Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a nemzetközi sajtó- és médiatörténetből bontakoztassa ki a kortárs médiarendszereket és azok tipológiáját. A tantárgy célja a hazai és a nemzetközi sajtórendszer bemutatása, különös tekintettel az angolszász és a német nyelvterület médiaviszonyaira, valamint a médiaszabályozás kérdéseire. Részletesen tárgyalja a nyomtatott és az elektronikus sajtó történetét, kérdéskörét akárcsak az internetes felületekre vonatkozó előírásokat. Részletesen ismerteti a médiarendszer normatív elgondolásának lehetőségeit, különös tekintettel Hallin és Mancini három alapvető médiarendszer-típusát: a mediterrán vagy polarizált pluralista, a demokratikus korporatista és az észak atlanti vagy liberális modellt. A kurzus során értékeljük az egyes médiamodellek erősségeit és gyengeségeit a demokrácia intézményeinek támogatása szempontjából. A kurzus segíteni kívánja az eligazodást a globális médiatérben, kitérve Magyarország és a magyar belpolitika nemzetközi médiareprezentációjára.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus bemutatja a kortárs médiarendszerek felépítését, működését és globális kontextusát. A hallgatók megismerik a hagyományos és digitális média intézményeinek szerkezetét és szabályozását. A tantárgy tárgyalja a médiapiac, a közszolgálati és kereskedelmi médiumok működését és kölcsönhatásait. Bemutatja a médiakoncentráció, a tulajdonosi struktúrák és a szabályozási környezet hatásait a tartalomra és a befogadásra. Külön figyelmet fordít a globális és lokális trendekre, a technológiai változásokra és a médiafogyasztás új formáira. A hallgatók elsajátítják a kortárs médiarendszerek alapfogalmait és terminológiáját.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók különböző médiarendszereket és intézményeket elemeznek esettanulmányok és valós adatok alapján. Gyakorlati feladatokon keresztül vizsgálják a médiafogyasztás, tartalomgyártás és elosztás mintázatait. A hallgatók megtanulják azonosítani a médiapiaci trendeket, szabályozási és technológiai kihívásokat. A tantárgy fejleszti az elemzési készséget, a kritikai gondolkodást és az összehasonlító kutatás módszereit. A hallgatók egyéni és csoportos elemzéseket készítenek különböző országok vagy platformok médiarendszereiről. A kurzus elősegíti az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását a médiaelemzésben és összehasonlító vizsgálatokban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HALLIN, Daniel C., MANCINI, Paolo, Médiarendszerek, Budapest, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Gondolat, 2008. p. 35-274. ISBN 978-963-693-069-1
BARBIER, Frédéric, LAVENIR, Catherine Bertho, A média története Diderot-tól az internetig, Budapest, Osiris, 2004. pp. 51-85, 162-187, 229-302. ISBN 963-389-643-6
KÓKAY György, BUZINKAY Géza, MURÁNYI Gábor, A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház, 1994. ISBN 963-9309-03-6
BAJOMI-LÁZÁR Péter, Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában, Budapest, Új Mandátum, 2000. ISBN 963-9158-74-7
Andok Mónika: Az újságírás normatív megközelítése. In: A közpénzügyek komplex újságírói megközelítése. Dialog Campus, Budapest, 2018.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PAÁL Vince (szerk.), A magyarországi médiaháború története. Média és politika 1989-2010. Budapest, Wolters Kluwer CompLex, 2013. p. 341-382. ISBN 978-963-295-329-8
KOLOSI Péter, A kereskedelmi televíziózás Magyarországon, Budapest, Corvina, 2006. p. 12-104. ISBN 963-13-5512-8
BRIGGS, Asa, BURKE, Peter, A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig, Budapest, Napvilág, 2004. p. 21-104. ISBN 963-9350-45-1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati ismeretanyag révén a hallgatót készségei alkalmassá teszik a kommunikáció különböző színterein professzionális kommunikációs munka végzésére (KKK 7. pont). Magabiztosan használja a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat a témakörben (KKK 7.1.1. c) szakasz). Képes a szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban (KKK 7.1.1. c) szakasz). Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegek nyelvi színvonaláért, tudatában van azok lehetséges következményeinek (KKK 7.1.1. d) szakasz).
