Tantárgy adatlapja
Az előadás a kezdetektől egészen 1956-ig tekinti át a magyar film történetét. A kurzus alapvető célja, hogy részletesen bemutassa a magyar filmtörténet első évtizedeinek korszakait, jellegzetes irányzatait, fordulópontjait, alkotóit és filmjeit. Az egyes periódusok ismertetése mellett figyelembe vesszük a filmgyártásban lezajlott technikai, gazdasági és ideológiai változásokat, ugyanakkor a kor jelentős alkotóinak, illetve filmjeinek segítségével kiemelten foglalkozunk annak meghatározó műfaji és stílusbeli átalakulásaival. A kurzuson a hallgatók átfogó képet kapnak a magyar filmtörténet kevéssé ismert, mégis szignifikáns irányzatairól és alkotóiról. A kurzus teljesítésének egyik feltétele a kötelező filmek ismerete.
A 2–5 legfontosabb kötelező irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Magyar Bálint: A mozgófénykép jelentkezése Magyarországon In: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896-1931. Budapest, Palatinus 2003, pp. 27-60.
Balogh Gyöngyi- Gyürey Vera- Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2004. pp.13-65.
Fazekas Eszter- Pintér Judit: Szőts István Metropolis, 1998. nyár pp.72- 89.
Gelencsér Gábor: Magyar Film 1.0 Holnap Kiadó, 2017
Vajdovich Gyo¨rgyi: A magyar film 1939 e´s 1945 ko¨zo¨tt. Metropolis, 2013/2. 6–10. http://www.metropolis.org.hu/?pid=16&aid=480
Vajdovich Gyo¨rgyi: Ideolo´giai u¨zenet az 1939–1944 ko¨zo¨tti magyar filmekben. Metropo
lis, 2013/2. 68–76. http://www.metropolis.org.hu/?pid=16&aid=484
Vajdovich Gyo¨rgyi: Vi´gja´te´kva´ltozatok az 1931–1944 ko¨zo¨tti magyar filmben. Metropolis, 2014/3. 8–22. http://www.metropolis.org.hu/?pid=16&aid=514
Vajdovich Györgyi: Szende titkárnők, kacér milliomoslányok – Az 1931-1944 között magyar vígjátékok nőképe Metropolis 2016/4.
Kötelező filmek:
Kertész Mihály: A tolonc (1914)
Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931)
Gaál Béla: Meseautó (1934)
Tóth Endre: 5 óra 40 (1939)
Kalmár László: Halálos tavasz (1939)
Hamza D. Ákos: Egy szoknya, egy nadrág (1943)
Szőts István: Emberek a havason (1942)
Radványi Géza: Valahol Európában (1947)
Gertler Viktor: Állami áruház (1953)
Fábri Zoltán: Körhinta (1956)
Jancsó Miklós: Oldás és kötés (1963)
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és í
;rásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Fejleszti nyelvtudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
