Tantárgy adatlapja
A magyar film története 2. című előadás az 1963-ban induló új hullámtól az ezredforduló fiatal magyar filmjéig tekinti át tárgyát. Célja, hogy bemutassa a magyar filmtörténet legfontosabb korszakait, stílus- és műfaji irányzatait, alkotóit és filmjeit. A magyar filmtörténet sajátosságát figyelembe véve az áttekintés a társadalmi és a formatörténeti szempontot ötvözi. Az egyes korszakok bemutatásakor a formai megoldások mellett a filmgyártás intézményi (technikai, gazdasági és ideológiai) közegét is szem előtt tartja, alapvető célja azonban a stiláris és műfaji változások nyomon követése egy-egy korszak reprezentatív alkotóinak, illetve filmjeinek segítségével. A félévben tárgyalt témák a következők: 1. a hatvanas évek új hulláma; 2. a hetvenes évek szerzői stilizációja és dokumentarizmusa; 3. a Balázs Béla Stúdió filmtörténeti szerepe a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig; 4. a hetvenes–nyolcvanas évek korszakváltó törekvései; 5. a nyolcvanas évek új akadémizmusa és új érzékenysége; 5. a kilencvenes évek fekete szériája; 6. az ezredforduló fiatal magyar filmje. A kurzus sikeres teljesítésével a hallgatók átfogó képet kapnak a magyar filmtörténet elmúlt fél évszázadának legfontosabb irányzatairól, alkotóiról, továbbá az órákhoz kapcsolódó filmek segítségével alapvető elemzési ismereteket is elsajátítanak
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig. A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Filmvilág, 2009/12. pp. 30–33. ISSN 0428-3872
Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. Osiris, Budapest, 2002. ISBN 9633892627
Györffy Miklós: A tizedik évtized. A kilencvenes évek magyar játékfilmje. In: Györffy Miklós: A tizedik évtized. Budapest, Palatinus – Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2001. pp. 257–371. ISBN 9639259969
Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Budapest, Új Palatinus, 2002. ISBN 9789639380691
Varga Balázs: Párbeszédek kora. A hatvanas évek magyar filmje. In: Rainer M. János (szerk.): „Hatvanas évek” Magyarországon. Budapest, 56-os Intézet, 2004. pp. 427–446. ISBN 9632160304
Ajánlott irodalom:
Szilágyi Ákos: Az elmesélt Én. Az „új érzékenység” határai. Filmvilág, 85/7. 27-29. ISSN 0428-3872
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. ISBN 9789630584289
Bíró Yvette (szerk.): Filmkultúra 1965–1973. Válogatás. Budapest, Századvég, 1991. ISBN 963-7911-09-X
Murai András: Film és kollektív emlékezet. Magyar múltfilmek a rendszerváltozás után. Szombathely, Savaria University Press, 2008. ISBN 9789639882102
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Fejleszti nyelvtudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
