A szeminárium célja, hogy felkészítse a hallgatókat a hátrányos helyzetű tanulókat nevelő iskolában dolgozó pedagógusok szakmai fejlesztésére. Ehhez fontos, hogy ismereteket szerezzenek a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség fogalmáról, a gyermekvédelem fogalomrendszeréről, megismerjék a hazai gyermekvédelmi ellátórendszer struktúráját; a szakmaközi együttműködést, a pedagógus szerepét és feladatát a gyermek- és ifjúságvédelemben;

a pedagógus szakmai segítőit a köznevelési intézményekben. Ismerjék az iskolai eredményesség és hátrányos helyzet összefüggéseit, a tanulói továbbhaladás egyéni és intézményi jellemzőit, a lemorzsolódást mint veszélyt, a pályaorientáció jelentőségét és lehetőségeit. Tájékozódjanak az iskolák hátránykompenzáló lehetőségeiről, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját támogató módszertani programokról. Ismerjék meg a roma kultúra alapjait és a romák iskolai támogatási lehetőségeit. Legyenek tisztában az iskolai légkör és eredményesség összefüggéseivel. Ismerkedjenek meg a tanórán és iskolán kívüli tanulási lehetőségekkel. Tájékozódjanak a szülőkkel való együttműködés lehetséges formáiról. Továbbá cél a partnerszemléletű, egyenrangú hozzáállás fejlesztése a hallgatókban.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Fejes József Balázs (szerk.) (2011) Pedagógusjelöltek felkészítése hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására. SZTE BTK Neveléstudományi Intézet.

Hegedűs Judit (2006). Segítők segítése. In Golnhofer Erzsébet (szerk.). A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Az iskolák belső világa. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 48–70. http://mek.niif.hu/05400/05468/05468.pdf

Széll Krisztián (2018) Iskolai légkör és eredményesség. Fókuszban a reziliens és a veszélyeztetett iskolák. Belvedere, Szeged.

Szemerszki Marianna (szerk.) (2016) Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

Ajánlott irodalom:

Fehérvári Anikó- Széll Krisztián- Paksi Borbála (2016): Az iskolai eredményesség

szervezeti meghatározottsága. In: Zsolnai Anikó- Kasik László (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban. A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése. Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága ISBN 978-963-306-567-9

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

b)    képességei

Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

c)    attitűdje

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

d)    autonómiája és felelőssége

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait. Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.