Pázmányos leszel?
Pillanatképek az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításról

Igazi fiatalos hangulat a Hungexpo kiállítási területen. Olykor a kiállító csarnok előtt folyamatosan ömlő korzene talán még az ifjúságnak is kissé hangos. De odabent a kiállítóhelyek között áramló diákok kellemes, élettel teli nyüzsgése. Érkeznek egyénileg vagy csoportosan, osztálylétszámmal az érettségire készülők. A hazai és jó néhány külföldi felsőoktatási intézmény pedig várja az érdeklődőket a standoknál (január 19-21.) Akik most – az érettségire készülve – még csak tájékozódnak a továbbtanulási lehetőségekről, szeptembertől talán már egyetemi polgárnak mondhatják magukat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kiállítóhelye azonnal feltűnik, közel a bejárathoz. A kari tanács által kijelölt hallgatók várják az érdeklődőket, mosolyogva, diákos aktivitással és figyelemmel.

Pados Szabolcs a komáromi Jókai Mór Gimnáziumból érkezett. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karnál érdeklődik.
Hová készülsz érettségi után?
--- Már kiskoromban megismerkedtem az angol nyelvvel. Ebben közrejátszott, hogy gyakran jártam külföldre a családommal. Megtetszett az angol, ez ösztönzött, hogy később az iskolában is ezt a nyelvet válasszam. Majd más nyelvek után is „kutakodtam", így például érdekel a skandinavisztika, elsősorban a norvég, amit most magánszorgalomból tanulok. A gimnáziumban közben felvettem a franciát. Könyvek fordításával szeretnék majd foglalkozni, de gondolkodom a tolmácsoláson is.
A beszélgetésben Szabolcs másféle meggondolást is említ.
--- Nem igazán ismerem a piacot, nem tudom, mire vevő ma a világ, milyen végzettséggel lehet leginkább elhelyezkedni.
Mire vevő ma a világ... – mondja higgadt megfontoltsággal, tárgyilagosan, s a valóban mérlegelendő szempont mellett átüt a hasznossági szempontokat olykor túlzottan előtérbe állító korszellem hatása. A Pázmány egyetem standjánál, az általa elmondottak alapján az persze nem meglepő, hogy a nyelvi oktatás iránt érdeklődik.

--- Igen megkedveltem a spanyol nyelvet is. Most úgy néz ki, ez marad meg első számú „jelöltként". Szeretem hallgatni ezt a dallamos, szép nyelvet, s ez motivál, hogy tanulmányaimat ilyen irányban folytassam. A Pázmánynál is a spanyol nyelvi képzésről érdeklődtem, s arról, ha elvégzem ezt a szakot, milyen eséllyel tudok majd elhelyezkedni. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam, a tolmácsok elég jól keresnek Spanyolországban, s ehhez nem szükséges feltétlenül a spanyol állampolgárság.
Szabolcsnak talán még újdonságként hangzik, hogy az Európai Unióban szabadon vállalhat bárki munkát a közösséghez tartozó országokban. Közben arra gondolok – minden szűkkeblű elfogultság nélkül –, mennyivel jobb lenne, ha itthon kamatoztatná majdani tudását...
Az egyetem nevében ott szerepel a katolikus kifejezés.
--- Beszélgettem erről egyik barátommal, aki a Pázmányra jár. Azt mondta, a felvételinél, majd a tanulmányok során nem befolyásol semmit, hogy valaki katolikus-e vagy nem. Tájékozódtam egy másik egyetemnél is, de az ott folyó oktatásról nem éppen pozitív visszajelzéseket kaptam a diákoktól. Ez elbizonytalanított.
Ez azt jelenti, eldöntötted már, hová jelentkezel?
--- Első helyen a Pázmányt szeretném megjelölni. Utána valószínűleg a szegedi és a debreceni egyetemet is. A spanyol mellé második nyelvként szeretném felvenni a franciát. Jelenleg franciát tanulok a gimnáziumban, szeretnék belőle nyelvvizsgát szerezni, de pillanatnyilag még nem állok azon a szinten.

Selyem Tímea az újpesti Babits Mihály Gimnázium végzős tanulója. Ő az egyetem Jog- és Államtudományi Karánál hosszasan érdeklődik.
Gondolom, jogász szeretnél lenni.
--- Igen – mosolyog diákos jókedvvel. – Nagyon tetszik a Pázmány. Részt vettem a kar nyílt napján is. Gondoltam, most megkérdezem az odajáró hallgatóktól, milyen is ott az élet, mennyire tetszik nekik az egyetem.
Milyen benyomásokat szereztél?
--- Még inkább meggyőző számomra, hogy szívesen járnék oda. Fontosnak tartom a közösséget, s mindenki azt mondta, jó a közösségi élet, az oktatók is kedvesek, nem buktatnak meg valakit csak azért, mert nem tetszik a kinézete... Néhány ismerősöm ott végzett. A mostani tájékozódó beszélgetés is megerősített abban, hogy a Pázmányra jelentkezzem.
A felvételi eredménytől függően – nyilván tudod – államilag finanszírozott vagy önköltséges helyre lehet bekerülni megfelelő pontszám esetén.
Válaszából kitetszik, ezt is végiggondolta már.
--- A finanszírozottra szeretnék bekerülni. Mennyi pontom jöhet össze? Attól függ, a hátralévő időben mennyit adok bele a tanulásba. Ha nagyon rákészülök, nem teljesíthetetlen az előző évi 460 pont. Jelenlegi tudásommal ugyan nem biztos, hogy elérném, de érettségiig szerintem sikerülhet... 440-450 pont biztosan összejöhet.
Plusz pontok? Nyelvvizsga?
--- Jelenleg még nincs, de emelt szinten érettségizem angolból és japánból, s ezzel megszerzem a nyelvvizsgával járó pontokat.
A Pázmány katolikus egyetem. Számodra mit jelent ez?
--- Nem sokat. Nem vagyok vallásos, semmi közöm a valláshoz. Meg vagyok ugyan keresztelve...
Katolikusnak?
--- Őszintén szólva ezt nem tudom. A vallásos emberekkel nincs bajom, de nem szeretném, ha engem győzködnének, hogy vallásos legyek.
Az egyetemen – ha bekerülsz – fogsz találkozni olyan tantárgyakkal, amelyek a katolikus egyház tanításához kapcsolódnak; s a kereszténységgel összefüggő kultúrismereteket is hallasz majd.
--- Ezek az ismeretek semlegesek számomra. Megtanulom őket, ha szükségesek a tanulmányokhoz, de sem pozitív, sem negatív értelemben nem érdekelnek, s mellékesnek tartom (így fogalmaz), hogy az egyetemen van-e hit.
Tiszta, őszinte tekintet. Azt érzem, az imént mondottak valahonnan felvett üres panelok, amelyek akár egy rövid beszélgetés során is könnyen lehullhatnak. Nem szeretném semmiről meggyőzni, később Tímea fordítja a szót a következőre, s érzem, nem valamiféle „megfelelés" mondatja vele:
--- Jobban tetszik ez az egyetem, mint az, ahol nincs hit. Tájékozódtam más jogi karoknál is... Akikkel beszélgettem a standnál, lehet, hogy a vallásosság miatt, de sokkal emberszeretőbbnek mutatkoztak. Ilyen szempontból lehet, hogy a vallás pozitívumnak tekinthető, de ismétlem, számomra mellékes, hogy katolikus-e vagy nem az egyetem.
Miközben Tímea elsodródik a tömegben, arra gondolok, bizony igaz a megállapítás: posztateista korban élünk, amelynek jellemzője a vallási közömbösség. Mintha életük alapvető kérdéseihez sokaknak nem lenne közük. Az is igaz, később, huszonöt-harminc éves kor tájára alakul ki általában a határozott világnézeti meggyőződés. S nemcsak az említett lány, hanem mások is közömbösnek mutatkoznak. Persze ne feledjük, ha valamivel kapcsolatban semmiféle hatás, semmiféle ismeret nem ér el valakit, nyilván közömbösnek mutatkozik. A katolikus egyetem küldetése ezért szól a misszióra is. Anélkül, hogy valakit is „győzködnének, hogy vallásos legyen".
Matematika – fizika fakultációra jár Barna Bettina a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban. Az Információs Technológiai és Bionikai Kar tájékoztató pultjánál találkozunk.
--- Emellett a biológia és a kémia is érdekel – mondja lelkesen. Már korábban utánanézett, mit is fed a bionika kifejezés.
--- Tetszik ez a szak, csak olyan aggályaim voltak, hogy Magyarországon vajon mennyire piacképes ez a tudományterület. De most nagyon jókat hallottam ezzel kapcsolatban. Mindenképpen elmegyek a kar nyílt napjára, közelebbről is megnézem az egyetemet.
Ezek szerint a bionika érdekel leginkább a kar kínálatából?
--- Igen, főleg a géntechnológia. Erről sokat olvastam már. A bionikában több szakterület találkozik, alapja az informatika és a programozás. Olyan orvostechnikai eszközökkel lehet foglalkozni, amelyeknek intelligens hátterük van. A molekulaméretű gépekre vagy a protézisekre gondolok...
Másutt is folyik ilyen képzés idehaza?
--- Szegeden tudok hasonlóról. Az Interneten a Pázmányt részesítették előnyben ezen a téren. Itt a standon is pozitív dolgokat hallottam, igaz, a szegedi egyetemnél még nem jártam.
Melyek ezek a pozitív dolgok?
--- Hogy jók az elhelyezkedési lehetőségek idehaza is. Aztán a kollégium felől érdeklődtem, s hogy milyen tudással kell(ene) érkezni a középiskolából. A matek-fizika nekem fekszik, a kémiai és biológiai tudásomat kell kissé fejlesztenem. Kémiát három évvel ezelőtt tanultam.
Bettina elhatározta, mindenképpen megjelöli a felvételi jelentkezésnél ezt a kart.
--- A sorrendet még nem döntöttem el, egyelőre azokat a szakokat igyekszem összeszedni, amelyek szóba jöhetnek. Korábban úgy gondoltam, a műegyetemre pályázom, de mostanában a bionika egyre inkább érdekel.
S megfogalmazza a (reménybeli) egyetemi végzettség utáni célját:
--- Szeretnék egy normális munkahelyet, normális fizetéssel.
Idehaza?
--- Hát... attól függ, mit hoz az élet. Mindenképpen szándékozom külföldön is tanulni, egy évet vagy akár többet is. S ha külföldön esetleg sikerül olyan kapcsolatokat kiépítenem, akkor jó néhány évet ott töltenék, de örökre nem költöznék el.
Az egyetem nevében azt olvashatod: katolikus. Választásodban jelent-e ez valamit?
--- Nem vagyok vallásos. Korábban fenntartásaim voltak a vallásos egyetemekkel kapcsolatban. Itt most azt az információt kaptam, hogy nincs kötelező vallásgyakorlat, de vizsgatárgy a hittan. Ha azt teljesítem, s utána – úgymond – békén hagyják az embert, akkor nekem semmi gondom nincs azzal, hogy vallásos-e az egyetem.
Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén fogalmaz. Az ő szavaiból is a „semlegesség" hangzik ki. Az majd egy későbbi élettudás része lesz, hogy egyetlen ember sem semleges. Valahová mindenkinek el kell köteleződnie. Ám mintha éppen az elköteleződéstől ódzkodnának a mai fiatalok. Kivételek persze vannak. De most az egyetemre kerülés esélyeiről kérdezem még Bettinát.
--- Úgy gondolom, 400 körüli pontra lesz szükség hozzá, bár ezt nem kérdeztem meg. Bizakodom, hogy teljesíteni tudom. Felsőfokú német nyelvvizsgám már van, ezzel „kimaxoltam" a nyelvért kapható lehetséges 40 pontot.

A Pázmány négy „karja" – kara – közül a hittudományinál Kis Nikolett Noémi első éves katolikus közösségszervező várja az érdeklődőket.
--- Leginkább az én szakom és a hittanári iránt érdeklődnek.
Katolikus közösségszervező – mit fed az elnevezés?
--- Elsősorban az ifjúsággal foglalkozik a katolikus egyházon belül. Plébániákon, ifjúsági szervezeteknél lehet elhelyezkedni. Az érdeklődők kíváncsiak arra, milyen munkát végez a közösségszervező a gyakorlatban, s mennyire lehet munkát találni ebben a szakmában. Az is érdekelte őket, a közösségszervező szak társítható-e a hittanári, nevelőtanári, esetleg más tanári szakkal, illetve mi kell ahhoz tanulmányi téren, hogy felvegyék őket. Afelől is tudakolódtak – pozitív értelemben –, hogy mennyire van jelen a katolikus szellemiség a képzésben; és hogyan kapcsolódnak a tantárgyak a hitélethez?
Mit válaszoltál erre a kérdésre?
--- Elmondtam többek között, hogy minden hónapban egy alkalommal kötelezően részt veszünk és szolgálunk az egyetemi misén: felolvasunk, ministrálunk... Többségében papi személyek tanítanak, óra előtt és után rövid imát mondnunk, délben pedig elimádkozzuk az Úrangyalát. Lelki napokat is szerveznek a karon. Amit érdemes még tudni: együtt hallgatjuk az előadásokat a kispapokkal, így jobban megismerhetjük a jövendő lelkipásztorait.
A teológiai kar pultja mellett pályaorientációs tanácsadásra hívják a fiatalokat. Az egyik fiúnak várnia kell, addig szóba elegyedik Noémival, s rövidesen a hitről esik szó köztük. A gimnazista diák elmondja, ő is késztetést érez, hogy higgyen valamiben, „ha nem is közvetlenül Istenben, de valamiben". Azt már Noémi teszi hozzá később:
--- Jó volt látni, mennyire nyitott ez a fiú a mi hitünkre, s én is figyelemmel hallgattam őt. Érdeklődött a vallásunk iránt, s arról kérdezett, hogyan éljük meg hitünket a mindennapokban.
Noémi elmondta még, „milyen irgalmasok és szeretetteljesek az atyák, vizsgákon azt igyekeznek kihozni belőlünk, amit tudunk". S a fiú fölvetette – történelemtanári szak iránt érdeklődik –, esetleg fölveszi mellé a hittanárit.
Pleikep Orsolya a békásmegyeri Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumból érkezett.
--- A továbbtanulás szempontjából nem nézem, hogy az adott intézmény egyházi-e vagy sem. Szüleim fontosnak tartották, hogy egyházi iskolába írassanak be – s nevetve teszi hozzá –, ma már persze nekem is fontos, hogy oda járok.
Magyar–német szakos tanár szeretne lenni.
Sokan elvégzik a tanári szakot, s aztán egészen más területen helyezkednek el.
--- Apukám is ezt mondta: gyakran azért jelentkezik valaki tanári szakra, hogy valamilyen végzettséget szerezzen, s egészen más területen helyezkedik el. De én ezt szívből csinálnám. Ami még érdekel: a turizmus. Ott is lehet használni a nyelveket.
Érdeklődtél az egyetem hangulata felől?
--- Igen, itt nyilván olyanokkal találkozom, akik szeretnek erre az egyetemre járni, s az előnyöket emelik ki. De ismerőseimtől, akik a Pázmányon végeztek, ugyanezt hallottam: más az iskola szelleme azáltal, hogy katolikus.
Milyen esélyeid vannak a bejutásra?
--- Nem tartom magasnak sem a tanári, sem a tanítói pontszámokat. 330 körül mondják a tanárit, 302 körül a tanítóit. A turizmus szak már nem ilyen könnyen elérhető. De azt hiszem, ilyen képzés nem folyik a Pázmányon.
Befolyásolt a választásban, mi az, amit el tudsz érni pontszámban?
– Nyilván befolyásolt, mert ha irreálisan magas a ponthatár... De ha több pontot érhetnék el másutt, akkor is tanár szeretnék lenni. Tanáraim is mondják, erre a pályára való vagyok. Kezdetben elhessegettem a gondolatot, de újra és újra visszatért.

Hosszasan kérdezősködik Orbán Barnabás az Információs Technológiai és Bionikai Karnál. Tatabányáról érkezett, az Árpád Gimnáziumból.
--- Bajban voltam a továbbtanulással kapcsolatban – kezdi a kisportolt alkatú fiatalember. – Nem igazán volt ötletem. Aztán a felvi.hu-n megtaláltam a Pázmány egyetemnek ezt a karát és az ott folyó képzést, s ahogy utána olvastam, mindinkább vonzónak találtam. Tetszik nekem: nem orvos, de részben orvosi irányú képzés.
Mi érdekel közelebbről?
--- A molekuláris bionika alapszak, ahol idegtudománnyal, agykutatással, orvosi biotechnológiákkal, nanotechnológiával foglalkoznak. S utána lehet majd specializálódni.
Az egyetemi élet hangulatáról érdeklődtél?
--- Igen, elmondták, a kar gólyaközpontú, sok programot szerveznek, összekovácsolják az embereket, és segítik egymást a hallgatók, ami rokonszenves.
Az egyetem nevében katolikus...
--- Számomra nem probléma, lévén én is katolikus. Ám önmagában ez nem befolyásolja a döntésemet.
Milyen esélyeid vannak a bejutásra?
--- 421 volt a legutóbbi ponthatár, ami elég magas. Ahogy számolgatom a pontjaimat, nehéz lesz bekerülnöm. Ezért mindenképpen választanom kell második lehetőséget. Ha rendesen felkészülök az érettségire, meglehet a pontszám – mondja komoly arccal, elszántan.
Matematika, fizika, kémia... Hogy állsz ezekkel a tárgyakkal?
--- A matekot az első helyen hangsúlyozták, de a biológia, a kémia és a fizika is fontos. Biológiát és informatikát emelt szinten tanulok a gimnáziumban. A matekra rá kell feküdnöm, mert az emelt szintű tananyag ismerete szükséges az egyetemen.
Négy vidáman csevegő lány a hittudományi karnál. Dima Réka érdeklődik a hittanári szakkal kapcsolatban. Mind a négyen a pécsi Leövey Klára Gimnázium növendékei, s a szegedi óvodapedagógus szakra jelentkeznek. Távoli céljukként – talán nem is olyan távoli – olyan óvodalánc életre hívását tervezik, ahol valami többletet adhatnak a kicsinyeknek. Réka ezért szeretné az óvodapedagógia mellett levelezőn elvégezni a hitoktatói szakot.
Mi indított erre?
--- Nagyon szeretném megtanítani a kisgyerekeknek azt is, hogy fontos, ha hisznek; ha valami segíti őket az életükben.
Barátságosak, közvetlenek a pázmányosok, mondja. Érdeklődött, mikor kell bejárni órákra, hogy folynak a vizsgák, van-e alkalmi kollégiumi lehetőség.
Réka a családban „találta meg" a katolikus életet.
--- Eleinte tartózkodtam a hittanórákról. Úgy gondoltam, édesanyám rám erőlteti. Utóbb beláttam, nem erőltetés volt ez, nekem szeretett volna jobbat. S most, hogy ráébredtem erre, szeretném ezt a jobbat továbbadni.
Nagy a nyüzsgés az egyetemek körül. Újabb osztályok, csoportok érkeznek. S ebben a forgásban formálódik a jövő.