A társadalmi környezetben, így a felsőoktatásban, a tudományos életben is egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségbiztosítás. Ennek a korkövetelménynek a szellemében rendeztek konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) november 14-én. Ekkor hozták nyilvánosságra az egyetem Küldetésnyilatkozatát.

Kuminetz Géza rektor atya bevezető előadásában hangsúlyozta: a legjobb minőségbiztosító maga az Úr Jézus Krisztus. „Ha ugyanis komolyan vesszük a tanítását, ez minőségi életet biztosíthat számunkra, s igazán alkotássá válhat a tevékenységünk."
A Küldetésnyilatkozattal kapcsolatban kiemelte, utalva a rektori beköszöntőjében mondottakra: „A PPKE a katolikus egyház egyeteme, konkrétabban a magyar katolikusok egyeteme, tehát egyetem, katolikus és magyar. Mindhárom szó egyformán fontos, hol egyik, hol másik dimenzió kerül előtérbe."
Miért van szükség minőségpolitikára? – tette fel a kérdést. „Ennek bonyolult szabályrendszere segíti azt, hogy egyértelmű, áttekinthető legyen egyetemünkön az oktatás-kutatás, az intézmény egészének működtetése."
Az egyetem katolikus szellemiséget hordoz – folytatta a rektor atya –, ezért evangéliumi szellemben, az örök értékek mentén képzeli el a társadalmi fejlődést szolgáló oktatási, kutatási és innovációs kiválóság megvalósítását.

„Egyetemünk küldetése és feladata az, hogy az embert és a társadalmat szolgáló kutatásait oly magas szinten végezze, hogy hazánkban meghatározó szerepet töltsön be tudományos téren az egyetemi és akadémiai szférában." A PPKE nem kíván más egyetemekkel versenyezni, céljaiban erkölcsi és szakmai eltökéltség és hivatástudat vezéreli, s arra törekszik, hogy a maga nemében a legkiválóbb legyen abszolút és relatív értelemben egyaránt. Kuminetz Géza annak a reményének adott hangot, hogy az egyetem „középtávon kategóriájában a legjobb felsőoktatási intézmények közé kerül".
Célként jelölte meg, hogy támogassák a hallgatók életpályakezdését minőségi tanulási környezet biztosításával. „Azok az építkezések, amelyek – úgy tűnik – elkezdődhetnek, ezt fogják biztosítani."
Ugyancsak célként említette, „hogy segítsük oktatóink, kutatóink, munkatársaink életpályáját minőségi munkakörnyezet, kiterjedt tudományos együttműködések és keresztény szervezeti kultúra biztosításával. Azt szeretnénk, hogy az egyetem professzorai szakmai, erkölcsi és vallási nagyságok is legyenek, ne pusztán tanítsanak, hanem példát is adjanak a hallgatóságnak és a kollégáknak."
A PPKE olyan hallgatókat szeretne útnak indítani, akik megtalálták hivatásukat és küldetésüket, és elegendő szellemi és személyi muníciót gyűjtöttek ehhez tanulmányaik idején.
„Szeretnénk, ha munkatársaink a munka és a magánélet egyensúlyát támogató megfelelő munkakörnyezetet biztosító munkahelyen dolgozhatnának. Társadalmi tekintetben pedig az a célunk, hogy olyan tudást és képességeket adjon egyetemünk a hallgatóknak, amelyekkel érvényesülhetnek a munkaerő-piacon."
Annak érdekében, hogy a képzés, a hitéleti tevékenység, a kutatás-fejlesztés, az alap- és kiegészítő tevékenységek ellátása magas színvonalon folyjék, az egyetem minőségbiztosítási rendszert működtet.
„Az egyetem vezetése arra ösztönözi munkatársait – összegezett a rektor atya –, hogy megismerjék a PPKE minőségpolitikáját, életvitelükben és munkájukban fokozott igényességet tanúsítsanak, ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék, személyiségüket következetesen fejlesszék. Ennek érdekében kötelezte el magát az egyetem vezetése, és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében és fejlesztésében. Ezt az elkötelezettséget elvárjuk minden munkatársunktól."

Szilágyi Csaba oktatási és stratégiai rektorhelyettes az egyetem minőségbiztosítási rendszerének megújításáról beszélt. „Amikor minőségbiztosításról szólunk, ez annyit jelent, hogy minőségi irányítást kell végeznünk, minőségi munkát kell végeztetnünk az egyetemen. Ez a kölcsönös bizalomra épülhet az itt dolgozók között."
A rektorhelyettes ugyancsak utalt az ingatlanfejlesztésre. „Ez messze kihat arra, hogyan folytatódik a PPKE-n az oktatás, hol, milyen minőségben tudjuk hallgatóinkat fogadni és magas szinten oktatni. A közelmúltban találkoztunk a Fenntartót, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK) képviselő Állandó Bizottság tagjaival: Erdő Péter bíboros atyával, Veres András nagykancellár úrral és Udvardy György érsek úrral. Nyugodt szívvel kijelenthetem, igen konstruktív megbeszélést folytattunk, s talán már januárban jelentős változásoknak nézhetünk elébe."
Rövidesen a Fenntartó, a MKPK asztalára kerül az egyetem Szervezeti és Működési szabályzatának módosítása. A vezetőség olyan szervezeti és szerkezeti átalakításokat hajt végre, amelyek megkönnyítik a munkájukat, és sokkal jobban átláthatóvá teszik a folyamatokat. „Remélem, mindenki megtalálja ebben az új struktúrában a helyét és a feladatához mérten tudja majd ellátni a munkáját."
A PPKE tárgyalásokat folytatott más egyetemekkel, köztük a Semmelweis Egyetemmel, az ELTÉ-vel, a Károli Gáspár Református Egyetemmel és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával. A Jereváni Állami Egyetem dékánjával pedig megállapodtak a kapcsolatok további ápolásában.
Szilágyi Csaba hangsúlyozta: a megfelelő irányításhoz, vezetéshez hozzátartozik, hogy célirányos, konkrét feladatokat kell meghatározni, és azokat számon is kell kérni.

A külügyi és tudományszervezési rektorhelyettes, Frivaldszky János arra hívta fel a figyelmet, hogy a PPKE „nem szolgáltató, sokkal inkább szolgáló egyetem. Az igazságot szolgáljuk, és az igazságon keresztül a társadalmat".
Az egyetem számára elsősorban az európai és az észak-amerikai kulturális régió jelenti a referenciaközeget. „Szolgálatunk fontos része emellett a támogatásunkra szoruló keresztény testvérek segítése." Ebből a szempontból – példaként – a Közel-Keletet és Örményországot említette.
A doktori képzésre rátérve ismertette az akkreditációs folyamatot. „Gyors és hatékony cselekvésre van szükség, illetve a minőségi célok megfogalmazására. Öt éven belül minden doktori iskolában a törzstagoknak egyetemi tanároknak kell lenniük. Ennek eléréséhez anyagi ösztönzőket építünk be a kari rendszerekbe. Az egyetemi tanárok oszlopai az egyetemnek, az ethosz értelmében is." A rektorhelyettes kívánatosnak tartja, hogy három-négy éven belül minden Karnak legyen nemzetközi szinten is elismert tudományos folyóirata.
A PPKE tudományos presztízsén van mit javítani – állapította meg Frivaldszky János. „Ne elégedjünk meg a középszerűvel, mert az nem szolgálja a minőséget."
Végül ismertette a Szent II. János Pál Kutatóintézet létrehozásának előkészületeit. A központi irányítású kutatóintézet a Karokat kiegészítve működik majd. A szent tudományok ismereteit, a katolikus egyház társadalmi tanítását szem előtt tartva kutat egyes humán területeket. „Jó néhány katolikus szemléletű pszichológia, morálfilozófia, filozófiai könyv fordítása kezdődött el, s ebben mindenkinek várjuk a részvételét."

Veress Gábor, a Pannon Egyetem emeritus professzora, a magyar minőségügyi szakmai élet egyik legismertebb személyisége a minőségügy tudományról tartott előadást. „A minőségügynek filozófiai alapjai vannak." Schütz Antal A bölcselet elemei című műve alapján a közösséget tevékenysége szempontjából értelmezte: a javak előállítása és javak fogyasztása jellemzi – ami ebben az esetben az oktatást és a tanulást jelenti. „Ezeket a műveleteket a közösségi rend alapján kell végrehajtani. A közösség esetében közös értékrendű közösségről kell beszélnünk."
A minőség korszerű minőségügyi felfogásával kapcsolatban kifejtette:. „Bármilyen tevékenyéget végez a PPKE, tudomásul kell venni, hogy a piacon milyen szabályozások léteznek. Ennek megfelelően a minőség fogalma a termelő és a fogyasztó kapitalista gazdasági rendszerben a szabadpiacon találkozik, és a minőség ezen folyamatok során az érdekeltek igényeinek kielégítése által átadott érték. S megint Schütz Antalra hivatkozom: érték az, ami igényt elégít ki."

Felkészülés a doktori iskolai akkreditációs eljárásokra címmel Kiss Kornélia doktori irodavezető a konkrét feladatokat ismertette. Birher Nándor rektori főtanácsadó, aki az egyetemen a minőségbiztosítási szabályozás folyamatait irányítja, Felkészülés az egyetem minőségbiztosítási rendszerének megújítására és az akkreditációs eljárásokra címmel tartott előadást. „Nem a minőségbiztosítás van az akkreditációért, hanem az akkreditáció a minőségbiztosításért" – állapította meg. Ugyanakkor hozzátette: mindenkinek rosszul esik, ha kritikával illetik a munkáját, „de nekünk az a feladatunk, hogy föltárjuk a hibákat és jobbá tegyük a folyamatokat".
A minőségbiztosításban fontos, „hogy ne csak papírt gyártsunk, hiszen az sokba kerül, és keveset ér. Szemléletváltásra van szükség, s a rektor úr nyilatkozata alapján arra törekszünk, hogy a keresztény értelemben vett minőségért közösen dolgozzunk."
Birher Nándor közölte, hogy létrehozzák a Minőségbiztosítási és Jogi Osztályt, a rektor alárendeltségében. Elsődleges teendőként megemlítette a doktori iskolák, illetve az egyetem akkreditációját, ez utóbbi már folyamatban van. A doktori iskoláknak 2019. november 30-ig kell jelentkezniük akkreditációra. „Ez szoros munkát kíván a hátralevő időben."
Czilli Máté szakreferens az ESG rendszert (az európai sztenderdek elvárása) ismertette, s ehhez kapcsolódva Az ESG 2015 a MAB önértékelési útmutatója tükrében címmel Tigerné Schuller Piroska, végül Perecz Kincső szakreferens előadása hangzott el, a konkrét tennivalókat és elvárásokat ismertetve a konferencia résztvevőivel.