Tantárgy adatlapja
A specializációs kurzus célja, hogy a korszakról (a huszadik század első felének, 1948-ig) szerzett irodalomtörténeti ismereteket a próza és a dráma műnemén belül. a szövegolvasás és szövegelemzés révén elmélyítse és kiegészítse az irodalmi művek hatástörténeti összefüggésrendszerben való elhelyezését és értelmezhetőségét.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Magyar színháztörténet 1873-1920, főszerk. SZÉKELY György, szerk. GAJDÓ Tamás, Magyar Könyvklub Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001. ISBN 963 547 363 X
Magyar színháztörténet 1920-1949, főszerk. BÉCSY Tamás és SZÉKELY György, szerk. GAJDÓ Tamás, Magyar Könyvklub, 2005. ISBN 963 549 241 3
A magyar irodalom történetei, főszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Gondolat, Budapest, 2007. ISBN 978963009 6
Magyar irodalom, főszerk. GINTLI Tibor, Akadémiai, Budapest, 2010. ISBN 978 963 05 8949 9
László Bengi, Narrative World and Descriptive Power: Ambiguity and Integration in Dezső Kosztolányi’s Skylark = Diversity in Narration and Writing: The Novel. Edited by Kornélia Horváth, Judit Mudriczki and Sarolta Osztroluczky, Cambridge Scholars Publishing, Lady Stephenson Library, Newcastle upon Tyne, NE6 2PA, UK, 2022, 184-204. ISBN 1-5275-7716-3, ISBN 978-1-5275-7716-9
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak, szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
Jártasságot szerez a régi irodalmi szövegek különféle szempontú megközelítésében, elemzésében, a kutatási infrastruktúra használatában.
b) képességei
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a nyelvi és irodalmi jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány választott területein képes és törekszik az önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
A magyar nyelv és irodalom területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
