Zöld úton járunk

2021.11.26.

Ezzel a címmel rendeztek találkozót a kormány, illetve a civil szervezetek és az egyetem képviselői november 25-én. A kormány részéről a beszélgetésen részt vett Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, a civil szervezeteket Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke képviselte. Az egyetemi hallgatók – a járványra való tekintettel – csak korlátozott számban vehettek részt az eszmecserén. Az egyetem tanári karát Kuminetz Géza rektor atya, Komáromi László rektorhelyettes képviselte, a beszélgetést Zlinszky János docens moderálta.

A klíma-és környezetvédelem kérdése évtizedek óta egyre fontosabbá válik. Ismertek a világméretű tanácskozások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a Föld államai globális megoldást találjanak annak érdekében, hogy a gazdaság működésének fenntartásával, bolygónk lakosságának ellátásával ne okozzunk olyan környezeti károkat, amelyek negatív következményeinek akár a mai nemzedékek, de még inkább az utódaink látnák kárát.

Komáromi László bevezetőjében hangsúlyozta: a katolikus egyetem – jellegénél fogva – a párbeszéd színhelye. „Feladataink közé tartozik a természet nemzetközi ökológiai tudattal való védelme érdekében folytatott párbeszéd." Ezért is adott örömmel helyet az egyetem annak a diskurzusnak, ahol részletesebben is megismerhették a kormány által meghirdetett „zöld út" programot, annak jegyében is, hogy az ország – utalva a nemrégebben Glasgow-ban rendezett klímatalálkozóra – elkötelezte magát a nemzetközi egyetértéssel elfogadott klímasemlegességi program mellett.

Steiner Attila felhívta a figyelmet arra: „Úgy kell csökkenteni a kibocsájtás mértékét, hogy közben megőrizzük a gazdaság növekedését." Ez nem kis feladatot jelent, új technológiák kidolgozását, az innovációs készség fejlesztését kívánja. Konkrétumként megemlítette – számszerű adatokkal alátámasztva –, hogy miért elengedhetetlen Magyarország számára a Paks II. erőmű megépítése, illetve az Észak-Magyarország áramellátása szempontjából fontos Mátravidéki Erőmű átállítása a klímavédelemnek megfelelő technológiára.

Az innováció kulcsszerepére példaként megjegyezte: „Nagy potenciált látok a hidrogéngazdaságban. A kormány elfogadott egy hidrogénstratégiáról szóló előterjesztést. A hidrogént elő lehet állítani – megújuló energiát felhasználva – vízbontással, és az így nyert tiszta energiahordozó számos területen alkalmazható. Ilyen például a közlekedés. Hidrogén meghajtású autóbuszok beállításán gondolkodunk az elektromos meghajtású járművek mellett."

Szentkirályi Alexandra megemlítette, nem újszerű dolgokról van szó, amikor az utóbbi években egyre többet beszélünk a környezet védelméről. Utalt a korábbi nemzedékek, a nagyszülők idejére, amikor ösztönösen olyan életformát folytattak – tény, hogy részben rá is kényszerültek –, amikor tartózkodtak a fölösleges fogyasztástól és pazarlástól, illetve a meglévő eszközökkel, adottságokkal ésszerűen, környezetkímélő módon bántak.

Egyesületük – emelte ki Király Nóra – azért jött létre, hogy a környezetvédelmet, a klímavédelmet a mindennapi gondolkodásban egyre inkább tudatosítsák, annál is inkább, mivel nagyon sok ember olyan helyen él, ahol talán még nem jelentkeznek kifejezetten a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos hátrányok, ezért tudatosítani kell számukra, hogy gyermekeik, unokáik milyen bolygón fognak élni néhány évtized múlva, ha ma nem cselekszünk felelősen, illetve milyen módon alakítható úgy a jövőnk, hogy minél jobban megvédjük utódainkat a környezeti veszélyektől. Mindenkit rá kell ébreszteni arra, hogy a maga személyében, a maga közösségében – így például az egyetemen, és erre jó példák hangzottak el – mit tehet annak érdekében, hogy egészséges(ebb) környezetben élhessünk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az egyéni felelősség súlyát, összhangban a kormányzati zöld programmal.

Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe