A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) azért végzi tudományos-oktató tevékenységét, hogy a magyar katolicizmus, a magyar társadalom számára a tudomány, az oktatás és a kutatás segítségével biztosítsa a jobb, emberibb jövő elérését. Ennek a szolgálatában áll a minőségbiztosítás, ennek érdekében határoztak meg minőségcélokat 2021-re, amelyek teljesüléséről a közelmúltban számoltak be. Erről kérdeztük Birher Nándort, minőségbiztosításért felelős rektori főtanácsadót.

A minőségbiztosítási munkában végzett sokrétű feladatok fontosságát és értelmét abban látjuk, hogy minél elégedettebbek legyenek az egyetem hallgatói, oktatói és munkavállalói. Növekedjen az egyetem presztízse a munkaerőpiacon, és mind nagyobb megbecsülést szerezzen a tudományos közéletben, a társadalomban és a hazai katolicizmus köreiben.
A 2021-es célok között szerepelt – többek között –, hogy a minőségbiztosítási rendszer, a mind hatékonyabb működés érdekében, ne csak az egyetem központi vezetői szintjén érvényesüljön, hanem a minőség iránti elkötelezettség az egyes karokon is jelenjen meg. Ezért megerősítettük a kari minőségbiztosítási bizottságokat, és a doktori iskolák mellett is minőségbiztosítási bizottságok jöttek létre.

A 2021-2025 közötti időszakra intézményfejlesztési tervet dolgoztak ki, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elmúlt év decemberében hagyott jóvá.

Olyan elfogadott dokumentum született, amely alapján az egyetem hozzáfér a minisztériumi, illetve az uniós pályázati forrásokhoz. A dokumentumban megfogalmaztuk, melyek az elkövetkező időszakban az egyetem alapvető céljai.
Különös jelentősége van ennek azért is, mert – mint már köztudott – jelentős infrastrukturális beruházások várhatók az egyetem életében. Kialakul az egyetemi campus, és végre biztosítani tudjuk a hallgatók és az oktatók számára a saját épületeinkben folyó magas szintű munkát. Ma, mint ugyancsak köztudott, az oktatás részben bérelt helyszínen folyik.

Milyen felméréseket végeztek az elmúlt évben, és mire irányultak ezek?

A felmérések sohasem öncélúak. Azt a célt szolgálják, hogy minél pontosabban, minél hitelesebben áttekinthető legyen az egyetemen folyó valamennyi tevékenység. Szeretnénk megtudni, ki mit gondol az egyetem jövőjéről, és ehhez hogyan igazodnak a saját jövőjével kapcsolatban táplált elképzelései. Miután az erre irányuló kérdések alapján megszereztük a szükséges információkat, úgy igyekszünk eljárni, hogy a vágyott közösségi – és ezen belül egyéni – célokat elérhessük, a beérkezett javaslatokat meg tudjuk valósítani.
A kérdések elsősorban arra irányultak, hogy a hallgatók számára hogyan tudunk még jobb, még magasabb színvonalú oktatást kínálni; mit gondolnak a hallgatott tantárgyakról, mit gondolnak az oktatókról. A munkavállalóktól, a frissen végzettektől pedig arra voltunk kíváncsiak, milyen feltételekkel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon; mi az, amit jónak gondolnak az egyetem működésében, illetve melyek azok a területek, amelyeken szerintük javítani kellene. A felmérésből egyértelműen kiderült, nagy igény lenne a jobb elhelyezésre, a már említett campus szükségességére.
Tényként megállapíthatjuk: hallgatóink igen sikeresek a munkaerőpiacon, elégedettek a képzéssel. Ez tükröződik a statisztikákban is: a pázmányos hallgatók jó kezdő fizetéssel, sok esetben felelős állásokban tudnak tanulmányaik végeztével, elhelyezkedni.

Az egyetemi szabályzatok készítésében, illetve módosításában is hatékony részt vállalnak.

Az országban egyedülálló rendszer működik nálunk: a minőségbiztosítás és a jogi osztály szorosan kapcsolódik egymáshoz, éppen azért, hogy amit a minőségbiztosítás keretében feladatként föltártunk, azt a jogi osztály közreműködésével a szabályozásban mihamarabb gyakorlattá is tudjuk tenni. A minőségbiztosítás elvégzi a felméréseket, és ezek alapján megváltoztatjuk a szabályzatokat, hogy a működésben valóban pozitív tendenciák jelentkezzenek.

A minőségbiztosítás, mint a jelentésben is olvasható, három „lábra" támaszkodik.

A belső minőségbiztosítás mellett – erről beszéltünk eddig – a külső minőségbiztosítás az jelenti, hogy más egyetemeket nemcsak versenytársunknak tekintjük, hanem együttműködésre is törekszünk velük. Ezért született megállapodás a Károli Gáspár Református Egyetemmel. A külső vizsgálatok folyamatosak, kölcsönösen elemezzük egymás tevékenységét a nyilvános adatok alapján, és fogalmazunk meg javaslatokat a másik intézmény számára.
Ami a harmadik „lábat" illeti, büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság intézményünket öt évre akkreditálta. Közben készülünk arra, hogy a Bizottság által megfogalmazott, minőséget fejlesztő javaslatokat a lehető leghatékonyabban tudjuk megvalósítani.
Talán az elmondottakból is kitűnik, hogy az egyetem körültekintően készül a következő évekre, a 2030-ig szóló stratégiai tervnek megfelelően. Egységes koncepció mentén, folyamatos ellenőrzés mellett tervezzük a következő nagy időszakot, amikor megindulnak a jelentős beruházási projektek az egyetem életében.