A teológus hivatása: felébreszteni az istenszeretetet

2022.06.26.

A Hittudományi Kar Doktori Iskolájában négyen szereztek doktori címet. Puskás Attila, a HTK dékánja bevezetőjében hangsúlyozta: „Ahogy minden akadémiai évnek, úgy a 2022-23-as tanévünknek is mintegy lezárása és megkoronázása a doktoravatás. Megkoronázása nemcsak az akadémiai évnek, hanem a teológiai tanulmányoknak is, hiszen az osztatlan teológiai képzés végén elnyert baccalaurea és a doktori képzés első szakaszának végén megszerzett licencia fokozat azt a lehetőséget nyitja meg és arra irányul, hogy a teológiai doktorátus, a doctoratum in sacra theologia PhD fokozata koronázza meg.”

Örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt tanévben négy hallgatónak is sikerült doktori értekezését elkészíteni és megvédeni. Közülük ketten a Kánonjogi Posztgraduális Intézet keretében, ketten pedig a teológiai program teljesítésével jutottak el a doktori fokozat elnyeréséhez.

Bacsa Dávid keszthelyi káplán a hallássérültek speciális lelkipásztori gondozásában évek óta elkötelezetten tevékenykedik. Hallássérültek pasztorációjára vonatkozó egyetemes egyházjog magyarországi alkalmazása címmel írta doktori értekezését. A dékán hangsúlyozta: Bacsa Dávid dolgozata hiánypótló munkának tekinthető. A hallássérültek pasztorációjának ilyen mélységű és részletességű, ilyen rendszerezettségű és ilyen komplex megközelítésű feldolgozásával Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem találkozhatott az olvasó- és kutató közönség.

Bejan-Topis Valentín, csongrádi plébános a Püspöki Bíróságon is dolgozik bíróként. Doktori dolgozatának címe: A katolikus nevelés kánoni, állami és konkordatárius jog szerinti szabályozása. Az értekezés, emelte ki Puskás Attila, értékes keresztmetszetet nyújt Európa különböző területein lévő államok hitoktatásának jogi hátteréről. Két, többségében ortodox szomszédos ország, Románia és Szerbia hitoktatásának egyházjogi hátterét vázolja föl és ebben a környezetben a katolikus hitoktatás lehetőségeit. Három olyan katolikus többségű ország – Lengyelország, Olaszország és Spanyolország – vonatkozásában is bemutatja a hitoktatás jogi szabályozását, ahol ennek jogi keretét a Szentszékkel kötött konkordátum határozza meg. A hitoktatás jelenlegi magyarországi jogi hátterét részletesen feltárja a szerző, különös tekintettel a Szentszékkel kötött részleges megállapodásra. Behatóan foglalkozik a szekularizáció kihívásával, annak a családra gyakorolt hatásával és az Európai Unióban megjelent iszlám veszélyével.

A teológiai programban doktorátust szerzők mindketten világi krisztushívők, családos emberek, akik teológiai alapképzésüket kezdettől a HTK-án végezték. Juhász Pál gimnáziumi hittanárként és az Apor Vilmos Főiskola tanáraként tevékenykedik, s ősztől a Nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán is oktat. Tóbiás könyvének vizsgálata Brevard S. Childs kánoni megközelítésének fényében című értekezéséről a dékáni méltatás többek között megállapította: „A dolgozat figyelemre méltó előrelépést jelent a kutatásban Tóbiás könyvének értékelése, a bibliai hit világában elfoglalt helyének pontosabb bemutatása, valamint a szöveg értelmezése tekintetében.”

Sághy Ádám úgyszintén gimnáziumi hittanárként dolgozik, de mellette az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán is oktat hitéleti tárgyakat, és a Szent II. János Pál Kutatóközpontban a Helyi közösségtől Isten Városáig kutatócsoport tudományos titkára. Ő későbbi időpontban veszi át doktori oklevelét.   

Puskás Attila dékán a doktorrá fogadás ünnepélyes aktusa után Szent Ágoston néhány gondolatával fordult az új doktorokhoz. „A hippói püspök a De Trinitate című nagy művének az elején ezekkel a szavakkal fordul olvasóihoz: »Aki tehát ezeket olvassa, ha bizonyosságot érez, haladjon tovább velem együtt. Ha kételyei vannak, keresse a választ velem együtt. Ha felismeri saját tévedését, bízzék bennem, ha pedig az én tévedésemet veszi észre, vonjon felelősségre. Így majd együtt járjuk a szeretet útját, és afelé menetelünk, akiről írva van: Keressétek tekintetét szüntelen (Zsolt 105,4).« (I,4:34) Ágoston a közös keresés, együttgondolkodás, őszinte eszmecsere, kölcsönös korrekció szellemi útjára hív, az Istenre és igazságaira irányuló közös teológiai reflexióra, ahol a szellemi vezető és a vezetett szerepe időről időre felcserélődhet. A teológia művelése a legszemélyesebb elköteleződést kívánja meg, de mégiscsak az ugyanazon úton járók, s egymást segítők kegyelmi közösségében, az Egyházban, és a teológusok szellemi közösségében történik.”

Az Egyházba a keresztség, a teológusok szellemi közösségébe a doktoravatás révén léphetünk be, emelte ki a dékán. A teológus hivatása és szolgálata egyszerre személyes és közösségi, hangsúlyozta, majd rámutatott: a jó teológus és az igazi szellemi nagyság jellemzői a hála és az alázat. Aki jó teológus, az hálás a hozzá intézett kérdésekért, érkezzenek bár a hallgatók/olvasók vagy éppen teológustársai részéről, mert további kutatásra, elmélyedésre ösztönzik, s ennek köszönhetően őmaga is gyarapszik az igazság megismerésében. A jó teológus alázatos, s ezért szüntelen keresésre-kutatásra indul. Távol áll tőle nemcsak a szellemi gőg, de a szellemi tunyaság is, mely irtózik a szellemi erőfeszítéstől, csak ismételgeti a megszokott formulákat, és belső érintettség nélkül szól Isten dolgairól.

A teológusi hitvallásról – ugyancsak Szent Ágoston alapján – a következőket mondta a dékán: a teológus programja a megértésre törekvő hit, ennek módja a keresztségi hitvallásban összefoglalt hit szabályából kiindulva a megtalálás-keresés – teljesebb megtalálás – újrakeresés szüntelen folyamatában előre haladni a hit megértésében. A cél pedig a bűn következtében eltorzult istenképi méltóságnak a helyreállítása az istenismeret és istenszeretet révén a teljes megújulásig.

„Ez a teológia és a teológus legmagasztosabb hivatása: a helyes, igaz és elmélyült istenismeretre eljuttató teológiai reflexió által felébreszteni az istenszeretetet, mely megújítja az ember szívét, szellemét, kapcsolatrendszerét, és beléptet a Szentháromság boldog közösségébe.”

Az ünnepségen megjelent Udvardy György veszprémi érsek, Cserháti Ferenc püspök, Kuminetz Géza rektor atya, a négy kar dékánja, valamint a Hittudományi Kar professzorai.

 

Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe