Műszaki tudás és gyógyítás
Bionika Nap a Práter utcában

Második alkalommal rendezték meg a Bionika Napot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Információs Technológiai és Bionikai Karán. Erre az alkalomra most is több olyan céget hívtak meg, amelyek kutatási és gyártási tevékenysége kapcsolódik a bionika területéhez. Oláh András oktató szerint fontos, hogy a hallgatók megismerjék ezeket a vállalkozásokat, azok vezetői pedig tájékozódjanak arról, milyen egyetemi képzés után számíthatnak a szakemberekre. Oláh András megemlítette az Info-Bionikai Kutatás-Fejlesztés és Innováció Támogatásért Egyesület működését, amelyet 2011-ben alapított Roska Tamás professzor a kar oktatóinak részvételével. Tevékenységükkel támogatják a karon folyó kutatás-fejlesztéseket, az oktatást és az innovációt.

A bionika kifejezés jelentését – hogy mit fed a kar által művelt tudományterület – Gyöngy Miklós oktató ismertette a cégek képviselőivel. A bionika kapcsolatot hoz létre a műszaki megoldások és a természet között. Példaként említette: egy kerekes székbe kényszerült ember bizonyos eszközök segítségével akár ismét járóképessé válhat. „Valamilyen módon beavatkozunk a természeti rendszerbe, vagy kölcsönhatást váltunk ki azzal."
Sematikus emberalakon mutatta be, humán vonalon hogyan kapcsolódhat össze a műszaki és a természeti világ, s ennek megfelelően milyen jellegű tevékenységek folynak a karon.
Az agykutatás terén a kar szoros kapcsolatban áll az idegtudományok művelőivel. Együttműködnek a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Karával (MTA TTK) és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (MTA KOKI). Ez utóbbira utalva említette: a kutatások arra irányulnak például, hogy feltérképezzék, milyen hálózatok léteznek a különböző agyi területek között, s hogyan változnak ezek az egészséges és a beteg ember esetében.
Egy másik fontos kérdés: milyen módon segíthetik hozzá a súlyos látássérültetek, hogy újra lássanak? A mai műszaki és biotechnológiák már reális távlatban gyakorlati választ tudnak adni erre.
A kar olyan kamerás kapszula fejlesztésébe is bekapcsolódik, amely végighaladva az emésztőrendszeren, adataival segítséget nyújt az az orvosnak, hogy könnyebben megtalálja azokat a részeket, ahol esetleg vérzés vagy más kóros elváltozás jelentkezett.
Számos beavatkozás az emberi szervezetbe ma még úgynevezett invazív módon, a beteg testébe szúrással vagy vágással behatolva történik. Az érrendszeri elváltozások diagnosztizálása és terápiája esetén is előnyös, ha az invazív eszközt neminvazív módon pótolhatják.
Olyan kisméretű berendezés kifejlesztésével is foglalkoznak, amely az otthonában élő kismama magzati szívhangjait rögzíti, s az adatok továbbíthatók az orvosnak, aki ezek alapján jelzi, ha netán valamiféle vizsgálatra vagy beavatkozásra van szükség.
Az izomrendszerhez kapcsolható kutatások a kéz- és lábprotézisek fejlesztésében nyithatnak új, életminőséget jelentősen javító távlatokat. Gyöngy Miklós saját kutatási területét is említette: a bőrklinikával együttműködve olyan eszközt fejlesztettek, amely képes a bőr alatti elváltozások mélységi kiterjedését is megmutatni.
A daganatos betegségek diagnózisa és terápiája terén – onkoterápia – ugyancsak figyelemre méltó eredményeket hozhatnak a bionikai kutatások.
Márté Balázs első éves info-bionika mesterszakon (MSc). Annak idején miért ezt a területet választotta? „Azzal tisztában voltam, hogy a bionika a biológiai világot érintő mérnöki fejlesztések összességét jelenti. Egyértelműnek tűnt számomra, hogy már középtávon nagy jelentősége lesz ennek a jövőben.
Arra a kérdésre, hol tud elhelyezkedni egy bionikus mérnök, a következőket mondta: „Akár olyan cégeknél is, amelyek pillanatnyilag talán még nem is léteznek, hiszen ez az iparág látványos fejlődés előtt áll a következő tíz-tizenöt évben."
Meggyőződése szerint „az úttörő cégek" is – közülük öttel ismerkedhettek meg ezen a napon a hallgatók –, óriási növekedés előtt állnak.
Balázs több terület, különösen a – hétköznapi nyelven – gondolatvezérelt eszközök – kifejlesztése iránt érdeklődik. „Legjelentősebb szerepe ennek talán a mozgássérült betegek esetében lehet. Akinek például bénák a végtagjai, képtelen bármilyen eszközt használni. Jelentősen javulna azonban az életminősége, ha gondolattal tudná irányítani kerekes székét."
S hogy ilyen nem csak a tudományos-fantasztikus irodalomban fordul elő, „ennek már létezik itt a karon egyes hallgatók által készített demonstrációja".
A gondolatvezérléshez – folytatta Márté Balázs – az agyhullámokat használják fel, amelyeket egy érzékeny, a koponyához kapcsolt műszer érzékel és dolgozza fel az adatokat.
Az iménti példa is jelzi, melyek a bionika új kihívásai, milyen társadalmi küldetésük van a bionikával foglalkozó cégeknek, s milyen felkészültségű hallgatókat várnak.
Dávid Dóra utolsó félévét végzi a molekuláris bionika szakon (BSc), szakdolgozatát az elektrofiziológiai laboratóriumban, illetve az MTA TTK-n folytatott kutatásokból írja. Közös humán és reál érdeklődése hozta erre a szakra. „Gondoltam, többet nyújt a biológia szaknál, s valóban, sokkal szélesebb tudással rendelkezünk."
Dóra úgy gondolja – bár lehet, éppen a Bionika Nap változtatta meg véleményét –, inkább külföldön nyílik esélyük a bionika területén elhelyezkedni. „A tényleges bionika, a nagy technika szerintem még mindig külföldön van."
A laboratóriumban epilepszia modellekkel foglalkozik. „Az orvosi biotechnológiai szakirány különösen érdekel." Erre a mesterképzésre felvételizik az alapképzés után. „Szeretnék bekapcsolódni humán kísérletekbe is, hogy ne csak patkány agyakkal, hanem humán műtétből származó agyszeletekkel végezhessünk kísérleteket. Milyen nagyszerű, ha hozzájárulhatunk különböző betegségek diagnózisának egyszerűbb felállításához, sőt, talán a gyógyításhoz is..."
Ami jövőbeni elhelyezkedését illeti, bár élvezi a kutatást, „menedzsment irányba szeretnék orientálódni. Érdekel, hogyan lehet a fejlesztéseket – megfelelő marketinggel – bevinni az emberek mindennapi életébe".
Klein Kristóf ugyancsak most írja szakdolgozatát, végzős a molekuláris bionika szakon (BSc)
„A molekuláris bionika számomra a természettudományok és az informatika találkozását jelenti. Neurobiológiai területtel foglalkozom, az idegrendszer működése és az agykutatás áll a középpontban." Az MTA – KOKI kutatóközpontban dolgozik, Freund Tamás professzor csoportjában.
Nemcsak megismerni, hanem befolyásolni az agy működését. „Számos ilyen kezdeményezés van. Jelenleg optogenetikai technikával dolgozunk. Fényjelek segítségével befolyásoljuk az idegsejtek működését. Vékony optikai szálon keresztül lézerrel bevilágítunk az agy bizonyos pontjára, s ott irányítjuk az idegsejtek működését: beindítani vagy gátolni tudjuk őket. Minden kutatás későbbi célja, hogy ne csak állatokon, hanem emberek esetében is használható eredményeket érjünk el."
Távlataiban – nem is olyan távoli jövőben – a gyógyítás, az orvoslás tudománya valószínűleg kilép a szűken vett orvostudományi képzés keretei közül, „éppen ezért lesz szükség ránk", tette hozzá egy hallgató.
A bionika tudományterületéhez közeli cégek tájékoztatásában számos orvosdiagnosztikai és terápiás eszköz előállításáról hallottunk. S a kar szeretne szorosabb együttműködést kialakítani a hazai vállalatokkal – nem könnyű ez, mint Iván Kristóf dékán fogalmazott, de erős a közös cél: a műszaki tudást a gyógyítás szolgálatába állítani.