Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy a nemzetközi sajtó- és médiatörténetből bontakoztassa ki a kortárs médiarendszereket és azok tipológiáját. A tantárgy célja a hazai és a nemzetközi sajtórendszer bemutatása, különös tekintettel az angolszász és a német nyelvterület médiaviszonyaira, valamint a médiaszabályozás kérdéseire. Részletesen tárgyalja a nyomtatott és az elektronikus sajtó történetét, kérdéskörét akárcsak az internetes felületekre vonatkozó előírásokat. Részletesen ismerteti a médiarendszer normatív elgondolásának lehetőségeit, különös tekintettel Hallin és Mancini három alapvető médiarendszer-típusát: a mediterrán vagy polarizált pluralista, a demokratikus korporatista és az észak atlanti vagy liberális modellt. A kurzus során értékeljük az egyes médiamodellek erősségeit és gyengeségeit a demokrácia intézményeinek támogatása szempontjából. A kurzus segíteni kívánja az eligazodást a globális médiatérben, kitérve Magyarország és a magyar belpolitika nemzetközi médiareprezentációjára.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
HALLIN, Daniel C., MANCINI, Paolo, Médiarendszerek, Budapest, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Gondolat, 2008. p. 35-274. ISBN 978-963-693-069-1
BARBIER, Frédéric, LAVENIR, Catherine Bertho, A média története Diderot-tól az internetig, Budapest, Osiris, 2004. pp. 51-85, 162-187, 229-302. ISBN 963-389-643-6
KÓKAY György, BUZINKAY Géza, MURÁNYI Gábor, A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház, 1994. ISBN 963-9309-03-6
BAJOMI-LÁZÁR Péter, Közszolg&
aacute;lati rádiózás Nyugat-Európában, Budapest, Új Mandátum, 2000. ISBN 963-9158-74-7
Ajánlott irodalom:
PAÁL Vince (szerk.), A magyarországi médiaháború története. Média és politika 1989-2010. Budapest, Wolters Kluwer CompLex, 2013. p. 341-382. ISBN 978-963-295-329-8
KOLOSI Péter, A kereskedelmi televíziózás Magyarországon, Budapest, Corvina, 2006. p. 12-104. ISBN 963-13-5512-8
BRIGGS, Asa, BURKE, Peter, A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig, Budapest, Napvilág, 2004. p. 21-104. ISBN 963-9350-45-1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajl&oacu
te; viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egés
zségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
