Újjáéledő falvak Szíriában

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tizennegyedik alkalommal adott helyet az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság szervezésében annak az előadássorozatnak, amelynek keretében a veszélyeztetett keresztény közösségek képviselői ismertetik helyzetüket. Salar Kajo atya, az erbili káld érsekséghez tartozó Tell-Aszkuf plébánosa és a falu újjáépítésében részt vevő Anmar Jabbo építőmérnök az Iszlám Állam terrorszervezet alól felszabadult térségben az újrainduló életről számolt be április 26-án. A vendégeket az egyetem részéről Major Balázs dékánhelytettes, a minisztérium részéről Soltész Miklós államtitkár köszöntötte.

Segítséget kértünk Európától annak érdekében, hogy keresztény jelenlétünk továbbra is fennmaradhasson Tell-Aszkufban és a környező településeken. Több helyütt elmondtuk, létünk forog kockán – kezdte beszámolóját Salar Kajo atya. – Támogatás nélkül nem tudnánk visszatérni ősi földünkre. Úgy éreztük magunkat, mintha zsákutcába kerültünk volna, nem láttunk kiutat.
Magyarország volt az első, amely válaszolt a segítségkérésre, és jelentős összeggel támogatta az újjáépítést az erbili káld érsekségen keresztül. Ennek köszönhetően több mint ezer család térhetett vissza Tell-Aszkufba és kisebb számbanj másik két faluba, Batnayába és Baqufába.
A házakat rövid idő alatt lakható állapotba hozták – folytatta az atya – és újra megnyílt az iskola. Az elsők között építették újjá Tell-Aszkuf templomát, amely az életnek, a reménynek a szimbóluma. Helyreállították a közösségi épületeket, s magyar segítséggel hozzájárultak a falu elektromos rendszerének és vízszolgáltatásának újbóli működtetéséhez. Emellett futotta még az utcák, közterületek rendezésére is.

„Az anyagi segítség hozzájárult ahhoz, hogy mélyüljön a hitünk és a reményünk a keresztény szolidaritásban" – fogalmazott Salar Kajo. „A pénzbeli segítségen túlmenően erősödött bennünk annak tudata is, hogy az európai keresztények szolidaritást vállalnak az iraki keresztényekkel. Ez erőt adott nekünk a megmaradáshoz. Mi pedig azt üzenjük Európának, mindenki számára fontos, hogy a kereszténység fennmaradjon Irakban."
Tell-Aszkuf egyfajta modellé vált annak megmutatására, mit is kell tenni az Iszlám Állam uralma alól felszabadított területeken az élet normalizálása érdekében. Nagyon sok településre ugyanis még nem tudtak visszatérni az emberek. Tell-Aszkuf az első újjáépített, lakhatásra alkalmas falu a ninivei fennsíkon.
„A lakosság hálaadó szentmiséken vesz részt, ünnepli a visszatérést, érezhető a felszabadult öröm. Két-háromszáz ház vár még az említett három településen újjáépítésre. Reméljük, hogy azok a menekültek is visszatérnek, akik elhagyták Irakot, és részesednek a mi közös örömünkben, új életünkben."
Az öröm azonban nem egészen felhőtlen, mert még legutóbb is, miután felszabadultak az Iszlám Állam uralma alól, harcok folytak a térségben, most már az iraki központi hadsereg és a kurd pesmergák között. Emiatt Batnayába még ma sem térhetnek vissza a lakosok. A korábban ott élők most is elűzötteknek érzik magukat, s csak vágyakozva tekintenek Tell-Aszkufra, a normalizálódott életre. Salar Kajo atya reméli, hogy az iraki választások után a még fennálló feszültségek és ellentétek megoldódnak, s az újjáépítés más falvakban is megkezdődhet. Ma ugyanis az iraki hadsereg és a pesmergák közötti harc miatt gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni Batnayát és Baqufát.
„Népünk köszönetét fejezi ki a magyaroknak a nyújtott támogatásért, s mint említettem már, ez bátorítást, biztatást, erőt ad nekünk ahhoz, hogy szülőföldünkön maradjunk, és előbb-utóbb ismét a régi virágzó élet köszöntsön ránk" – fejezte be Salar Kajo atya.
Anmar Jabbo építőmérnök a moszuli egyetemen szerzett diplomát 2013-ban, ma az északi újjáépítési hivatalban dolgozik. A Tell-Aszkuf faluban folyó építkezésekkel kapcsolatban elmondta: az Iszlám Állam 2014-ben foglalta el a ninivei fennsíkot, és csak 2016 augusztusában sikerült felszabadítani Tell-Aszkufot. Családja még mindig nem tért vissza a faluba, mert félnek a terroristák esetleges újbóli megjelenésétől. Műszaki szempontból elmondta, az Iszlám Állam egyetlen épületet sem hagyott épen.
Az egyház segítségével kezdődött meg az újjáépítés. Első lépésként felmérték a lakóépületek műszaki állapotát, majd három csoportba sorolták őket: teljesen lerombolt, sérült és felégetett házakra. Batnayában a lakások nyolcvan százaléka romokban áll.
Kajo atya és Jabbo mérnök képekkel illusztrálta, milyen állapotban hagyták hátra a megszállók a házakat, és hogyan néznek ki helyreállítás után. Mint elmondták, azoknak a családoknak a lakóépületeivel kezdték a helyreállítást, akik nem hagyták el Irakot. A munkások is helyből származó keresztények. Az Iszlám Állam uralma alatt nem kaptak munkát, s nagy segítséget jelent most, hogy folyamatosan jövedelemhez jutnak. Az ezer házat, a templomot és a közösségi épületeket egy év alatt állították helyre. Kajo atya még hozzátette: kezdetben azt gondolták, a kétmillió dolláros magyar segítségből talán százötven házat hozhatnak helyre – ennyire adtak ajánlatot építőipari cégek –, „de inkább magunk láttunk neki, és sokkal többre jutottunk".
A közösségi ház megnyitását fesztivállal, több ezer ember részvételével ünnepelték a legutóbbi napokban. S ami a legfontosabb, emelte ki Kajo atya, „a fiatalok immár bátran gondolhatnak a jövőjükre, annyi megpróbáltatás után bátran házasságot köthetnek, családot alapíthatnak".