Tantárgy adatlapja
A tanegység célja, hogy bevezetést adjon a fejlődési pszichopatológia klasszikus és modern szemléletébe, kutatási eredményeibe, valamint a pszichoanalitikus fejlődéspszichológia klasszikus és modern koncepcióiba.
A tematika a következő témacsoportokat tárgyalja: 1. A fejlődési pszichopatológia hőskora, szemléletének eredete, klasszikus modelljei, és kutatásai. A fejlődési pszichopatológia modern szemlélete. Az evolúciós szemlélet beépülése a fejlődési pszichopatológia koncepcióiba; Adaptivitás, kompetencia, reziliencia; Klinikai zavarok kutatása a modern fejlődési pszichopatológiai koncepciók alapján.
2. Pszichoanalitikus fejlődési pszichopatológia: A klasszikus pszichoanalitikus modell fejlődés-elmélete – Sigmund Freud és Budapesti Iskola. Fejlődési vonalak: Anna Freud modellje. A korai fejlődés klasszikus kapcsolati modelljei – A „tárgykapcsolatelmélet” és az „énpszichológiai iskola” a pszichoanalízisben. A csecsemő- és a gyermekmegfigyelésen alapuló klasszikus pszichoanalitikus modellek: René Spitz Margaret Mahler és Selma Fraiberg. A modern csecsemőkutatások és a kötődéselmélet hatása a pszichoanalitikus fejlődéslélektanra: Daniel Stern, Patricia Crittenden.
3. A fejlődési pszichopatológia és pszichoanalitikus fejlődéspszichológia találkozási pontjai.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Mitchell, S. A., Black, M. J., A modern pszichoanalitikus gondolkodás története. Animula, Budapest. 2000. 19-183. ISBN 963408188 6
Ferenczi, S. (1933): Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között. In. Buda Béla (szerk.) A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat Kiadó, 1971. 215-228.
Freud, Anna (1965): Normalitás és patológia a gyermekkorban. Animula, Budapest, 1965/1993. ISBN 9789639751224
Freud, S. (1905): Egy ötéves fiú fóbi&aacu
te;jának analízise – A „Kis Hans”. In.:Sigmund Freud Művei II. Cserépfalvi Kiadása. 111-213.
Hámori E. (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. ISBN 978 615 5443 15 2
Ajánlott irodalom:
Chiccetti, D., (Ed.) (2016), Developmental psyhopathology. Third Edition. Volume One: Theory and Method. Hoboken, NJ: Wiley.
Hámori E. (2013) Rizikófaktorok, adaptáció és reziliencia a korai fejlődésben – A koraszülöttség a fejlődési pszichopatológia modelljében. Magyar Pszichológiai Szemle, 68, 1. 7-22. DOI: 10.1556/MPSzle.68.2013.1.2
Péley B., Fejlődés és evolúció: Evolúciós szemlélet a fejlődésben, a pszichopatológiában és a pszichoterápiákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 2010, 65, 1. 65–83.
Péley B. (szerk.), D. W. Winnicott, A kapcsolatban bontakozó lélek, Új Mandátum, 2004. ISSN 1785-8348
Stern, D., A csecsemő személyközi világa. Animula, Budapest, 2002. ISBN 9789639410039
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
A fejlődés- és klinikai gyermekpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.
Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és relevá
ns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes pszichológusi tevékenység gyakorlására - megfelelő szupervízió mellett - olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
