A tantárgy címében megjelölt problematika számos ponton kapcsolódik ugyan a vallásfilozófiához, ám önálló tematikaként is ismert, mi több, egyes nyugati egyetemeken (Bochum, Eichstätt, München) intézetek, tanszékek elnevezésében is megjelenik. Bár tág értelemben számos vallás esetében beszélhetünk „teológiáról”, jelen összefüggésben az a történetileg közel két évezredre visszanyúló, organikus kapcsolat képezi vizsgálat tárgyát, amely az antik görög bölcselet korai keresztény recepciója óta a nyugati filozófia és a teológia között fennáll, s amely a két diszciplínának a nagyskolasztikában történt szisztematikus szétválasztásán keresztül a jelenkor szintetizáló vagy azzal éppen ellentétes törekvéseiig tart. Amint a teológia létrejötte nem gondolható el az ókori filozófia, mindenekelőtt a platonizmus hatása nélkül, úgy a nyugati filozófia történetének döntő fejleményei is számos ponton eredeti teológiai belátásokhoz kapcsolódnak. A szeminárium célja ezért kettős: egyrészt azokra a (probléma)történeti összefüggésekre fókuszál, amelyek a két diszciplína viszonyának alakulásában kiemelt szerepet játszottak, másrészt – és hangsúlyosan – olyan klasszikus problémák szisztematikus kidolgozására tesz kísérletet, amelyek emblematikusan jelzik a két tudomány tematikus érintkezőpontjait: pl. hit és tudás viszonya, a természetes istenismeret problematikája, az emberi és az isteni szabadság kapcsolata, a rossz problémája, ill. a halhatatlanság kérdése.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom felsorolása

Heidegger, M.: „Fenomenológia és teológia”, ford. Tőzsér E., in Heidegger, M.: Útjelzők,

Budapest: Osiris, 2003, 49–79.

II. János Pál: Fides et ratio. A hit és az ész kapcsolatának természetéről, ford. Diós I., Budapest: Szent István Társulat, 1999.

Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uő: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi K., Budapest: Gondolat, 1980, 139–180. („Az emberi természetben levő gyökeres rosszról”).

Schelling, F. W. J.: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról, ford. Jaksa M., Zoltai D., Budapest: T-Twins, 1992.

Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999, 11–30. („Filozófia és hit”).

Pannenberg, W.: Theologie und Philosophie. Ihr Verhältnis im Lichte ihrer gemeinsamen Geschichte, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1996 (magyar fordítása folyamatban).

Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I.–Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003, 130–141. („A nyelv filozófiája és a szó teológiája”).

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)     tudása

Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a vallásfilozófia ismeretköréről. Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.

b)    képességei

Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.

Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.

A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni. Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.

Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.