Nyílt napok – nyílt arcok

Rövidesen lejár a felsőoktatási jelentkezés időpontja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) fakultásain egymást érték a nyílt napok múlt héten. Érettségire készülő vagy még csak harmadikos diákok népesítették be a folyosókat, előadótermeket. „Belekóstoltak" a felsőoktatás légkörébe, részletesen tájékozódtak az általuk számításba jövő szakról. Sok fiatal, érdeklődő arc – tervekkel, vágyakkal, reményekkel. Ma még nem tudni, hányan lesznek közülük szeptembertől a PPKE egyetemi polgárai, de végignézve a nyüzsgő, értelmes, nyílt tekintetű fiatalokon Ady Endre „üzenete" kívánkozik ide: „Bár zord a harc, megéri a világ, / Ha az ember az marad, ami volt: / Nemes, küzdő, szabadlelkű diák." Ezeket a „nemes, küzdő, szabadlelkű", döntés előtt álló diákokat kérdeztem.

Az óvodapedagógusok és tanítók képzése a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar keretében Esztergomban folyik. Pataky Csilla Nyergesújfaluból érkezett, óvónő szeretne lenni. „Tavaly is részt vettem a nyílt napon, nagyon tetszett, amit hallottam, de úgy gondoltam, idén is eljövök, mert még nem vagyok teljesen biztos abban, hogy óvónő legyek-e vagy kommunikáció szakra jelentkezzem. S azt sem döntöttem el végleg, hogy ide jelentkezzem-e vagy egy másik helyre?"
S már magyarázza is szempontjait. „Azért szeretném a kommunikációs szakot az egyik budapesti főiskolán végezni, hogy legyen néhány főiskolai évem a fővárosban. Esztergom túl közel van Nyergesújfaluhoz."
Aztán elmosolyodik. Hiszen tudja, az életpályát nem rendelheti alá egy-két diákév kényelmi szempontjainak. Gondolata visszakanyarodik a PPKE-hez. „Persze előnyös, hogy már ismerem és megszoktam ezt a légkört, ugyanis a szalézi rend gimnáziumába járok." S visszatér első elgondolásához: „Az ötvenórás közszolgálati munkát óvodában és bölcsődében végeztem, s ott is nagyon tetszett..."

Érdeklődők érkeznek Esztergomban

Édesanyja, sőt, nagymamája is óvónő, s Szendrő Dorottya az esztergomi Szent Erzsébet Gimnáziumból szinte természetesnek veszi, hogy ezt a hivatást folytassa. „Nagyon szeretem a gyerekeket, sokszor bementem anyukámhoz, segíteni." Mosolygó, vidám teremtés, ezt a derűt közvetíti majd a kicsinyeknek. Előnyösnek tekinti, hogy helyben folytathatja tanulmányait. (Ő is hozzáteszi, mint minden érdeklődő: „persze, ha felvesznek...") „Sokkal egyszerűbb bejárnom, otthon lakhatom, könnyebb így az élet, nekem is, szüleimnek is. Odahaza tudok segíteni, tanulmányaimban pedig anyukámtól kérhetek támogatást."
Barátnője, Hetzer Dorina szintén a Szent Erzsébet Gimnázium növendéke. „Anyukám szerint már az óvodában mondogattam, hogy óvónéni szeretnék lenni. S azóta is megmaradt ez a vonzódás. Időnként másra is gondoltam, de mindenképpen emberekkel szeretnék foglalkozni."

A regisztrációs lap kitöltése

A hivatás és a várható jövedelem felől kérdezem. „A magánóvodákban viszonylag jobban fizetnek, de elsősorban nem a fizetés, hanem a gyerekek szeretete miatt döntök így."
Nábrádiné Jurasek Ibolya tanszékvezető tájékoztatásából kiderül, idén újdonságnak számít, hogy nemcsak az óvodapedagógus, hanem a tanító alapszakon is meghirdették a levelező tagozatot. S ami további érdeklődésre tarthat számot: az alapképzéshez német és szlovák nemzetiségi szakirányok is párosulnak. Az előadások egy része ezeken a nyelveken folyik.
„Gyakorlatorientált oktatás folyik" – hangsúlyozza a tanszékvezető. „A hallgatók az első perctől kezdve kapcsolatba kerülnek az óvodákkal és a gyakorlóiskolával."
Csővári Alexa, Vecsésről érkezett. Ő is az óvodapedagógus szak iránt érdeklődik. „Nagyon szeretem őket, s érzem, a kicsik is ragaszkodnak hozzám. A közösségi munka keretében ugyanis óvodában dolgoztam." S még elmondja, először meglepődött, amikor a „katolikus egyetem" kifejezéssel találkozott, nemigen tudott mit kezdeni vele, de aztán tájékozódott, hogy nem csak „hitoktatás meg ilyesmi" folyik az egyetemen. A nyílt nap „meggyőző volt" számára, vonzónak találja a többféle lehetőséget, s hogy tanulmányait részben akár külföldön is folytathatja.
A budapesti Mikszáth téren, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületében nagy a nyüzsgés a folyosókon. A „standokon" az egyes szakok hallgatói adnak felvilágosítást az érdeklődőknek, majd az egyetem oktatói tartanak mintaelőadást. A nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezik Dahud Emil, a szekszárdi Garay János Gimnázium diákja. „Másutt is tájékozódtam, de több barátom és rokonom jár ide, s ők jó helynek tartják." Elmondja, családja nem vallásos, de ő katolikus általános iskolába járt. „A vallási ismeretek nyilván valami pluszt adnak az embernek."
Úgy gondolja, a bejutáshoz szükséges pontszámot el tudja érni, „átlagos tanuló vagyok, bár nem kitűnő." A nemzetközi tanulmányok szakon a nyelveknek kiemelt szerep jut. „Azokkal nincs gond. Több nyelvet beszélek. Édesapám Izraelben élő arab, azaz palesztin. Az óvodát ott fejeztem be, utána költöztünk Magyarországra, itt végeztem az általános iskolát, majd egy évig kint voltam, hogy megerősítsem a gyerekkori nyelvtudásomat. Izraelben kötelező volt folyékonyan beszélni a hébert és az arabot. Természetesen angolból is szereztem nyelvvizsgát, s most németül tanulok."
Emilnek határozott elképzelése van az egyetem utáni elhelyezkedést illetően (szerények azért hozzáteszi: „először persze vegyenek fel"): „Úgy tervezem, az ENSZ-nél vagy más nemzetközi szervezetnél dolgozom majd, fordítást végzek, kutatásokat folytatok, de a diplomáciai munkára is gondolok."
A ráckevei Vajda Zsófia a halászteleki Hunyadi Mátyás Gimnáziumba jár. „A politikatudományok iránt érdeklődöm. Közel van lakóhelyemhez az egyetem, választásomban lényeges szempont volt ez. Nem ismerem a katolikus vallást, de számomra teljesen mindegy, hogy egy adott egyetem milyen valláshoz kötődik."
Ami pedig a pontszámokat illeti: „A korábbi években elég magasak voltak, nem tudom, összejön-e nekem ennyi. A tanulás mindenesetre jól megy, angolból különösen..."
„A politikatudományt szeretném választani, de a nemzetközi tanulmányok is érdekesnek tűnik" – kezdi Mihálovics Zoltán. A Vál községben élő fiú a felcsúti Letenyey Lajos Gimnáziumban tanul. „Elég magas a ponthatár, 465 körüli, a politikatudományok szak elérhetőbbnek tűnik számomra."

"A politikatudományt szeretném választani..." -- mondja Mihálovics Zoltán

A tanulás – mint mondja – jól megy, s plusz pontokra is számíthat: emelt szintű érettségit tesz matematikából és történelemből, az angol érettségit már megszerezte. Német nyelvből nyáron tervezi a nyelvvizsgát.
„A közpolitikában szeretnék elhelyezkedni, civil szervezeteknél. Mindig is érdekelt a politikai élet, elsősorban a külpolitika: az Európai Unió és az ENSZ intézményei... a lehetőség adott."
Rendszeresen sportol. Ez látszik alkatán, összeszedett megjelenésén. Kézilabdakapus a martonvásári együttesben. Most szeretnének feljutni az NB I I-be. S a sportolást a felsőfokú tanulmányok mellett sem hagyná abba. A „katolikus" egyetem számára természetes, hiszen maga is katolikus, és „persze gyakorolom a vallásomat".
Úgy látszik, a nemzetközi tanulmányok szak iránt különösen nagy az érdeklődés. Varjú Réka a Vasváry Pál Gimnáziumból szintén ide szeretne bekerülni. „Miért érdekel? Sokféle irányban el lehet utána helyezkedni. Angol és német nyelvet tanulok, mindkettőből érettségiztem középszinten. Ha a többi tárgyból is jól érettségizem, esélyem lesz a bejutásra. Nem tájékozódom más egyetemeken, én ezt választom, már csak azért is, mert katolikus vagyok. Azt hallottam, nagyon jó itt a közösség, s ez fontos számomra.

Érdeklődők Pálfalvi Noémit, a HÖK képviselőjét hallgatják

Fodor Gréta, alapszakon végzős pszichológus hallgató éppen azt magyarázza valakinek, mit jelent a SzóSz Keresztény Diákkör (Szó Szerint Keresztény Diákkör). „A különböző felekezetekből érkező diákoknak lehetőséget nyújt, hogy találkozhassanak egymással közös Biblia-olvasáson, együtt imádkozzanak, változatos programokon vegyenek részt: filmvetítésen, tudományos előadásokon hitbeli témákról, és még számos máson." Gréta elmondja, az egyik hallgató eljött valamelyik filmvetítésre, majd másfél évet „kihagyott", majd visszatért, „s azóta minden programunkon ott van".
A Szentkirályi utcai épület ad otthont a Jog- és Államtudományi Karnak. Szabó István dékán mindenkit érdeklő kérdésekre ad éppen választ az előadóban. „Milyen lehetőségek nyílnak specializálódásra a jogtudományon belül? Ha valaki például az alkotmányjog vagy a büntetőjog felé akar nyitni." S máris hangzik a pontos, tárgycsoportokra és kreditpontokra „lebontott" válasz. „Az oklevél megszerzése után – folytatja a dékán – a Deák Ferenc Továbbképző Intézetben évente 500 hallgató vesz részt szakjogászképzésen." S hozzáteszi a hallgatóság derültségére: először persze az egységes jogászképzésen szükséges oklevelet szerezni.
A kar tavasszal felkészítő tábort szervez a jelentkezőknek, ennek végén próbaérettségit tehetnek. Lássák, hol tartanak, mibe kell még „belehúzni" az igazi érettségiig hátralévő időben.
Szabó dékán „megnyugtatja" az egyik érdeklődőt: „Igyekszünk jogegyenlőséget teremteni az igazgatásszervező szak és az osztatlan jogászképzés között, valamint a nappali és a levelező tagozaton is azonos színvonalú képzés folyik."
Állami finanszírozásban a felvett hallgatók öt százaléka részesül, a többiek önköltséges módon folytathatják tanulmányaikat. De – hangsúlyozza a dékán – nyolcféle ösztöndíj áll rendelkezésre, s ezekben sok száz hallgató részesül.
Sz. V. Budapestről érkezett. Jelenleg egy másik egyetemre jár, de önhibáján kívüli ok miatt két év után valószínűleg ott hagyja. Ez a magyarázata, hogy monogrammal jelzi a nevét. „Tavaly alakult ki bennem a jogászi pálya iránti érdeklődés. A nyílt napon szeretnék bővebb ismereteket szerezni az itteni képzésről. Persze attól függ, hová vesznek fel." Ha nem sikerül bejutni a Pázmányra, a szegedi és a pécsi egyetem jöhet szóba.
Jó lenne persze Budapesten maradni, „mert itt lakom". S ami az egyetem profilját illeti: „ Katolikus vagyok, de nem gyakorolom a vallásomat. Semleges számomra az egyetem beállítódása."
Esélyeit reálisan látja. „Ha felvesznek, valószínűleg önköltséges leszek, a 460 pont elég soknak tűnik." S már a jog iránti érdeklődésről beszél: „Mindig vonzott az igazságszolgáltatás, gondolkoztam a nyomozói, rendőri vonalon, de annyi területe lehet a jogtudománynak, amelyeket még talán nem is ismerek."
A két barátnő harmadikos gimnazista a budapesti Veres Pálné gimnáziumban. Ila-Horváth Márta testvére az ELTE jogi karán végzett, „esetleg én is ebbe az irányba orientálódnék, de még nem vagyok biztos benne. A közgazdaság is érdekel, döntés előtt állok. Ha a jogot választom (és fölvesznek), polgári joggal szeretnék foglalkozni, de még nem tudom konkrétan..." Tanulmányi eredményei alapján „nem lehetetlen", hogy jövőre, érettségi után bejusson a karra.
Czenkár Luca ugyancsak a jogtudomány és a gazdaságtudomány között ingadozik, „de engem a jog jobban érdekel. A rokonságból valaki ide jár a PPKE-re, s jókat hallottam tőle – a szakmáról és az egyetemről is." Tanulmányi eredményei neki is biztatóak, „de minél jobban igyekszem teljesíteni a hátralévő időben – mert a verseny nagy."
Az általános ismertető előadások után az egyes laboratóriumok várják a diákokat az Információs Technológiai és Bionikai Karon (ITK). Szolgay Péter prodékán bevezető előadásában hangsúlyozza, ennek a tudományterületnek az általánosan elfogadott nyelve az angol – az előadások egy része ezen a nyelven folyik. S mindjárt hozzáteszi (még mielőtt valaki elbátortalanodna): ez az angol nem kíván shakespeare-i mélységű nyelvi tudást.
A mérnökinformatikus szak iránt érdeklődöm, az informatika, a programozás vonz leginkább – mondja Kraudy Richárd, a budai Móricz Zsigmond Gimnázium harmadikos diákja. „A nyílt napon hallottak meggyőzőek, kifejezetten érdekesek voltak, az előadók sok példával éltek, jó benyomásokat szereztem. Két helyen gondolkodom: a Pázmányon és a Budapesti Műszaki Egyetemen. Még másfél évem van, hogy döntsek."
Pup Petra a kőszegi Jurisics Miklós Gimnázium tanulója. A molekuláris bionika szak iránt érdeklődik. „ A tudományágak közül próbáltam keresni valami testhezállót. A biológia és az informatika áll hozzám legközelebb. Így találtam rá egy évvel ezelőtt a PPKE ITK karán erre a szakra. A tanulmányok itt már azzal kezdődnek, ami engem igazán érdekel. Nem kell „kerülőutat" bejárnom hozzá, előbb például gyógyszerészetet végeznem." Ami pedig a katolikus egyetemet illeti, őszintén elmondja: „Hogy mit jelent a „katolikus" az egyetem nevében, ennek még utánajárok. Nem tudok róla semmit, bár már hallottam ezt a kifejezést."

A tudományok iránti érdeklődést nem lehet elég korán elkezdeni -- tájékoztató az ITK-n

A mérnökinformatikus szakra készül Juhász Gergely a budapesti Corvin Mátyás Gimnáziumból. „Olyan specializált szinten lehet itt tanulni, mint máshol talán nem. S szempont volt számomra, hogy a PPKE kiemelt egyetem."
A remélt végzettség birtokában szoftverfejlesztéssel, robotokkal kíván foglalkozni. „Széles a skála, ezen a területen szinte kimeríthetetlenek a lehetőségek." Az angol nyelvvizsgát még érettségi előtt szeretné letenni. És az esélyek a bejutásra? „Tanulmányi eredményeim alapján úgy látom, menni fog." S még hozzáteszi: „Katolikus vagyok, örömmel jelentkezem ide, hiszen találkozik szakmai érdeklődésem és világnézetem."

Korunk tudománya az informatika és a bionika -- a PPKE ezt kínálja

Édesanyja ajánlotta lányának, inkább a bionika szak felé tájékozódjon. Makláry Emma az Eötvös József Gimnázium harmadikos diákja. „Édesanyám orvos, azt mondta, ha megint választhatna, inkább ilyen téren képezné magát. Én még keresem a helyemet, de biztos, hogy a reál tudományokban találom meg." S hogy így legyen, szavaival „fel kell kötni a gatyát", mert erős a mezőny – mosolyodik el Emma, aki nem titkolja, hívő emberként jövőre szívesen jönne erre az egyetemre.