Egyetemünk idén is részt vesz a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozaton (2015.11.03–30.).

A PPKE BTK programjai:

A magyar őstörténet régészeti kutatásának legfrissebb eredményei – Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció

Előadó: Dr. Türk Attila, a PPKE Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa

Időpont: 2015. november 5. 17.00
Helyszín: PPKE BTK, Iohanneum díszterem (Esztergom, Majer István út 1-3.)

A hazai társadalomban napjainkban zajló folyamatokat mélyebb elemzés nélkül áttekintve is szembeütköző tény, hogy a magyarság elődeinek története a mai magyar identitás szerves részét alkotja. Tudományos alapokon nyugvó kutatásuk, illetve az újabb eredmények folyamatos bemutatása ezért a magyar tudományosság alapvető feladata.

A korai magyar történelem, közkeletűbb nevén a magyar őstörténet az írott adatokat tekintve forrásszegény kutatási terület. Így a régészet, mint rohamosan gyarapodó forrásanyagú tudományág kiemelkedő jelentőséggel bír e téren. A magyarok elődeivel kapcsolatba hozható legfrissebb leletekről összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy az Urál és a Kárpátok közötti régió hagyatékában kezdenek kirajzolódni olyan jól körülhatárolható lelőhelycsoportok, melyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence, illetve a Volga-Urál régió kora középkori hagyatékával. Vagyis támpontot adhatnak a vándorlás útvonalához.

Az új adatok jobb megismerése érdekében 2013-tól sikeresen újraszerveztük mintegy 30 év szünetet követően a magyar-orosz őstörténeti régészeti expedíciók tradícióját, magyar részről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Régészeti Tanszékének és az Magyar Tudományos Akadémia BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának összefogásával. Célunk, hogy a korai magyar történelem régészeti kérdéseit eredményesen és érdemben kutassuk. Az előadásban az utóbbi évek kutatási eredményei kerülnek bemutatásra elsősorban a 2015. évi expedíció fényében.

Ehnaton, Mózes és a monoteizmus. Egy elfojtott emlék visszatérése

Jan Assmann előadása

Időpont: 2015. november 10. 17.00
Helyszín: PPKE JÁK E1 előadó (1088 Bp. Szentkirályi u. 28-30.)

A világhírű ókortörténész, egyiptológus, aki a "kulturális emlékezet" kutatójaként mindenfajta kultúratudomány számára új megközelítést és programot kínált, november 10-én előadást tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jan Assmann (1938) a szélesebb közönség számára is megközelíthetővé tette az ókori Egyiptom világát, kimutatva, hogy nekünk, a modern nyugati világ lakóinak is közvetlen közünk van ehhez a sokszor félreértett világhoz. A saját múltunkba beleszövődik az ókori Egyiptom kultúrája, így a görög-római és a zsidó-keresztény gyökereken kívül – elfelejtett-elfojtott emlékként, egyfajta ellenvilágként és közvetlen előzményként is – ez alkotja kulturális mivoltunk harmadik összetevőjét. Kultúránk egyiptomi elemét Assmann olyan alkotásokban is kimutatta, mint például Mozart Varázsfuvolája: az erről szóló nagyszabású munkája zenetudományi körökben a mű mértékadó értelmezésének számít. Legújabb könyve a nyugati világ egyik alapító történetét, a bibliai kivonulástörténetet elemzi kultúratudományi nézőpontból.

A bibliai monoteizmust időben alighanem valamelyest megelőzte Ehnaton fáraó monoteisztikus kísérlete, ezért újra és újra felmerült az a gyanú, hogy a rövid életű egyiptomi modell közvetlenül befolyásolta a sokak szerint egyiptomi származású Mózes vallásalapítását. Az előadás ezeket az összefüggéseket mutatja be és összegzi.

A Filozófia Nemzetközi Világnapja – A migrációs válság filozófiai szempontból

Résztvevők: Balázs Zoltán (egyetemi docens, Corvinus Egyetem); Hörcher Ferenc (egyetemi docens, MTA-BTK Filozófia Intézet igazgatója); Mezei Balázs (tanszékvezető, PPKE BTK); Karácsony András (rektorhelyettes, ELTE)

Időpont: 2015. november 18. 16.00
Helyszín: PPKE BTK, Sophianum, 203-as terem (1088 Bp. Mikszáth Kálmán tér 1.)

A migráció a kortárs világ egyik hatalmas kihívása. Jelentős morális, kulturális és társadalompolitikai kérdéseket vet fel. A legnagyobb problémát jelenleg az Afrikából és a Közel-Keletről Európába áramló néptömeg okozza, aminek kapcsán az Európai Unió alapvető politikai, morális és kulturális struktúrái kerültek a viták középpontjába. A politikai manőverezésen túl a migráció problémája nem utolsósorban filozófiai. A Filozófia Nemzetközi Világnapja Pázmány-rendezvénye keretében erre a problémára keresnek megoldást a beszélgetés tudományosan és közéletileg ismert szereplői.

Multikulturális kommunikáció – Interkulturális párbeszéd közötti különbségek

Meghívott előadók: Szilágyi Csaba, Vincze Krisztián, Kránitz Mihály, Béres Tamás, Hidas Zoltán

Időpont: 2015. november 27. 9.00
Helyszín: PPKE BTK, Sophianum (1088 Bp. Mikszáth Kálmán tér 1.)

A workshop egy vatikáni dokumentumot tekintve kiindulópontnak a mai magyar és európai szellemi élet egyik legfontosabb kérdését vizsgálja. Ma, amikor egyre világosabbak a multikulturális kommunikáció nehézségei, ideje másként tekinteni az új világhelyzetre. Komolyan fel lehet vetnünk egy másik modell körvonalait, amelyet a vatikáni dokumentum interkulturális párbeszédnek nevez, s amely a multikulturalitás világától leginkább abban különbözik, hogy a benne résztvevők úgy nyitnak egymás felé, hogy eközben megőrzik saját identitásukat is. Egy ilyen párbeszéd lehetőségeit mérlegeli a tanácskozás a teológia, szociológia, valamint a történettudomány felől közelítve.

A PPKE ITK programjai:

November 6. 15:00-15:30

PPKE ITK (1083 Budapest, Práter u. 50/a) Simonyi előadó

dr. Csurgay Árpádné: "Borúra derű" - egy kilátástalan helyzetre adott egyik válasz: tudomány

Az I. Világháború és a Trianon Treaty sokkját érző magyar társadalom „szellemi népgyógyításának" eszközét a kultúra vezetése „tudásberuházásban" látta. Már a Kiegyezés után is nagy ívű tervek, törekvések vezettek újonnan szervezett egyetemek kapunyitásához.

Természettudományi karok professzorai és az ipar összefogása virágzó kutatómunkához, a magyar ipar fellendüléséhez vezetett.

Magyarország egy sikertörténete mögött reményteli jövőkép, döntésképesség, "több" tudás állt.

November 6. 15:30-16:00

PPKE ITK (1083 Budapest, Práter u. 50/a) Simonyi előadó

Dr. Pongor Sándor: Kooperáció és kommunikáció mikrobiális közösségekben - kérdések és modellek

A sok fajnak otthont adó mikrobaközösségek mind a természetes környezetben, mind az emberi, állati szervezetekben fontos szerepet játszanak. Komplex rendszereket alkotnak, melynek tagjai együttműködnek egymással, ugyanakkor versengenek a tápanyagokért és az élőhelyekért. Megismerésükben nagy szerepet játszanak az ágens alapú számítógépes modellek, melyekkel olyan tulajdonságok is vizsgálhatók, mint a stabilitás, a rendszerek hirtelen összeomlása vagy a fenntartható növekedés.

Az egyik legegyszerűbb ilyen rendszer, a bakteriális quorum-érzékelés génjei néhány egyszerű regulációs körből állnak, melyek révén a sejtek egyrészt külső jelekre is reagálni tudnak, másrészt megoldanak olyan feladatokat is, melyekre egyedül egyetlen sejt nem lenne képes. Számítógépes szimulációk és laborkísérletek szerint a nem-kommunikáló sejtek képesek stabilis közösségek részeként működni, a kooperációra képtelen sejtek viszont a közösségé összeomlását idézik elő. A közösségek sokféle molekulát bocsátanak ki, amelyek a sejtek és fajok közötti kommunikációt szolgálják. Míg a közös jelzések stabilizálhatják a közösséget, a közös rezisztencia-tulajdonságok pedig a közösség önvédelméhez járulhatnak hozzá. Érdekes analógiák állnak fent a gén-terjedés és a vírusok genomiális integrációja között.

A PPKE JÁK programja:

November 12. 10:00-15:00

PPKE JÁK (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. em) Szent II. János Pál díszterem

Felzárkózás vagy lemaradás? A magyar gazdaság negyedszázaddal a rendszerváltás után - körkép és kilátások

Konferencia a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet szervezésében

A rendszerváltás 25. évfordulója jó alkalom arra, hogy bemutassuk Magyarország pozícióinak alakulását a versenyképességet meghatározó makro- és mikroökonómiai megközelítésben. Rámutassunk arra, hogy mely területeken valósult meg felzárkózás és hol maradt fenn, vagy nőtt Magyarország lemaradása Európában a rendszerváltás óta; 1990-2015 között.

A konferencia programja:

10.00 Dékáni köszöntő/ megnyitó

10.10-12.10 Magyarország versenyképessége nemzetközi dimenzióban
Elnök: Dr. Schlett András

Előadók:
Dr. Katona Klára: A külföldi tőke elemeinek hatása a magyar vállalati beruházásokra az elmúlt negyedszázadban
Dr. Fábián Attila: Magyarország regionális versenyképessége a Kárpát-medencében.
Dr. Katits Etelka – Dr. Szalka Éva: A magyar nemzetgazdasági ágak pénzügyi összehasonlító elemzése, avagy a növekedésre kiél(h)ezve
Dr. Vida Krisztina: A magyar gazdaság teljesítménye a Visegrádi országok között a növekedés és felzárkózás szempontjából
Dr. Kőrösi István: A versenyképes, szociális piacgazdaság esélyei Magyar-országon.

Vita

12.10-13.00 Ebéd

13.00- 15.00 Magyarország versenyképessége nemzetgazdasági megközelítésben
Elnök: Dr. Kőrösi István

Előadók:
Dr. Botos Katalin: Rendszerváltás és gazdaságpolitika. Rabár Ferenc igazsága.
Dr. Botos József: Fenntartható nyugdíjrendszer: visszapillantás, előretekintés.
Dr. Lentner Csaba: Önkormányzatok, regionális fejlődés
Dr. Halm Tamás: A felsőoktatás mint versenyképességi tényező: források és eredmények
Dr. Szigetvári Tamás: A magyar infrastruktúra helyzete a rendszerváltáskor és napjainkban

Vita