Erdő Péter bíboros, prímás-érsek a közeli napokban (június 25-én) ünnepelte 70. születésnapját. Ebből az alkalomból egyházi körök és állami vezetők köszöntötték a főpásztort. A jubiláns tiszteletére két tekintélyes tanulmánykötet jelent meg, amelyeket a D50 rendezvényközpontban mutattak be június 28-án. A két ünnepi kötet szorosan kapcsolódik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez, amelynek létrehozásában jelentős szerepet vállalt bíboros úr – akkor még a kánonjog professzoraként –, majd az egyetem rektoraként, a Kánonjogi Posztgraduális Intézet alapítójaként, később az egyetem nagykancellárjaként meghatározója volt az intézmény fejlődésének és ma is figyelemmel kíséri annak életét. Hiszen – mint mondotta – a magyar társadalomban, ahol a hit jelentős mértékben elszakadt az élet tudományos vizsgálatának és az igazság keresésének igényétől, fontos küldetése van a katolikus egyetemnek. Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a miniszterelnöki hivatalban látta vendégül Erdő Pétert június 27-én.

Semjén Zsolt köszöntőjét a következőkkel kezdte: „Erdő Péter sokunk számára a Tanár Úr, a Professzor. Sokunknak prímásként Magyarország főpapja, lelkiatya, és sokunknak barátja.” Hangsúlyozta: az ünnepelt az egyházszabadság megingathatatlan védelmezője. A magyar nemzet iránti elkötelezettsége pedig abból vezethető le, hogy az Egyháznak lényeges, meghatározó jegye az egyetemesség, a katolicitás. „Magyarország prímásai – Pázmány Péter, Mindszenty József – hűségesen teljesítették állapotbeli, állampolgári, közjogi kötelességüket. Ma Erdő Péter segít minket meglátásaival, tanácsaival, prófétai feddésével.” Semjén Zsolt végül a kánonjog nemzetközi hírű professzorának munkásságát emelte ki, aki szem előtt tartja az Egyházi Törvénykönyv záró mondatát: „...a lelkek üdvösségének az Egyházban mindig a legfőbb törvénynek kell lenni!”

Sokat köszönhetek a bíboros úrnak, ami nem egyszerű történet – lévén, hogy én kálvinista vagyok – kezdte köszöntőjét Orbán Viktor miniszterelnök. „Tőle tanultam meg például, (...) hogy micsoda veszélyt jelent, ha az Egyház és az állam a kelleténél szorosabban működik együtt.” Majd arra utalt: „Most, amikor nehéz, eltévelyedéses időket élünk Európában, még mindig a katolikus Egyház az, amely a leginkább képes arra, hogy nemet mondjon olyan kérdésekben, amelyekben az állam rossz oldalon kötelezi el magát.”

Ezért az egyházi elöljárókra szükség van a közélet mezején is, „mert ha nincsenek, akik emlékeztessenek bennünket a hibáinkra, ha nincs senki, aki egy magasabb szempontból megítélje a munkánkat, annak értelmét és helyénvaló mivoltát vagy helytelenségét, tehát ha nincs egy kívülről jövő, világos és bátor, egyértelmű vélemény, akkor mi, politikusok nagyon könnyen eltévedünk az erdőben”.

Politikai összefüggésben Orbán Viktor kiemelte: „Magyarországnak ma múlhatatlanul szüksége van arra, hogy legyen kire támaszkodnia azokban a vitákban, amelyekben teljesen természetellenes, a teremtési megfontolásokkal és szándékokkal nyilvánvalóan ellentétes szabályokat, eljárásokat és törvényeket akarnak ránk kényszeríteni. Ha történelmi egyházaink nem lennének, és méreténél fogva itt első helyen nem lenne a katolikus Egyház, akkor ezeket a küzdelmeket a magyar kormány sokkal kevesebb sikerrel tudná megvívni ma Európában, mint amire képesek vagyunk.”

A miniszterelnök végül a következő kéréssel fordult a bíboroshoz:„Magyarországnak a béke mellett kell kitartania, mert a mi nemzetünk méreténél és képességeinél fogva csak békében tud megmaradni. Kérjük a bíboros urat, hogy segítsen ebben bennünket.”

A kettős könyvbemutatón elsősorban az egyházi és a világi tudományos élet kiemelkedő személyiségei képviseltették magukat. A Sacrorum Canonum Scientia című, több nyelvű kiadványt Schanda Balázs, a katolikus egyetem professzora, alkotmánybíró ismertette, majd nyújtotta át Erdő Péternek. A 42 tanulmány írói a nemzetközi kánonjogi tudomány elismert képviselői, a kötetet Szabó Péter, a Kánonjogi Posztgraduális Intézet prézese szerkesztette. Kiemelte, hogy Erdő Péter a kánonjog valamennyi területével foglalkozott, amikor az Egyháznak erre volt szüksége. Tudományos alázattal nem az egyéni érvényesülés vágya vezette, hanem minél magasabb szintre kívánta emelni a tudományterületet a hazai körülmények között.

A második, magyar nyelvű, ugyancsak 42 írást tartalmazó tanulmánykötet (Iustitia duce, caritate comite) Kuminetz Géza atya, az egyetem rektora szerkesztette. Gájer László, az egyetem Hittudományi Karának professzora ismertetésében hangsúlyozta: a szerzők közül sokan tanítványai voltak Erdő Péternek, mindannyian fontos muníciót kaptak tőle tudományos munkásságukhoz, s mostani írásaikkal valamiképpen ezt szeretnék meghálálni. Rektor atya előszavában így jellemzi a tudós főpásztort: „Erdő Péter iskolateremtő tudós, a szó szellemi és konkrét értelmében egyaránt. Hangja illeszkedik a nagy kánonjogi tradícióba, s mégis eredeti; e látást próbálja tanítványai, papjai és hívei elméjébe csepegtetni. Munkássága lefedi a kánonjog tudományának minden területét. Erre sokoldalú érdeklődése és holisztikus látásmódja, fáradhatatlan szorgalma képesíti. Kötetei, tanulmányai mennyisége és minősége a (per)döntő bizonyíték arra, hogy vérbeli tudóssal van dolgunk...”

Végül a jókívánságokat foglalta össze Kuminetz Géza: „A kollégák, a tanítványok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szent István Tudományos Akadémia nevében – kívánok Bíboros úrnak további töretlen lendületet, termékeny esztendőket mind a tudomány művelésében (hogy minden fontos kánonjogi kérdés terítékre kerüljön, s az a végső földi summa is elkészüljön), mind pedig áldásos főpásztori munkálkodást a magyar és a világegyház életének jobbításában, gazdagításában.”