Mint Puskás Attila, a HTK dékánja bevezetőjében kiemelte, külön öröm számukra, hogy a katolikus püspöki kar tagjai nagy számban vesznek részt a konferencián. Az előadók sorában üdvözölték Erdő Péter bíborost és Hortobágy Cirill pannonhalmi főapátot. A határon túli magyar közösséget a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai fakultás oktatói képviselték, valamint Gyulafehérvárról is több teológiai tanár érkezett. A konferencia ökumenikus jellegét mutatta, hogy elfogadta a meghívást Hafenscher Károly, az evangélikus hittudományi egyetem professzora, a Magyar Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Az idei konferenciát a szinodalitás kérdéskörének szentelték, kezdte bevezetőjét Puskás Attila. A témaválasztás időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2021. október 10-e óta konkrétan – de valójában már néhány éve – „benne vagyunk abban a reflexiós, tanulási és tapasztalatszerzési folyamatban, amely a 2023 októberében tartandó püspöki szinódust készíti elő".

E szinódusnak és a hozzá vezető útnak a Ferenc pápa által kijelölt témája: Egy szinodális egyházért – közösség, részvétel, küldetés. A Szentatya már 2015. október 17-én a VI. Pál pápa által felállított püspöki szinódus intézménye alapításának 50. évfordulóján így fogalmazott: „A szinodalitás útja az az út, amelyet Isten a harmadik évezred Egyházától vár." Majd Aranyszájú Szent János mondását idézve, „az Egyház és a szinódus szinonimák", hozzátette: „A szinodalitás az Egyház konstitutív mozzanata. Mert az Egyház nem más, mint Isten nyájának együtt menetelése a történelem ösvényein, az Úrkrisztus felé."

Ebben a beszédében a Szentatya röviden jelezte azokat a teológiai, lelkiségi és pasztorális alapelveket, melyek fényében szükségesnek tartja a püspöki szinódus intézményi működésének további tökéletesítését, szervesebben beágyazva a hívők közössége, a communio fidelium által alkotott Egyház életterébe. Később a vázolt alapvető szempontokat részletesen kifejtette a 2018. szeptember 15-én kiadott Episcopalis communio kezdetű apostoli konstitúciójában. Ezeknek az alapelveknek a fényében ugyanebben a konstitúcióban egyúttal jogilag is újraszabályozta a püspöki szinódus működését. Ugyancsak 2018-ban jelent meg a Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma: A szinodalitás az Egyház életében és missziójában. A mostani konferencia a címét és tematikáját ebből a dokumentumból kölcsönözte.

Az előadások hat, egymással összefüggő egységre bonthatók. Elsőként a szinodalitással kapcsolatban a bibliai tanúságtételt tárgyalták az előadók, Racs Csaba, az Egri Hittudományi Főiskola tanára, Bodor Attila, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára és Martos Balázs, a PPKE Hittudományi Karának tanára.

Isten népe egybehívásának, felelős vezetésének, a megkülönböztetésnek és a döntéshozatalnak ó- és újszövetségi tapasztalatai analógiaként és mintaként szolgálhatnak az Egyház számára.

A következő előadások a tradíció egy-egy állomása, illetve szegmense felé fordultak. Erdő Péter bíboros, mint az elején jelezte, a kiadott programtól eltérően más címen, más témáról tartotta meg értekezését a szinodalitás köréből: A szinodalitás mint a teokrácia egyik megjelenési formája az Egyház alkotmányában.

Szuromi Szabolcs Anzelm, a HTK professzora a szinodalitás intézményeit és azok hatását tárgyalta a következő évszázadok nagy egyházfegyelmi reformjaira a 4. és a 9. század között. Az ókori egyetemes zsinatok intézményes működésének teológiai és profán mintáit elemezte Perendy László, a HTK professzora. Ehhez kapcsolódott az egyetemes zsinat és a pápai primátus viszonyáról folytatott későközépkori vita tárgyalása, amely mind a mai napig tanulságokkal szolgál, Gárdonyi Máté, a HTK professzora előadásában.

Így érkezett el a konferencia a 20. századhoz és a jelenhez. Kránitz Mihály professzor (HTK) a II. Vatikáni Zsinat szinodális tapasztalatáról és a püspöki szinódus egyháztani alapjairól szóló tanítást vette szemügyre. Ezt kiegészítette a sensus fidei értelmezése a szinodalitás szempontjából is fontos kérdésekkel, Vlaj Márk, a Brenner János Hittudományi Főiskola (Győr) tanárának tárgyalásában.

A következő téma – Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanárának előadásában – átvezetett annak mérlegeléséhez, hogy Ferenc pápa tanítása milyen új impulzusokat ad a szinodalitás eszméjének és gyakorlatának megújításához, figyelembe véve a mai Egyház szükségleteit és missziós céljait. Patsch Ferenc, a Gregoriana Pápai Egyetem tanára előadásában kitekintést adott a Szentatya által elindított szinodális folyamatokra az egyetemes Egyház közegében.

Más egyházak tapasztalatai is tanulságokkal szolgálhatnak ezen a téren. Mint Puskás Attila fogalmazott, „igyekszünk számot vetni a primátus és szinodalitás viszonyáról folyó katolikus – ortodox párbeszéd legújabb fejleményeivel". Ezt a gondolatkört ölelte fel Szabó Péter, a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézet vezetőjének előadása. A protestáns egyházak ide vonatkozó tapasztalatait pedig Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke ismertette.

Megkerülhetetlen kérdésként vetődött fel a politikai demokrácia és az egyházi szinodalitás közötti különbségek tisztázása. Erre Ferenc pápa is egyre gyakrabban felhívja a figyelmet, ahogy ezt legutóbb a 2021. október 9-én mondott beszédében is érintette: „Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a szinódus nem parlament, a szinódus nem közvéleménykutatás." Egy ilyen lehetséges félreértés nyomait detektálta, erről értekezett Gájer László, a HTK professzora. Egy ilyen lehetséges félreértés nyomait tárta fel az a kritikus előadás is, amely a német egyházban jelenleg zajló szinodális folyamatok bizonyos törekvéseire reflektált. Ennek előadója Jan-Heiner Tück, a bécsi egyetem tanára.

Baj lenne azonban – állapította meg Puskás Attila összegzésként –, „ha az időnként jelentkező félreértéseket és torzító tendenciákat tapasztalva elbátortalanodnánk, nem látnánk meg, és főleg nem ragadnánk meg a Ferenc pápa által elindított szinodális folyamatban rejlő lehetőségeket". A kétnapos konferencia záró részében a szinodalitás pasztorálteológiai jelentőségével foglalkozott Csiszár Klára, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Linzi Katolikus Egyetem tanára. Végül az evangéliumi bölcsesség jegyében megélt ősi szerzetesi tapasztalat pozitív példáját mutatta be Hortobágyi Cirill, pannonhalmi főapát előadása.