A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 18 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik. A 2021. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz".

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Földváry Kinga: A járvány a posztapokaliptikus-disztópikus irodalomban, Mary Shelleytől napjainkig

Egész novemberben megtekinthető online előadás.

A világirodalom számos olyan alkotást ismer, amelyben a járványoknak fontos szerep jut. Minden kornak megvolt a maga pandémiája: a különböző fertőző betegségek, a kolera, a pestis, a spanyolnátha stb. nagy területen és gyorsan terjedtek. Az emberveszteségek, a szenvedés látványa, a bezártság élménye, a kiszolgáltatottság, félelem és szorongás megihlették az írókat, költőket. Az aktuális járványhelyzetből kitekintve előadásunk korábbi korszakok klasszikus irodalmi járványábrázolásaival foglalkozik.

Pataki Elvira: „Inde catervatim morbo mortique dabantur." Járványok a görög-római antikvitásban

Egész novemberben megtekinthető online előadás.

A világirodalom számos olyan alkotást ismer, amelyben a járványoknak fontos szerep jut. Minden kornak megvolt a maga pandémiája: a különböző fertőző betegségek, a kolera, a pestis, a spanyolnátha stb. nagy területen és gyorsan terjedtek. Az emberveszteségek, a szenvedés látványa, a bezártság élménye, a kiszolgáltatottság, félelem és szorongás megihlették az írókat, költőket. Az aktuális járványhelyzetből kitekintve előadásunk korábbi korszakok klasszikus irodalmi járványábrázolásaival foglalkozik.

Kelet-Ázsia karanténban

Időpont: 2021. november 15. (17:00-18:30)
A rendezvény Zoom felületen lesz követhető.

A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érintette Kelet-Ázsiát, ugyanis nemcsak onnan indult a járvány, de a legtöbb megbetegedés is a régióban történt. Milyen körülmények között érte Kelet-Ázsiát a koronavírus-járvány? Milyen gazdasági és politikai folyamatok játszódtak le a térség egyes országaiban? Hogy volt képes Kína visszaszorítani a járványt, míg Indiában komoly válsághelyzet alakult ki? Mi Délkelet-Ázsia stratégiája? Milyen változásokat idézett elő a globális krízishelyzet? A beszélgetésen ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ szakértő vendégeink segítségével.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Salát Gergely (PPKE BTK, Kína kutató), Háda Béla (NKE SVKI, India-kutató) és Klemensits Péter (Eurázsia Központ, Délkelet-Ázsia szakértő).

Nyelvelmélet és kontaktológia 5.

Időpont: 2021. november 16-17. (08:00-12:00)
A rendezvény Zoom felületen lesz követhető.

A konferencia előadói és témái: Szeverényi Sándor: Orosz–nganaszan kétnyelvűség korpusz alapú vizsgálata; Fejes László: Orosz jövevényszavak az erzában: új minták a ragozásban; Bende-Farkas Ágnes: A kvantor-ciklus „beindítása" az udmurtban – orosz hatásra; Szabó Ditta: A török és a permi nyelvek evidencialitásának eredetéről; É. Kiss Katalin: Az infinitivus visszaszorulása a moldvai magyarban: román hatás vagy egy nyelvtörténeti változás betetőzése?; Asztalos Erika: Nem Szibériába mentem = Szibériába nem mentem? A konstituenstagadás módjai az udmurt nyelvben; Bene Annamária: A mediális igék elsajátításának folyamata, avagy a nonakkuzativitási csapda hipotézise; Cser András – Huszthy Bálint: Zárt szótagi magánhangzó-nyúlás: fonológiai kölcsönzés?; Piukovics Ágnes – Balogné Bérces Katalin: A jelöletlen előbukkanása a magyar akcentussal beszélt angolban; Huszthy Bálint: „Ungheriano": a magyar akcentus olaszul beszélve.

A teljes program ITT olvasható.

Regisztráció

Változások a pedagógiában-a pedagógia változása III.

Időpont: 2021. november 19. (09:00)
Helyszín: Esztergom, Iohanneum, Díszterem

Az egynapos tudományos eszmecserét a tanítóképzés, az óvodapedagógia, a tanárképzés, valamint a mentori és vezetőtanári munka aktuális kérdéseiről és problémáiról kívánják lefolytatni. A konferenciára valamennyi hazai képzőhely képviselőire számítanak a szervezők, továbbá az elmélet és gyakorlat kölcsönösségének jegyében a gyakorlati helyszínek, azaz az óvodák és az iskolák képviselőinek bevonását is tervezik. Tervezett szekciók: óvodapedagógus, tanító, tanár, mentor, illetve tanítás- és tanulásmódszertan.

Információs Technológiai és Bionikai Kar

Prof. Dr. Madácsy László: Újdonságok a kapszula endoszkópos diagnosztikában

Időpont: 2021. november 19. (15:00-16:00)
Helyszín: Budapest, ITK épülete , 239-es terem

A kapszula endoszkóp egy olyan korszerű, miniatürizált, mechatronikai eszköz, mely a tápcsatorna és elsősorban a vékonybél non-invazív diagnosztikájára egyedülállóan lehetőséget nyújtó és széles k örben alkalmazott technológia. Ez az eljárás fájdalom és fertőzésmentes, egyszer használatos, betegbarát, biztonságos diagnosztikai módszer, ezáltal optimális tünetmentes emberek szűrővizsgálatára is. A vitamin tabletta méretű kapszula endoszkópot mint egy miniatürizált kamerát a beteg által lenyelve, az k épes végigutazni a tápcsatorna belsejében, mindeközben az ott lévő szabályos nyálkahártyáról és az esetleges k óros elváltozásokról nagy felbontású digitális k épet a vevőegység felé továbbítani, majd azt informatikailag feldolgozni és ezáltal segíteni a gasztroenterológiai és belgyógyászati diagnosztikát. A kapszula endoszkópia 21 évvel ezelőtti, a klinikai gyakorlatba történő bevezetése óta hatalmas technológiai és innovációs fejlődésen ment keresztül. Az első vékonybél kapszula prototípushoz k épest nemcsak a k épminőség és a k éprögzítési frekvencia javult, hanem a 2000-es évek k özepén megkezdődött olyan kapszula rendszerek kifejlesztése is, amelyek már a hagyományos endoszkóppal is elérhető tápcsatorna szakaszok diagnosztikus feltérképezését is szolgáltá k , mint pl. a nyelő cs ő, vastagbél- és gyomor kapszula. Az utóbbi 10 évben a vékonybél kapszula-vizsgálat, a nemzetközi irányelvekben az enteroszkópiát megelőzve, a vékonybélbetegségek elsővonalbeli diagnosztikus eljárásává nőtte ki magát. A nyelő cs övet, gyomrot és vastagbelet vizsgáló kapszulaendoszkópos eljárásokkal azonban kezdetben nem sikerült áttörést elérni a kapszula endoszkópos diagnosztikában, amelynek legfőbb oka a hagyományos endoszkóppal összehasonlítva a mozgathatóság és irányíthatóság hiánya volt. Ezen összefoglaló előadásunkban a kapszula endoszkópia új fejlesztési irányvonalának, a kapszulás endoszkópia k özeli jövőjét várhatóan meghatározó, robotikailag irányított navigációs kapszula technológiának az új eredményeit szeretnénk összegezni, kiegészítve azokkal a potenciális lehetőségekkel, melyet a mesterséges intelligencia alapú informatikai automatizált értékelő modulok nyújtanak, ezáltal megrövídítve a szakorvosi értékelési időt és növelve a tömeges kapszula endoszkópos szűrővizsgálat lehetőségeit a közeljövőben.

Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont

Történeti és szisztematikus elemzések

Időpont: 2021. november 19. (09:00-17:15)
Helyszín: Budapest, HTK épülete, IV. emeleti nagyelőadó

A konferencia előadói és témái: Vincze Krisztián: Kombinatív antropológia az Örömhír dinamikus szoteriológiai jegyének szolgálatában; Frivaldszky János: Szent II. János Pál pápa teológiai és filozófiai antropológiájának természetes erkölcsi törvényi és természetjogi implikációi; Gájer László: A keresztény hit, mint az erkölcs forrása; Szalay Mátyás: A tisztelet keresztény újraértelmezéséről; Frenyó Zoltán: Optima Philosophia: A keresztény filozófia szíve és az irányzatok problémája; Czakó István: A keresztény filozófia lehetőségének problémája Søren Kierkegaard írásaiban; Horváth Orsolya: Filozófia és teológia megkülönböztetésének szükségességéről és nehézségeiről – Esettanulmány Heidegger Lutherhez való viszonyáról; András István: Ancilla theologiae avagy ancilla philosophiae:mistica libera; Bernáth László: A kereszténység ismeretelméleti problémája; Hankovszky Tamás: A disszenzus mint áldás; Paár Tamás: A kereszténység üzenete és kihívása a filozófiához – Az evangélium MacIntyre szerint; Turgonyi Zoltán: Van-e keresztény esztétika?; Mezei Balázs Mihály: Keresztény filozófia ma; Szeiler Zsolt: Létezik-e hívő gondolkodás?; Bakos Gergely OSB: Jos Decorte gondolkodása mint a keresztény filozófia egy lehetséges típusa; Sárkány Péter: Töprengések a keresztény filozófia lehetőségéről.

A teljes program ITT olvasható.