Nálunk, a Pázmányon
Pillanatkép az egyetem nyílt napjáról
Nyílt napot tartottak január 22 – 23-án a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Az esztergomi oktatóhelyen óvodapedagógusokat és tanítókat képeznek. Az egyik hallgató ismertetőt tart az érdeklődő, érettségi előtt álló gimnazistáknak. Bepillantást enged az egyetem életébe. Visszatérően így kezdi a mondatait: „Nálunk, a Pázmányon". Nem szónoki fordulat ez, valóban így gondolja és érzi.
Fodor György dékán arra a kérdésre, mi a katolikus egyetem többlete, miben más, mint a többi egyetem, a következőképpen válaszol az ismertető füzetben: „Többek között abban más a Pázmány, hogy van eszményünk. A mi munkánk (hallgatói-oktatói-kutatói tevékenység) nem csupán törvényi előírás, hanem egy jóval magasabb rendű cél érdekében történik: őrizzük meg, de ugyanakkor vigyük is előre világunkat, hogy az szép és élhető legyen a következő generációk számára is."
Juhász Márta megbízott tanszékvezető Esztergomban elmondja: a januári nyílt napon az érdeklődők alkalmassági vizsgát is tehetnek: „aki él a lehetőséggel, annak májusban már nem kell ezzel foglalkoznia".
Az óvodapedagógus és tanító szakon belül szlovák és német nemzetiségi szakirányú képzés is folyik. A levelező óvodapedagógus képzés keretében ugyancsak indul nemzetiségi szakirány.
Az elmúlt évekhez viszonyítva valamelyest nőtt az érdeklődés a szakok iránt, mondja a tanszékvezető, és hozzáteszi: „A közoktatásban sok helyütt hiányoznak az óvodapedagógusok és tanítók, nemzetiségi területen még nagyobb a hiány."
Az esztergomi oktatási épület
A legjobb pedagógusokra van szükség a gyermekek fejlődésének ebben a korai, ám meghatározó szakaszában. Ehhez a hivatás társadalmi megbecsültsége nagyon fontos. Óvodapedagógusnak, tanítónak lenni csak hivatástudattal lehet, hangsúlyozza Juhász Márta, s reméli, mostanában már jelentkezik az életpályamodell pozitív hatása. Az ösztöndíjprogram keretében pedig jelentős anyagi támogatást kapnak tanulmányaik végzéséhez a hallgatók.
Harminc hallgatóval indulnak az egyes szakok, de megfelelő jelentkezők estén többet is föl tudnának venni. A tanszékvezető örömmel mondja, hogy tapasztalataik szerint – a végzett hallgatók életútját is figyelemmel kísérik – egyre kevesebb a pályaelhagyó, „akik hozzánk jelentkeznek, valóban óvónők és tanítók szeretnének lenni. Azt szoktam mondani: aki némi vonzalmat érez a pálya iránt, jöjjön hozzánk, majd mi »megfertőzzük«.
Lányok jelentkeznek elsősorban. „Pedig az óvodában és a tanítók között sem ártana a több férfi. Fontos a modellképzés, és gondoljunk arra, hogy sok gyermek csonka családban, apakép nélkül nő fel." A korszellemet – annak különféle megnyilvánulásait – nem hagyhatják figyelmen kívül, „nem beszélve arról, hogy a társadalmi elvárásoknak meg kell felelnünk. Igyekszünk minden témáról szót ejteni – akár konferenciák keretében –, ahol sokféle, tudományosan megalapozott vélemény hangzik el a mai plurális társadalomnak és felfogásnak megfelelően, de egyetemünk szellemiségéből következően a hallgatóknak lehetőségük nyílik, hogy reális képet alakítsanak ki akár vitatott kérdéseket illetően is."
A diákok többsége az oktatók tapasztalata szerint hagyománytisztelő közegből érkezik. „Aki óvónő vagy tanító akar lenni, olyan családi háttérrel rendelkezik, ahol a sokszor divatosnak feltüntetett, ugyanakkor hamis vagy deformálódott felfogásnak nemigen van létjogosultsága."
A hallgatók általában a környező településekről érkeznek, néhányan a Felvidékről, ők a magyarországi diákokhoz hasonló támogatásban részesülhetnek. A képzés ideje alatt lehetőség nyílik külföldi tanulmányokra is. „Széleskörű kapcsolatokat alakítottunk ki külföldi tanítóképzőkkel: Bécs, Linz, Passau, Besztercebánya, Nyitra, a dániai Aarhus egyetemével."
A kar budapesti épületében, a közelmúltban felújított Sophianumban Nemesi Attila László oktatási dékánhelyettes tart tájékoztatót. „Mit kínál egyetemünk? Minden felsőoktatási intézmény elmondja magáról, hogy értékálló, piacképes diplomát. Ezt mi is határozottan állíthatjuk. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar az átlagosnál több odafigyelést, segítséget, közösségi élményt kínál, s jókedvet, örömet a mindennapokhoz, mert ez legalább annyira fontos, mint a komolyság, a felelős hozzáállás a másik oldalon."
A PPKE 1990 után indulhatott újra, és az eltelt negyedszázad azt bizonyítja, a katolikus egyetemre szükség van a magyar felsőoktatásban. „Azok a hallgatók, akik hozzánk járnak, nem döntenek rosszul, további életútjuk igazolja, hogy amit itt kaptak, azt később kamatoztatni tudják."
A Sophianum Budapesten
Nemesi Attila László kiemeli: a kar fontos küldetésének tartja a pedagógusképzést. Bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzésre mintegy 1250 hallgatót vesznek fel, a nyelvszakok közül a szláv (lengyel és orosz) mellett természetesen neolatin nyelveket is tanulhatnak a diákok, de mód nyílik az arab és kínai nyelv elsajátítására is az angol és a német mellett.
A dékánhelyettes a továbbiakban ismerteti a kar kínálta más lehetőségeket, a színes, vonzó egyetemi életet, annak szellemében, ami a nyílt napra összeállított motivációs idézetek között olvasható: „Ha valamit akarsz, és nagyon akarod, el tudod érni. Türelem, kitartás az ára, de megkaphatod. Ez a meggyőződés mindig alapfeltétel, legyen szó bármilyen teljesítményről."
