Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy címében megjelölt problematika számos ponton kapcsolódik ugyan a vallásfilozófiához, ám önálló tematikaként is ismert, mi több, egyes nyugati egyetemeken (Bochum, Eichstätt, München) intézetek, tanszékek elnevezésében is megjelenik. Bár tág értelemben számos vallás esetében beszélhetünk „teológiáról”, jelen összefüggésben az a történetileg közel két évezredre visszanyúló, organikus kapcsolat képezi vizsgálat tárgyát, amely az antik görög bölcselet korai keresztény recepciója óta a nyugati filozófia és a teológia között fennáll, s amely a két diszciplínának a nagyskolasztikában történt szisztematikus szétválasztásán keresztül a jelenkor szintetizáló vagy azzal éppen ellentétes törekvéseiig tart. Amint a teológia létrejötte nem gondolható el az ókori filozófia, mindenekelőtt a platonizmus hatása nélkül, úgy a nyugati filozófia történetének döntő fejleményei is számos ponton eredeti teológiai belátásokhoz kapcsolódnak. A szeminárium célja ezért kettős: egyrészt azokra a (probléma)történeti összefüggésekre fókuszál, amelyek a két diszciplína viszonyának alakulásában kiemelt szerepet játszottak, másrészt – és hangsúlyosan – olyan klasszikus problémák szisztematikus kidolgozására tesz kísérletet, amelyek emblematikusan jelzik a két tudomány tematikus érintkezőpontjait: pl. hit és tudás viszonya, a természetes istenismeret problematikája, az emberi és az isteni szabadság kapcsolata, a rossz problémája, ill. a halhatatlanság kérdése.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A két diszciplína történeti relációja: Az antik görög bölcselet (különösen a platonizmus) korai keresztény recepciója és a teológia tudományának kialakulása.
Módszertani szétválasztás és szintézis: A nagyskolasztika rendszerei, a filozófia és teológia szisztematikus elkülönülése, valamint a modern és jelenkori szintetizáló törekvések.
Klasszikus határproblémák: A hit és a tudás viszonya, a természetes istenismeret (theologia naturalis) lehetősége és korlátai.
Antropológiai és metafizikai érintkezőpontok: Az isteni és emberi szabadság kapcsolata, a teodicea (a rossz problémája) és a lélek halhatatlanságának kérdésköre.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Interdiszciplináris forráselemzés: Képesség olyan szövegek értelmezésére, amelyek egyszerre hordoznak filozófiai és teológiai relevanciát.
Fogalomtörténeti kutatás: Jártasság annak feltárásában, hogy egyes filozófiai terminusok miként erednek teológiai belátásokból, és fordítva.
Rendszerszintű érvelés: A hit és ész közötti feszültségpontok szakszerű azonosítása és dialektikus kezelése a kortárs vitákban.
Komparatív módszertan: A különböző történeti korszakok (patrisztika, skolasztika, modernitás) megoldási stratégiáinak összehasonlító elemzése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
II. János Pál: Fides et ratio. A hit és az ész kapcsolatának természetéről, ford. Diós I., Budapest: Szent István Társulat, 1999.
Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999, 11–30. („Filozófia és hit”).
Pannenberg, W.: Theologie und Philosophie. Ihr Verhältnis im Lichte ihrer gemeinsamen Geschichte, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1996 (magyar fordítása folyamatban).
Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I.–Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003, 130–141. („A nyelv filozófiája és a szó teológiája”).
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uő: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi K., Budapest: Gondolat, 1980, 139–180. („Az emberi természetben levő gyökeres rosszról”).
Schelling, F. W. J.: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról, ford. Jaksa M., Zoltai D., Budapest: T-Twins, 1992.
Heidegger, M.: „Fenomenológia és teológia”, ford. Tőzsér E., in Heidegger, M.: Útjelzők, Budapest: Osiris, 2003, 49–79.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a két diszciplína két évezredes organikus kapcsolatának bemutatásával segíti a hallgatót a nyugati eszmetörténet mélyebb megértésében. A kurzus rávilágít arra, hogy a filozófia és teológia elhatárolása nem elszigeteltséget, hanem szisztematikus érintkezést jelent, mélyítve a hallgató ismereteit a vallási és tudományos világkép kapcsolatáról.
b) képesség
A klasszikus problémák szisztematikus kidolgozása (pl. szabadság, rossz, halhatatlanság) fejleszti az analitikus képességet és a komplex elméleti rendszerek átlátását. A hallgató képessé válik a határkérdésekben rejlő paradoxonok felismerésére és szakmai szempontú, magas szintű prezentálására.
c) attitűd
A filozófiai és teológiai belátások egymásra utaltságának tanulmányozása szellemi nyitottságra és előítélet-mentes megértésre nevel. A hallgató befogadóvá válik a transzcendenciára irányuló kérdésfeltevések iránt, és törekszik a vallási, kulturális és filozófiai határterületek elfogulatlan elemzésére.
d) autonómia és felelősség
A hit és tudás viszonyának tisztázása segíti a hallgatót az önálló kutatói habitus és világnézeti tudatosság kialakításában. Felelősséget vállal szakmai állításaiért a teológiai vonatkozású filozófiai vitákban, és képessé válik felelős módon részt venni a vallásközi és tudományos párbeszédekben.
