A francia nyelv és kultúra ismerete hozzátartozott a 19–20. századi magyar művelt középosztály életéhez a második világháborúig. A magyar-francia történelmi és kulturális kapcsolatok azonban régebbi időkre nyúlnak vissza. Már Szent István is kereste a kapcsolatot francia szerzetesekkel. Párizs mindig is tájékozódási pontnak számított – és számít ma is. 

Bár az angol az elsőszámú világnyelv, emellett azonban fontos, nemcsak az érvényesülés szempontjából, egy másik világnyelv ismerete is – mondja Ádám Anikó, a Klasszikus és Újlatin Nyelvek Intézetének, egyúttal a Francia Tanszéknek is a vezetője.        

Matúz Bencét leginkább a rendkívül gazdag francia nyelvű irodalom „csábította el”. Mint mondja, nemcsak a közismert francia irodalmat sorolja ide, hanem Kanadától Madagaszkárig sokféle nép kincsestárát.

„A francia kultúra ismerete nélkül érthetetlen az európai kultúra” – folytatja Ádám Anikó. „Számos ismerősöm, filozófusok, történészek, irodalmárok, azért ismerkedtek meg a franciával, mert ezen a nyelven juthatnak hozzá a szükséges ismeretekhez és érvényesülhet a tudományos életben.”  

A hétköznapok szintjén nem feledhetjük, hogy a francia gasztronómia – gondoljunk csak a gazdag sajt- és borkultúrára –, a kifinomult ízlésvilág, a divatipar, a különféle szépészeti termékek is különös rangot biztosítanak Franciaországnak a világban.

A francia nyelv gyönyörű hangzású. Franciaország súlyt helyez arra, hogy minél több helyen, minél magasabb színvonalon ismerjék meg és beszéljék a francia nyelvet. „Az afrikai frankofón országok nemzetközi szervezetet hoztak létre, s ez a szervezet is rengeteg lehetőséget – anyagi támogatást, ösztöndíjat – kínál a diákoknak és a kutatóknak, hogy francia nyelven folytassák tanulmányaikat, tudományos munkájukat, fejlesszék, ápolják a nyelvet.”

„A franciával egyrészt boldogulni lehet, másrészt szép, harmadrészt a Pázmányon minden körülmény adott, hogy egyrészt gyakorlati nyelvalapú tudásunk legyen, másrészt pedig színvonalas oktatásban vegyünk részt” – mondja Bence. 

A Pázmány Francia Tanszéke, folytatja Ádám Anikó, jó viszonyt ápol a magyarországi egyetemek francia tanszékeivel. „Nem konkurálunk egymással, ezzel együtt tanszékünk különleges helyet foglal el a magyarországi francia tanszékek között. Nemcsak azért, mert nálunk közismerten családias a légkör, kis létszámú csoportban tanulhatnak a hallgatók, hanem azért is, mert ezen felül egyénileg foglalkozunk a hallgatókkal, aktív tehetséggondozás folyik. A kis létszám ellenére folyamatosan vesznek részt hallgatóink az OTDK-án és mindig vannak doktoranduszaink.”

A tanszéken folyó munkát fiatalosság és dinamizmus jellemezi. Rugalmasan alkalmazkodnak a hallgatók igényeihez, ugyanakkor „a Pázmány olyan egyetem, ahol a tanszékek kutatási és publikálási projektekkel is pályázhatnak az egyetemen belül, de beletartozik ebbe a tehetséggondozás, illetve a tanulmányutak szervezése is”.

Az Egyetem minden évben finanszíroz egy csoportos tanulmányutat hallgatóknak és oktatóknak Franciaországba, Magyarországon belül pedig felkeresik más egyetemek – például a Pécsi Tudományegyetem – Francia Tanszékét. „Ezek az utak nagyon jól összekovácsolják a tanszéki közösséget. Mindig számíthatok a hallgatókra, nincs olyan kérés, amelyre ne lehetne mozgósítani őket.”

Nyitottság a frankofónia felé, fogalmaz Ádám Anikó. „Hallgatóink nemcsak a francia kultúrát, irodalmat, művészeteket ismerik meg, hanem a kanadait, az afrikait és minden területet, ahol franciául beszélnek.” Az alapképzés során érdekes specializáció a Kulturális mediáció című képzés, együttműködésben a Francia Intézettel.

„Kollégáim szinte anyanyelvi szinten beszélik a francia nyelvet. A Francia – Magyar Ifjúsági Alapítvány segítségével tanszékünkön mindig dolgozik anyanyelvi oktató.” Franciaország mellett Luxemburg és Belgium egyetemeivel van Erasmus kapcsolatuk. A hallgatók eljuthatnak a környező országok egyetemeinek francia tanszékére is, Krakkótól Brnon, Pozsonyon, Grazon, Ljubljanán, Zágrábon, Novi Sadon át Kolozsvárig. „Fontos tapasztalatokat szerezhetnek arról, milyen a közép-európai térségben frankofón szakembernek lenni. A hallgatók nemcsak mobilitásban vehetnek részt ezeken a helyeken, hanem a szakdolgozat írásához, kutatáshoz is felhasználhatják ezt a lehetőséget.” A tanszékvezető azt is megemlíti, hogy a nemzetközi ösztöndíjlehetőségekkel évente 8-10 francia anyanyelvű vagy frankofón külföldi fiatal tanul a Pázmányon, „ami megint csak biztosítja a frankofón közeget hallgatóinknak”.

Az erős nyelvi képzés mellett a hallgatók szerteágazó ismeretekre tesznek szert irodalmi, művészeti, történelmi, nyelvtörténeti vonatkozásban is. „Nyelvfejlesztő óráink magas szintű nyelvi képzést jelentenek, s nagy hangsúlyt fektetünk a fordításra. Ennek során a diákok megismerkednek a jogi, közgazdasági, zsurnalisztikai szaknyelvvel is.”

Matúz Bence fordítással, elsősorban műfordítással szeretne foglalkozni a későbbiekben, közben valamilyen szakfordító képzést is szeretne elvégezni.  „Minél jobban el kell mélyítenem a nyelvtudást, és elengedhetetlen a kulturális ismeretek megszerzése is. Ennek érdekében úgy láttam, legjobb a Pázmányra jönnöm.”

Az üzleti- és bankéletben, a különböző francia érdekeltségű cégeknél, magyarázza Ádám Anikó, elsősorban bölcsész képzettségű, magas szintű nyelvtudással, íráskészséggel, szövegértelmezéssel rendelkező hallgatókat keresnek.   

A tanszékvezető így összegez: „A Pázmány francia tanszéke nem diplomagyár. A hallgatóbarát légkörről, a gazdag tanszéki, tudományos életről videók, fényképek tanúskodnak a Facebook oldalon és a tanszéki honlapon.”

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE