Új kutatólaboratóriumok Esztergomban
A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának bővüléséről, és beszélgetés ösztöndíjas hallgatókkal

Oktatói fórumot tartottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) esztergomi épületében, a Iohanneumban, október 31-én. A városban új, a felsőoktatás fejlesztését és a kutatási tevékenységeket támogató kezdeményezések valósulnak meg az egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán, a Széchenyi 2020 program keretében meghirdetett Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programok (EFOP) támogatásával.

A fejlesztési terveknek már látható eredményei vannak – mondta Iván Kristóf dékán. „Az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának részben helyet adó esztergomi épületben a városnak, a környező régiónak és saját kutatóinknak lehetőséget teremtünk kutatási, fejlesztési és innovációs együttműködés keretében."
Korábban – 2008 és 2011 között – a PPKE, Roska Tamás professzor vezetésével, kísérletet tett a mérnök-informatikus alapképzés meghonosítására a városban. A tervek grandiózusok voltak. Elkészültek a déli kanonoksor oktatási-kutatási célra való átalakításának tervei, 2011-ben azonban minden abbamaradt – emlékeztetett Iván Kristóf. – „Visszavonultunk Budapestre, az esztergomi fejlesztések megálltak. Most a Suzukival, a PEMÜ-vel és a Bay Zoltán Kutatóintézettel közösen beadott pályázat lehetőséget teremtett arra, hogy Esztergomban olyan laboratóriumokat alakítsunk ki, amelyek összhangban vannak a kar budapesti életével és programjával, ugyanakkor új utat nyithatnak a kutatásnak és műszaki fejlesztésnek."
Emellett – szintén pályázatok révén – hangsúlyt fektetnek képzéseik népszerűsítésére. Esztergomban két gimnáziummal, az Árpád-házi Szent Margit és a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziummal állnak kapcsolatban. Road show-kat, rendezvényeket szerveznek a diákoknak, s bemutatják, mit jelent a műszaki pálya, az informatikus-mérnöki hivatás.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével kialakított kutatólaboratóriumok mellé további kutatási programokat valósíthatnak meg a jövőben Esztergomban.
A kutatóhelyen – nevezhetjük kutatóintézetben – a mostani pályázatok segítségével biomikrofluidikai, illetve elektronika-robotika laboratóriumot hoznak létre. Ennek gyakorlati munkálatai már megkezdődtek. A következő pályázat a jövő évben mikroszkóp és biológiai laboratórium kialakítását teszi majd lehetővé, és Esztergomba telepítenek egy olyan szervert, amellyel nagy számításigényű feladatokat is el lehet végezni.
Az esztergomi kollégium igénybevételével akár több napos, több hetes ott tartózkodásra is lehetőség nyílik. Ha egy kísérlet hosszabb időt vesz igénybe, célszerű, ha a kutató vagy a hallgató folyamatosan nyomon követi a kísérletet.
2016-tól a kar tehát két helyen működik. Ez több szempontból is előnyös – hangsúlyozta Iván Kristóf. „Esztergomban az ipari partnerekkel szoros kapcsolatot lehet kialakítani, illetve a további pályázati lehetőségek is jobbak ebben a régióban. A városfejlesztési tervekbe is jól illeszkedik a műszaki kutatás. Esztergom szívesebben venné a felsőoktatás erősítését, de ennek feltételeit nem lehet egyik napról a másikra megteremteni. Attól függően azonban, mennyire sikeresen működik majd a kutatóhely, két-három év múlva újragondoljuk, milyen képzési lehetőségeink nyílhatnak a városban."
Cégek számára továbbképzést is tarthatnak a kutatóintézetben, kényelmesebb körülmények között, mint a budapesti épületben. „Az ipari vállalatok rendelkezésére állunk – például gépi tanulás vagy mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek bemutatásával. A mérnökinformatikus mesterképzésben kiemelt terület a gépi tanulás az adatfeldolgozás, az adattudomány szolgálatában. Bármilyen jelről legyen szó – hang, írás, kép, videó, négydimenziós adat, egy orvosi műszerről kapott anyag –, ezeken okos kereséseket lehet végrehajtani, s az ilyen adatbázisok feldolgozásához szükséges szakértelmet továbbképzés keretében szeretnénk átadni az erre igényt tartó cégeknek."
Szóba került – sok más téma mellett –, hogy felzárkóztató félévet indítanak, elsősorban külföldi ösztöndíjas hallgatók számára a könnyebb beilleszkedés és a szakmai felzárkózás érdekében. A világ számos helyéről eltérő ismeretekkel érkeznek a hallgatók. A karon több diák tanul, akik a magyar állam ösztöndíjával olyan területekről érkeztek, ahol a keresztényeket vallásuk miatt üldözik. Segítségükkel bepillantást nyerhetünk Közel-Kelet és Közép-Afrika jelenlegi viszonyaiba.
Nigériából érkezett Oni John Oluwafemi.

Milyen szakon tanul az egyetemen?

Az info-bionikus szakon mesterképzésen veszek részt. Előtte mechanikai alapszakot végeztem Lagosban. Nigéria déli részéről származom, ahol a keresztények és a muszlimok, valamint a törzsi vallások követői nagyjából azonos arányban élnek. Az ország északi részén többségben vannak a muszlim vallás hívei.

Miért kellett eljönnie Nigériából?

Nigéria feltörekvő ország, ahol az oktatási rendszer még kevésbé fejlett, mint például Magyarországon. Többet akartam tudni, hogy magasabb szinten alkalmazhassam majd az eddig tanultakat. Erre – úgy látom –, a PPKE-n lehetőségem nyílik. Tehát nem kellett eljönnöm Nigériából, hanem szerettem volna eljönni.

A keresztényüldözéssel ezek szerint nem szembesült?

Ezt sajnos nem mondhatom. Nigériában a keresztényeket általában üldözik, az említett muszlim többség miatt elsősorban az északi területeken. Az utóbbi időben délen is előfordult, hogy terroristák egyszerűen tüzet nyitottak a templomban tartózkodókra.

A Boko Haram terrorszervezet mennyire veszélyezteti a keresztényeket?

A Boko Haram a nyugati oktatást tisztátalannak tartja, s ez ellen lép fel a maga terrorista módszereivel. Célja, hogy Nigéria iszlám állammá váljon, és bevezessék a sáriját. A nigériai alkotmányában benne foglaltatik, hogy a sáriján alapszik az állam berendezkedése, de korábban ennek nem szereztek érvényt. A Boko Haram gyakorlattá szeretné tenni azt, ami az alkotmányban foglaltatik. A szervezet Zamfara szövetségi államban jött létre, politikusok pénzelték, hogy ezzel szavazóbázist szerezzenek maguknak. A terrorszervezet egyre nagyobb befolyásra tett szert, s más szövetségi államokra – így Borno államra – is kiterjedt a működése. A vallási megoszlás miatt elsősorban északon nagyobb a Boko Haram támogatottsága, de az utóbbi időben délre küldik az embereiket, hogy ott is befolyásra tegyenek szert.

A mindennapi életben veszélyeztetve érzi-e magát a családja?

Ezzel kapcsolatban a bátyámmal történt esetet mondhatom el. Az első diploma megszerzése után – ez az alapszaknak felel meg – egyéves katonai szolgálatot kell teljesíteni mindenkinek egy másik szövetségi államban, mint ahol él. A keresztények közül – az elmondottak miatt – senki nem szeretne északra kerülni. Jos városa a fővárostól, Lagostól mintegy hétszáz kilométerre északkeletre fekszik, Plateau szövetségi állam székhelye. Fivérem itt töltötte katonaidejét, s egységét bombatámadás érte. Erről a világsajtó is beszámolt. Nagyon sokan meghaltak, bátyám szerencsésen megmenekült, mert valami miatt néhány perccel a merénylet előtt máshová kellett mennie. Ez is jelzi, mennyire bizonytalan a helyzet, s milyen körülmények között éljük mindennapjainkat.

Környezetében elindultak-e a migránsok Európa felé?

Igen, nagyon sokan indultak-indulnak útnak, legális vagy illegális módon. Nem lehet ezen csodálkozni, akkora a bizonytalanság. Hiába gazdag az ország természeti forrásokban, olajtermelése például ötödik a világon, de hatalmas mérteket ölt a korrupció, ezzel együtt az önzés, így a megtermelt-kitermelt javakból a lakosság nagy része csekély mértékben részesedik.

A muszlimok vagy a keresztények hagyják el nagyobb számban Nigériát?

Mindkét csoport. A békésen élő muszlimok egy részét is fenyegetik a radikális muzulmán csoportok.

Tanulmányai után visszatér-e hazájába, vagy a világ más részén keresi boldogulását?

Azt tervezem, hogy visszatérek Nigériába – ha nem is azonnal az itteni mester szak elvégzése után. Remélem, addigra valamelyest konszolidálódnak odahaza a társadalmi viszonyok, élhetőbbé válik szülőföldem. Felelősséget érzek, hogy ennek megteremtésében én is részt vállaljak.
......
Husam Banno Irakból érkezett, ahol az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet uralma miatt a legősibb keresztény közösséget a pusztulás fenyegeti.

Az ország mely részéről érkezett?

Családom eredetileg Quaraqosh-ból származik, ez Moszul, Irak második legnépesebb városának közelében fekszik. Nagyapám 1950 körül úgy döntött, szerencsét próbál a fővárosban, Bagdadban. Így én is ott születtem, de tizenöt éves koromban a család úgy határozott, visszaköltözik Quaraqosh-ba, Bagdadban ugyanis egyre inkább romlott a helyzet, elviselhetetlenné vált az életünk.

Milyen tanulmányokat végzett odahaza?

A moszuli egyetemen mérnök informatikát tanultam. Moszul mintegy tizenöt kilométerre fekszik Quaraqosh-tól. A hároméves képzésből az ISIS megjelenése után elveszítettem egy évet. Az Erbíltől északra lévő Karkukban szereztem meg az alapképzést igazoló diplomát. A moszuli egyetem ugyanis annyi engedményt tett, hogy a hiányzó évet másutt is el lehetett végezni. De korábban sem volt könnyű a tanulás. Naponta autóbusszal utaztam a moszuli egyetemre, s az egyik nap egy kisebb ISIS csoport felrobbantotta a járművet. Ketten meghaltak, többen megsebesültek. Ettől kezdve nem lehetett bejutni Moszulba, a rendőrség, a hadsereg nem védett meg minket, egyedül Istenre számíthattunk.

Quaraqosh a közelmúltban szabadult fel az ISIS uralma alól. Családjának is menekülnie kellett 2014-ben, amikor a térséget elfoglalták a terroristák?

Már Bagdadban is találkoztunk olyan csoportokkal, amelyek a későbbi ISIS ideológiáját képviselték. Másodrendű vagy inkább harmadrendű állampolgároknak tekintettek minket, keresztényeket. 2014-ben először Moszult foglalta el az ISIS. Két hónapig még viszonylag nyugodtan élhettünk Quaraqosh-ban, a kurd hadsereg katonái, a pesmergák védelme alatt. De két hónappal később – nem tudom, milyen meggondolásból – a pesmergák visszavonultak erről a területről, ezzel átadtak minket az Iszlám Államnak, amely elől menekülnünk kellett.
Mi várt egy keresztényre az ISIS uralma alatt? Megfizethette a tetemes vallási adót, amelyet a nem muszlimokra vetettek ki; ha nem tudott fizetni, áttérhetett a muszlim vallásra az életben maradás érdekében – ezt gyakorlatilag senki nem vállalta –, vagy addig harcolt a terroristák ellen, amíg életét nem vesztette.
2014-ben, amikor megjelent nálunk is az ISIS, egyetlen éjszaka alatt hetven kilométert kellett megtennünk, hogy elérjük a biztonságos zónát, Kurdisztánt. Autónk nem volt, gyalog indultunk el a semmibe. Szerencsénkre egy kisbusz, amely ugyan tele volt már menekültekkel, mégis felvett minket. A hetven kilométeres út tizenkét óráig tartott a szinte végeláthatatlan menekültáradatban.
Mindent ott kellett hagynunk azon az éjszakán, a házunkat, a berendezési tárgyakat, éppen csak a legszükségesebbeket vihettük magunkkal kézi poggyászként. Amikor a város felszabadulása után visszatértünk, megdöbbenve láttuk, hogy a ház porig égett. S minden emlékünk odaveszett – de a lelkünket, a hitünket megőriztük.

Kurdisztánban menekülttáborba kerültek?

Egy keresztény monostor fogadott be minket. Száz négyzetméteren öt család lakott együtt, egy konyhát, egy fürdőszobát használtunk, de még mindig szerencsésebbnek mondhattuk magukat, mint a menekülttáborok lakói.

Mennyi ideig éltek itt?

Több mint két évig. A felszabadulás után – mint említettem – szembesültünk azzal, hogy otthonunk megsemmisült. Arra nem volt pénzünk, hogy újjáépítsük. Szüleim, két testvéremmel együtt jelenleg egy szobát bérelnek a kurdisztáni Ankawában, a menekültek által sűrűn lakott városban. Munkát keresnek, de nehezen találnak, ha mégis akad valami, az közel sem hoz annyit, hogy abból nekiláthatnának lakóházunk helyreállításához.
Családom a közeljövőben valószínűleg segítséget kap egy külföldi szervezettől. Ismerősök pedig – akiknek viszonylag épségben maradt a háza Quaraqosh-ban – felajánlották, hogy térjenek vissza, s ameddig nem tudják lakhatóvá tenni a sajátjukat, náluk húzzák meg magukat.

Az ISIS legyőzése után normalizálódik az élet Irakban?

Sajnos már most érezhető az újabb feszültség: a bagdadi kormányzat és a kurdisztáni erők között csak idő kérdése, mikor robban ki a harc, s életünk ismét veszélybe kerül.

Sokan – elsősorban a keresztények – Irakon belül menekültek egyik helyről a másikra, nem akarták elhagyni szülőföldjüket.

Ez nagyon szép, de a valóság más képet mutat. Rokonságomból is unokatestvéreim, nagynénéim mind Európa felé vették az irányt.

Európában migrációról beszélnek, de ebben a kifejezésben három fogalom keveredik: a valóban menekültek, a gazdasági menekültek és a terroristák. Hogyan látja ezt egy valóban menekült szemszögéből?

Az iszlám mentalitás, a takija (hazugság a vallás terjesztése érdekében) megengedett az általuk nemesnek tartott cél érdekében. Sokan mondhatják, gazdasági okokból vagy életük veszélyeztetettsége miatt menekülnek. Ezzel a hazugsággal beférkőzhetnek az ellenség sorai közé, s az ellenség ebben az esetben Európa. Azt tanácsolhatom, legyenek óvatosak, ne felszínesen, hanem valódi szándékaik szerint ismerjék meg az érkezőket. Hangsúlyozni szeretném, a muszlimok között is szép számmal vannak olyanok, akiknek egyetlen céljuk, hogy békében élhessenek, s ennek érdekében mindent megtesznek.
Amikor a monostorban éltünk menekültként, lehetőségünk nyílt, hogy Franciaországba költözzünk, oda migráljunk. Lakást és munkát ígértek. A velünk együtt lakók közül többen el is fogadták ezt. Családunkban megoszlottak a vélemények: volt, aki Európára, volt, aki a maradásra szavazott. Mivel igen erős nálunk a családi összetartozás, úgy döntöttünk, maradunk, mert a család egysége a legfontosabb.

A mesterképzés megszerzése után merre veszi az irányt?

Vissza szeretnék térni Quaraqosh-ba. Megígértem otthoni plébánosomnak, hogy hazamegyek, és segítek másokat is szülőföldjükön tartani.