A Társaság részéről Rojkovich Bernadette elnökasszony, az egyetem részéről Kuminetz Géza rektor atya és Frivaldszky János rektorhelyettes, a Szent II. János Pál Kutatóközpont vezetője látta el kézjegyével a dokumentumot.
Kuminetz Géza atya emlékeztetett: az egyetem – erejéhez mérten – minden igazi tudományos társasággal, minden katolikus értelmiségi szervezettel igyekszik felvenni a kapcsolatot. Rektor atya a következő hasonlattal élt: „Nem ér az artéria vagy a véna sokat, ha a kapillárisokba nem jut el a vér. Az egész társadalmat igyekszünk áthatni, ezért szükségesek ezek a kapcsolatok." Ennek a programnak az egyik első állomása a Magyar Bioetikai Társasággal most megkötött együttműködési megállapodás.
Reményét fejezte ki, hogy igazi, gyümölcsöző együttműködésnek néznek elébe. „Bár nevében Magyar Bioetikai Társaság, munkájukban mégis a keresztény szemlélet dominál. Ami talán kissé meglepő, mert különböző világnézetű, bioetikával foglalkozó embereket összefogó szervezet. Számunkra fontos, hogy keresztény, katolikus szellemű legyen a bioetika művelése és annak az emberekkel való megismertetése."
Felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég kutatni az igazságot, hanem azt sokszor és sokféleképpen meg kell ismételni a társadalom szövetében élő emberek számára, hogy megértsék, elfogadják, s a maguk számára normatívnak tekintsék.
Frivaldszky János emlékeztetett az évtizedek óta tartó együttműködésre, ezért a mostani aláírással „szintet léptünk". A Társaság sok éve az egyetem dísztermében tartja éves konferenciáját. „Ha a tartalmat nézzük: talán a verőér hasonlat is társítható gondolatként a Társaság tevékenységéhez, mert az a verőérhez hasonló módon képes szétárasztani a helyes katolikus keresztény szemléletmódot, és végezni a nem túl hálás feladatot."
Manapság ugyanis nemigen hálás katolikus szemmel bioetikát művelni, amikor veszélyben van a katolikus keresztény szellemű élet- és családvédelem, folytatta Frivaldszky János. „Nem könnyű abban a közegben, amelyben a főáramú bioetikai szemlélet nem egyezik azzal, amit a katolikus egyház és az elnökasszony is képvisel (...) Arról van szó, amit Jézus életünk végén megkérdez majd tőlünk: amikor ő ott volt a szenvedőben vagy a legkisebbekben, megtettük-e azt, amire szüksége volt?"
Rojkovich Bernadett főorvosasszony megemlítette, hogy a társaság egyik elnöke, Bándi Gyula professzor az egyetem Jog- és Államtudományi Karán tanít, s a korábbi időkre visszatekintve a Magyar Bioetikai Társaság első elnöke, Gaizler Gyula szintén a katolikus egyetemen tanított bioetikát.
„Nagyon fontosak a jövendő jogászok számára a bioetikai ismeretek, mert a Társaság jogelőkészítő tevékenységet is szeretne végezni", és az elnökasszony reményét fejezte ki, hogy jó néhány fiatal joghallgató bekapcsolódik majd a Magyar Bioetikai Társaság munkájába. Végül megemlítette, a mostani járvány nagyon sok új bioetikai kérdést vet föl, és ezeket állították október 9-én a katolikus egyetemen tartandó konferenciájuk középpontjába.