Előadásunk célja a XIX. század második felének és a XX. század első felének fontosabb könyvkiadóinak és és műfajainak történetét áttekintsük. Továbbá feladatunk még zzok folyóiratai és a tudományos igényű, pozitivista sorozatok keletkezéstörténetének vizsgálata, különös tekintettel születésük történeti és technikai kontextusára, mely kihat értelmezésükre is. Közelebbről olyan sajtó-, a könyvtár-, a kiadó- és a könyvtörténeti események szerencsés együttállásának vizsgálatára vállalkozunk, melyek eredményeként valamely máig fontos forráskiadvány- és könyvsorozatok születtek meg.

Média- illetve könyvtörténeti vizsgálódásunk főbb témái: A Pesti Hírlap, Pesti Napló, Magyar Hírlap, Vasárnapi Ujság és az élclapok. A sorozatok közül a pozitivista gyűjtemények, Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képekben, Nagy Képes Világtörténet, A magyar nép művészete, a Jókai- és Mikszáth jubileumok által létrehívott Jókai Nemzeti és Mikszáth Jubileumi Kiadások, a Pallas és Révai Lexikonok, Kossuth Lajos és a magyar emigráció emlékiratai.

Módszertani kiindulási alapunk a levél- és kézirattári források vizsgálata, melyet a kiadványok áttekintése követ annak történetétől recepciójáig, illetve tágabb kontextusban az ezeket közreadó, sokszor éppen létrehívó Révai Testvérek, Franklin Társulat, Athenaeum Kiadó vállalatokat ismerjük meg.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Asa BRIGGS, Peter BURKE, A média társadalomtörténete (Gutenbergtől az internetig), Budapest, Napvilág, 2004.

Révay Mór János, Írók, könyvek, kiadók: egy magyar könyvkiadó emlékiratai, Budapest: Révai, 1920.

Egy magyar könyvkiadó regénye, összeáll. Révay József, Schöpflin Aladár. Budapest, Franklin, (1938).

Kiss István, Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. Budapest, Akadémiai, 1980.