Tantárgy adatlapja
A módszer-centrikus elméletek közül a filmszociológiai megközelítés az egyik legérzékenyebb a film, mint művészet – a film mint ipari áru kettősség megragadásában. A filmművészeti alkotás egésze, illetve számos aspektusa elemezhető a társadalom, a közösségek hálózatai, a piac, a kereskedelem, vagy éppen az intézmények vonatkozásrendszerében. A Peter Bächlin által már 1945-ben felvetett nézőpont szerint (Der Film als Ware) a filmkészítés, a forgalmazás és a fogyasztás közötti kulturális és társadalmi terekben vizsgálhatjuk a filmet – ipari termékként, kulturális intézményként, kultúripari eseményként, vagy társadalomábrázoló dokumentumként. Az előadás számba veszi a témát vizsgáló nézőpontokat, középpontba helyezve ugyanakkor a filmtörténeti alapvonatkozásokat, úgymint: ősfilm – hangosfilm – hollywoodi modell – nemzeti filmek – monopóliumok. Vizsgáljuk még a filmet, mint tömegterméket, ipari szervezettségű terméket és mint vállalkozást.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Hauser Arnold: A művészet szociológiája. Bp.1982. 13-113. ISBN 9632811542
Császi Lajos, A morál kulturális szociológiája és a média. in Szociológiai Szemle. 1999/ 4., 59-73 HU ISSN 1216-2051
Bíró Yvette: Profán mitológia. Bp. 1999. 85-154. ISBN 9633795079
Jean Baudrillard: A rossz transzparenciája. Bp.1997. 9-22; 47-78, ISBN 9635061196; Uő.: Amerika, Bp.1996. 39-134, ISBN 9631420442
Albrecht Wellmer: Művészet és ipari termelés, in: Az esztétika vége. (Szerk.: Bacsó Béla) Bp.1995. 319-341 ISBN 963 281 395
Ajánlott irodalom:
John Fiske: Television Polisemy and Popularity. in Critical Studies in Mass Communication 3, No. 4., 1986/12, 200-216. ISSN-0739-3180
Alexander, J.–Ph. Smith: "The discourse of American civil society: A new proposal for cultural studies." in Theory and Society, 1993. 22. 151–207 ISSN 0304-2421
Charles C. LEMERT (ed.): Intellectuels and Politics. Social Theory in a Changing World. Sage Publications, Newbury Park, 1991. 140-170 ISBN 0803937326
T. W. Adorno: The Culture Industry. London, Routledge, 1991. ISBN 0415253802
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
Jól hasznosítható interdiszciplináris szaktudományos ismeretek, amelyek egyaránt kiterjednek a tömegmédia bölcsész- és társadalomtudományos megközelítéseire.
Nemzetközi kitekintés a médiarendszerekre és a médiapolitikára.
A közszolgálati média működésének és mai kihívásainak alapos ismerete.
b) képességei
Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
Képes szakmailag tájékozódni a tömegmédia egyes területein.
A kutatói munka során képes tematizálni, illetve módszertani alapossággal vizsgálni és elemezni a tömegmédia működését.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
Személyi kompetenciák
Elemző képességek.
Szakképzettség alkalmazása
Kulturális szférában és a tömegmédia tevékenységi területein.
