A kurzus a "hosszú" 19. századra fókuszál, a 18. század vége vándorszínészetének kialakulásától a századforduló modern tendenciáiig terjed. A 19. századi színház- és drámatörténet rendkívül átfogó ismeretelméleti áttekintést kíván, hiszen a felvilágosodás eszméitől kezdődően, a romantikán, majd a realizmuson át a modernizmusig változik a század folyamán az uralkodó eszmeáramlat. A színház- és drámatörténet is eszerint változik, számos újdonságot hozva mind az európai, mind a magyar irodalomba. A kurzus célja, hogy ezeket a folyamatokat bemutassa, a 19. század színházművészetének szcenikai, esztétikai, társadalmi feltételrendszerét, valamint a korszak drámairodalmának változásait, dramaturgiai sajátosságait. Mind az európai irodalom legfontosabb változásait bemutatva, de legfőképpen a magyar dráma- és színháztörténet változásaira fókuszálva, mivel ettől a korszaktól kezdődően beszélhetünk magyar nyelvű, rendszeres polgári színjátszásról Magyarországon.

1. A vándorszínészet kialakulása Magyarországon a XVIII-XIX. század fordulóján

2. A XIX. század első felének drámairodalma és a korszak színjátéktípusai I.

3. A XIX. század első felének drámairodalma és a korszak színjátéktípusai II.

4. A Pesti Magyar Színháztól a Nemzeti Színházig

5. A magyar romantika színháza (1837?1849)

6. A hazai dráma- és színházelmélet 1849 után

7. A magyar színházi struktúra változásai a XIX?XX. század fordulóján

8. Rendezők és színházvezetők a XIX. században

9. A magyar drámairodalom változásai a kiegyezés után

10. A XIX. század második felének drámairodalma I.

11. A XIX. század második felének drámairodalma II.

12. A XIX. század második felének színháztörténeti változásai I.

13. A XIX. század második felének színháztörténeti változásai II.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

1. Magyar színháztörténet 1790–1873, I., szerk. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai, 1990. 539 p. ISBN: 963-05-5647-2

2. Magyar színháztörténet 1873–1920, II., szerk. Gajdó Tamás, Bp., Magyar Könyvklub–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001. 1066 p. ISBN 963 547 363 X

3. Staud Géza, A magyar színháztörténet forrásai, Bp., Színháztudományi Intézet, 1963.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató ismerje a 19. század színházművészetének szcenikai, esztétikai, társadalmi feltételrendszerét, valamint a korszak drámairodalmának változásait, dramaturgiai sajátosságait

b) képessége

Képes legyen folyamatában vizsgálni, értelmezni a drámairodalom s a színházművészet valamint a színház- és közönség kapcsolatrendszerének változásait és egymásra hatásait

c) attitűdje

Nagyobb érdeklődést mutatnak a korábbi korok drámai és színházi kultúrája iránt.

Jobban hajlanak arra, hogy feldolgozzák és megértsék a személyes sors és a korszellem közötti viszonyokat.