Elhunyt Roska Tamás

2014.06.17.
A PPKE ITK alapító dékánja életének 74. évében elhunyt

2014. június 24-én, kedden 17 órakor az Egyetemi Templomban Ft. Kuminetz Géza, a PPKE HTK dékánja szentmiseáldozatot mutat be Roska Tamás professzor úr lelki üdvéért. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a külföldön tartózkodó Szuromi Szabolcs rektor úr szentbeszédével búcsúzik Roska professzortól.

Homília

Erre a szentmisére hívjuk és várjuk az Egyetem vezetőit, minden oktatóját, munkatársát, hallgatóját, mindazokat, akik tisztelték és szerették őt.

Búcsúztatása 2014. július 12-én 13.00 órakor a Fiumei úti Sírkert (1086 Budapest, Fiumei út 16.) ravatalozójában lesz.
Gyászmise: Szent István Bazilikában 2014. július 12-én 10.30 órakor.

Gyászjelentés

Roska Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja, a celluláris hullámszámítógép architektúrájának megalkotója, a hazai bionikai képzés megteremtője fiatalok generációit indította el a világszínvonalú kutatómunka felé. Tudományos tevékenységét számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el.

1940-ben született Budapesten. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett kitüntetéses diplomát, 1973-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1982-ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett.

1964-től 1970-ig a Műszeripari Kutató Intézetben, 1970-től 1982 elejéig a Távközlési Kutató Intézetben, 1982 óta az MTA SZTAKI-ban dolgozott, ahol 1985 és 2011 között az Analogikai és Neurális Számítógépek Kutatólaboratórium vezetője és a Tudományos Tanács elnöke volt. A nemlineáris dinamika, a mesterséges neurális áramkörök és az analogikai celluláris hullámszámítógépek, újabban pedig a sok ezer processzoros celluláris hullámszámítógépek problémáival foglalkozott.

1989 óta évente több hónapot töltött a kaliforniai Berkeley Egyetemen meghívott vendégkutatóként. Roska Tamás társfeltalálója az első programozható analogikai celluláris szuperszámítógépnek, valamint az ezen alapuló kamera-számítógépnek. Az ezekhez szükséges infrastruktúra teljesen új rendszerét munkatársaival az MTA SZTAKI-ban dolgozta ki.

1993 elején Hámori Józseffel létrehozta a Neuromorf Információs Technológia interdiszciplináris doktori programot, amely később a Csurgay Árpád vezette nanotechnológiai, majd a Prószéky Gábor vezette nyelvtechnológiai alprogrammal és több más területtel kiegészülve a Pázmány Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának önálló doktori iskolájává, a Multidiszciplináris Műszaki és Természettudományi Doktori Iskolává vált.

Szakterületének vezető folyóiratában az elmúlt 15 év egyik legtöbbet idézett kutatója. Több mint száz nemzetközi tudományos közleményére közel háromezer hivatkozás történt, a legtöbbet idézett négy dolgozatára több mint kétezer.

1989-90-ben a Veszprémi Egyetemen megszervezte a Műszaki Informatika szakot, majd 1998-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Információs Technológiai Kart. 2006-ig a kar dékánja és doktori iskolájának vezetője volt. 2006-ban a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Egyetem közös szervezésében – Európában elsőként – Molekuláris bionika néven új, multidiszciplináris alapszakot alapított, melynek indulásától szakfelelőse is volt.

Számos kitüntetést kapott munkásságáért: 1992-ben az IEEE Fellow-vá (Institute of Electrical and Electronic Engineers) választották, majd 1993-ban megkapta a Gábor Dénes-díjat és a Kalmár László-díjat. Még ugyanebben az évben az Academia Europaea (London) tagjává és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává (majd 1998-ban rendes tagjává), majd 1994-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Salzburg) tagjává választották. 1994-ben megkapta a Szent-Györgyi Albert-díjat és a Széchenyi-díjat, 1999-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Nagydíját, 2000-ben az Institute of Electrical and Electronic Engineers (IEEE) Third Millenium Medal és az IEEE Circuits and Systems Society Golden Jubilee Medal kitüntetéseket.

2001-ben a Veszprémi Egyetem honoris causa doktora, 2002-ben pedig neki ítélték a Bolyai-díjat. Ugyanez évben Ózd város díszpolgára, majd 2008-ban a Budapesti Műszaki Főiskola díszpolgára lett. 2010-ben „a neurális hálózatok, a nemlineáris rendszerek és hálózatok, a vizuális információfeldolgozás, valamint a celluláris szuperszámítógépek terén végzett nemzetközileg is elismert tudományos, kutatói munkássága, oktatói tevékenysége elismeréseként" a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje A Csillaggal kitüntetést vehette át. Ugyanebben az évben megkapta Nagy Szent Gergely-rendet – a Szentszék civileknek adható legnagyobb elismerését. 2013-ban a Leuven-i Egyetem díszdoktorává fogadta, a Circuits and Systems Society of the IEEE (a villamosmérnökök világszervezetének tagegyesülete) éves konferenciáján Pekingben megkapta Mac Van Valkenburg-díjat, az egyesület műszaki tudományos díját, melyet évente egy vagy két kutatónak ítélnek oda az egész világról.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) megálmodója és kezdeményezője Roska Tamás volt, melynek létrehozásáról 2012-ben döntött a magyar kormány. Ennek a központnak a Roska Tamás által egyértelműen kijelölt célja, hogy megteremtse, vezérelje és katalizálja az informatika és a biológia határán most alakuló tudományág, a bionika hazai innovációs hálózatának kialakulását és sikeres működését.

Roska Tamás példamutató nagylelkűségét, szerénységét, a jó ügyért való lelkesedését és a diákokért való fáradhatatlan törődést hagyta ránk örökül.

 

Események

16.
2025. jan.
JAK
Nyílt nap
E1 előadó
24.
2025. jan.
ITK
BSc Nyílt nap 2025. január
07.
2025. febr.
ITK
BSc Nyílt nap 2025. február
További események
Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe