Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tanegység célja, hogy bevezetést adjon a fejlődési pszichopatológia klasszikus és modern szemléletébe, kutatási eredményeibe, valamint a pszichoanalitikus fejlődéspszichológia klasszikus és modern koncepcióiba.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tematika a következő témacsoportokat tárgyalja: 1. A fejlődési pszichopatológia és a pszichoanalízis kapcsolódási pontjai, a fejlődési pszichopatológia szemléletének az eredete, klasszikus modelljei, és kutatásai. A fejlődési pszichopatológia mai szemlélete. Az evolúciós szemlélet beépülése a fejlődési pszichopatológia koncepcióiba; Adaptivitás, kompetencia, reziliencia; Klinikai zavarok kutatása a modern fejlődési pszichopatológiai koncepciók alapján.
2. Pszichoanalitikus fejlődési pszichopatológia: A klasszikus pszichoanalitikus modell fejlődés-elmélete – Sigmund Freud és Budapesti Iskola. Fejlődési vonalak: Anna Freud modellje. A korai fejlődés klasszikus kapcsolati modelljei – A „tárgykapcsolatelmélet” és az „énpszichológiai iskola” a pszichoanalízisben. A csecsemő- és a gyermekmegfigyelésen alapuló klasszikus pszichoanalitikus modellek: René Spitz Margaret Mahler és Selma Fraiberg. A modern csecsemőkutatások és a kötődéselmélet hatása a pszichoanalitikus fejlődéslélektanra: Daniel Stern, Patricia Crittenden és Lichtenberg kutatásai.
3. A fejlődési pszichopatológia és pszichoanalitikus fejlődéspszichológia találkozási pontjai, különös tekintettel D. Stern és P. Geißler által képviselt módszertani szempontokra.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Mitchell, S. A., Black, M. J., A modern pszichoanalitikus gondolkodás története. Animula, Budapest. 2000. 19-183. ISBN 963408188 6
Ferenczi, S. (1933): Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között. In. Buda Béla (szerk.) A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat Kiadó, 1971. 215-228.
Freud, Anna (1965): Normalitás és patológia a gyermekkorban. Animula, Budapest, 1965/1993. ISBN 9789639751224
Freud, S. (1905): Egy ötéves fiú fóbiájának analízise – A „Kis Hans”. In.: Sigmund Freud Művei II. Cserépfalvi Kiadása. 111-213.
Hámori E. (2016): A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai. ISBN 978 615 5443 15 2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Chiccetti, D., (Ed.) (2016), Developmental psyhopathology. Third Edition. Volume One: Theory and Method. Hoboken, NJ: Wiley.
Hámori E. (2013) Rizikófaktorok, adaptáció és reziliencia a korai fejlődésben – A koraszülöttség a fejlődési pszichopatológia modelljében. Magyar Pszichológiai Szemle, 68, 1. 7-22.
https://psycnet.apa.org/doi/10.1556/MPSzle.68.2013.1.2
Péley B., Fejlődés és evolúció: Evolúciós szemlélet a fejlődésben, a pszichopatológiában és a pszichoterápiákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 2010, 65, 1. 65–83.
Péley B. (szerk.), D. W. Winnicott, A kapcsolatban bontakozó lélek, Új Mandátum, 2004. ISSN 1785-8348
Stern, D., A csecsemő személyközi világa. Animula, Budapest, 2002. ISBN 9789639410039
Lévinas, E. (2006/1974): A test és a másik tapasztalatának összefoglalása Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában. L’Harmattan, Budapest
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A hallgatók a kötődéselmélet megértését a fejlődési pszichopatológia szemszögéből sajátítják el. A téma komplexitása okán tudásukban a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó legfontosabb elméleti megfontolásokra támaszkodnak a hallgatók. Rendelkeznek egy átfogó tájékozottsággal a fejlődés-és klinikai gyermekpszichológia szakterületéről, és részletesebben is követik a kötődéselmélet és a fejlődési pszichopatológia történeti fejlődését.
b) képesség
A kötődéselmélet és a pszichoanalízis kapcsolatát tárgyalva, valamint a korai kapcsolat zavarait és annak pszichoanalitikus vonatkozásait vizsgálva, a hallgatők képessé válnak a mai modern csecsemőkutatások és a kötődéselmélet mélyebb megértésére, ezáltal releváns tudományos kérdések megfogalmazására. Valamint képességet szereznek a kötődéselmélet modern kutatási területeihez való kapcsolódásra, a tudás elmélyítésére, ezáltal az önálló véleményalkotásra a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is).
c) attitűd
A szakirodalom megismerésével a hallgatók törekednek a szakmai érdeklődés elmélyítésére és a tudás kiszélesítésére. Az idegen nyelvű szakirodalom használatával törekednek a szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómia és felelősség
Önállóan törekvés jellemzi a hallgatókat a szakmai nyelvtudásnak az elmélyítésére.
