot látnak majd.
Az előadók névsorának összeállításakor mit tartott szem előtt?
Már több éve kialakult a Pázmány-kutatók örvendetesen gyarapodó köre. Minden felkért előadó sok éve foglalkozik Pázmány életművével, illetve Pázmány korával irodalmi és történelmi szempontból. Az előadók többsége már több könyvet, számos tanulmányt és szövegkiadást jelentetett meg Pázmányról. Néhányan az egyetemen működő „Pázmány Péter Kutatócsoport” tagjai.
Valamilyen újdonságról be fognak számolni ezen az eseményen?
A szakmai újdonságokról majd a konferencia lezajlása után tudunk számot adni. A konferenciát egy könyvbemutató zárja, ami egy októberre megjelenő új könyv lesz a „Pázmány Péter Művei” című kritikai kiadás-sorozat 11. köteteként. E kötet elkészítése szakmai szempontból izgalmas vállalkozás, ugyanis Pázmány több mint ezer oldalas prédikáció-gyűjteményében kiadott beszédei 1636-ban, élete végén egy kötetben először jelentek meg, csupán egyetlen prédikációja van, aminek korábbi változata is ismert: a „Posonban lött prédikáció” (1610). Ez lényegében egy vitairat, amit későbbi, 1636-os gyűjteményében Pázmány lényegesen átírt, megszüntetve annak vitairat-jellegét. A későbbi változatban már nem is szerepel a korábban kipellengérezett személy neve. A bemutatandó új könyv részletesen feltárja a két szöveg eltéréseit és összefüggéseit, rámutatva ezzel Pázmány műveit újraíró tevékenységére, megváltozott egyházi-társadalmi szerepére (jezsuita szerzetesből érsek).
A BTK-n működő Pázmány Péter Kutatócsoport jelenleg mivel foglalkozik?
A „Pázmány Péter Kutatócsoport” két évtizede foglalkozik Pázmány műveinek közzétételével egy 2000-ben elindított „Pázmány Péter Művei” című új könyvsorozat folytatólagos kiadásával. A kiadássorozat megindítása még 1998-ban, egy több napos nemzetközi piliscsabai Pázmány-konferencián merült fel. A sorozatban, amelyben eddig tíz kötet jelent meg, kritikai kiadásban és időrendben adjuk ki Pázmány műveit, az eredeti szövegeknek megfelelő helyesírással és mindenre kiterjedő részletes magyarázatokkal. Ez a jelenleg futó egyéb kritikai kiadások (Berzsenyi Dániel, Arany János, József Attila, Babits Mihály stb.) között is kiemelkedő szerepet tölt be a hazai tudományosságban. A kutatócsoport legaktívabb tagjai egyetemünk első évfolyamain végzett egykori hallgatók (Ajkay Alinka, Bajáki Rita, Báthory Orsolya), akik saját, más irányú szakmai és oktatói tevékenységük mellett is folyamatosan dolgoznak a kiadássorozaton. Jelenleg a legnagyobb korpusz, Pázmány több mint ezer oldalas fű műve, az „Isteni igazságra vezérlő Kalauz” kiadásának előkészítésén dolgozunk. A munkát nehezíti az eredeti szöveg terjedelmes volta, Pázmánynak a saját szövegéhez írt mintegy 7.000 jegyzete, ezek részletes feltárása. Mindez több éves munkát igényel a kritikai kiadásban való közzétételhez. A kutatócsoport munkájáról részletesebben: https://btk.ppke.hu/tudomanyos-kozelet/kutatasok/pazmany-peter-kutatocsoport
Tavaly megjelent Pázmány Péter írói módszere: a Kalauz és a vitairatok újraírása c. könyvében arra kereste a választ, hogy hogyan alkotta meg életművét, milyen módszerrel dolgozott. Milyen megállapításra jutott?
Pázmány – az életében megjelent újabb kiadásokat számításba véve – mintegy negyven művet hagyott az utókorra. A kutató számára nagy kihívás megválaszolni a kérdést: hogyan alkotta meg életművét, milyen módszerrel dolgozott? Az írói módszer egy nagyon lényeges sajátosságára mutat rá e monográfia: Pázmány műveit újraíró eljárására. A szöveg soha nem végleges számára, minden korábbi művét egy-egy újabb kiadás számára aktualizálja, újraírja és más szerkezetbe rendezi, ahogy írja, szebbé és jobbá teszi azokat. Vitairatainak gyűjtőmedencéje a „Kalauz”, amelyet három kiadásban is megjelentetett, mindig módosítva ezt a művét is.
Az ünnepi tudományos konferencia programja: http://btk.ppke.hu/pazmany-450/esemenyek/450-eve-szuletett-pazmany-peter
Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Mudra László
