Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson a szociálpedagógia alapvető problématerületeiről és az egyes problématerületek által érintett klienscsoportokról, illetve a szociálpedagógiai tevékenységek végzésének színtereiről, szereplőiről, illetve a környezeti meghatározókról. A tárgy felhívja a figyelmet azokra a társadalmi jelenségekre, kérdésekre, problémákra és dilemmákra, amelyek a szociálpedagógia által alkalmazott módszerekkel, eszközökkel és technikákkal vagy a társszakmák képviselőivel közös intervenciók keretei között megelőzhetők, illetve kezelhetők.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az elméleti ismeretanyag a makro- és mikroszintű társadalmi problémákra, illetve a szociálpedagógiai elméletek összekapcsolására fókuszál. A tárgy ismeretelméleti horizontján megjelenik a társadalmi struktúra és egyenlőtlenségek témaköre (ehhez kapcsolódóan a szegénység, a kirekesztés, a marginalizáció és a deviancia szociológiai és pedagógiai elméletei), a szociálpedagógia alapvető problématerületei mellett: családi diszfunkciók, a gyermekbántalmazás és elhanyagolás formái; iskolai kudarcok, lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás és a hátrányos helyzet összefüggései; szenvedélybetegségek, addikciók gyermekeket és fiatalokat érintő hatásai, következményei; a kriminalitás, fiatalkori bűnözés és a büntetés-végrehajtás szociálpedagógiai vonatkozásai, az egészségi állapot és a jóllét összefüggései, illetve a munkanélküliség, hajléktalanság és az idősellátás specifikus problémái. A célcsoportok tipológiáját nézve a tárgy foglalkozik a a gyermekekkel, a veszélyeztetett fiatalokkal, a sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) egyénekkel, családokkal, krízishelyzetben lévő felnőttekkel, valamint kisebbségi és migráns csoportokkal egyaránt. A színterek és intézményrendszerek céljai és funkciói tekintetében tárgyalásra kerül a gyermekvédelmi szakellátás és alapellátás, a köznevelési intézmények, a család- és gyermekjóléti központok, a civil és egyházi szervezetek, valamint a pártfogó felügyelet egyaránt. A környezeti meghatározók között kitérünk a digitalizáció, a lakóhelyi ártalmak, a szubkultúrák és a kortárscsoportok hatásaira, szerepére egyaránt. A társszakmákkal való együttműködés és az etika kérdésében bemutatásra kerülnek a multidiszciplináris team-munka (pszichológus, szociális munkás, jogász) jellegzetességei és a szociálpedagógiai etikai dilemmái.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az elméleti tárgyhoz kapcsolódó szeminárium a gyakorlati ismeretanyagra fókuszál, amelynek célja a diagnosztikus, tervező és közvetlen segítő technikák hallgatókkal történő elsajátíttatása. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a problémafelismerés és diagnosztika tárgykörében a kliensinterjúk vezetéséhez, az anamnézis és környezettanulmány készítéséhez kapcsolódó elvárások és technikák. Az esetkezelés és tervezés funkciókhoz kapcsolódóan a különböző célcsoportok igényeire szabott egyéni fejlesztési tervek és gondozási-nevelési tervek kidolgozása kerül a középpontba. A hallgatók megismerkednek a különböző intervenciós technikákkal is: a krízisintervenció általános metodikájával, a konfliktuskezelés, a mediáció, az asszertív kommunikáció alapjaival, miközben említésre kerülnek a különböző tanácsadási módszerek is. Az esetkezelés mellett a prevenciós programok is a gyakorlati ismeretek részét képezik: az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder), valamint a harmadlagos (tercier) megelőző programok tervezése, megvalósítása és értékelése (pl. a drogprevenció, az iskolai zaklatás elleni programok) „jó gyakorlatai” egyaránt bemutatásra kerülnek. A társszakmák képviselőivel való együttműködés tekintetében a kooperáció és hálózati munka kerül a középpontba: ehhez kapcsolódóan az esetkonferenciák szervezése, az intézményközi kommunikáció protokolljai, delegálás technikái, módozatai a társszakmák felé.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ROSTA A., ROSTÁNÉ RIEZ A. (szerk., 2021). Szociálpedagógia – Szakszociálpedagógia. L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest
RÁKÓ E. (2016). Szociálpedagógia és módszerek. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen
SÁRKÁNY P. (2011). Szociálpedagógiai elméletek. Budapest, Jel, 2011. ISBN 9786155147074
TEMESVÁRY Zs. (2018). A szociális munka és a szociálpedagógia modern elméletei. Budapest, L’Harmattan, 2018. ISBN 978-963-414-425-0
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
FEUER M. (szerk., 2008). A családsegítés elmélete és gyakorlata. Szöveggyűjtemény. Budapest Akadémia Kiadó. ISBN 978 9637372 58 20
CSILLAG F., TAKÁCS I. (2010). Utak – tévutak. Példák az iskolai konfliktusok kialakulására és kezelésére. Flaccus Kiadó
MESTERHÁZI Zs., SZEKERES Á. (2025). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
MINUCHIN P., MINUCHIN, S. & COLAPINTO, J. (2002). Krízisről krízisre. A szegény családok segítése. Szociális Szakmai Gyűjtemény 1. Budapest, Animula. ISBN 963 9410 19 5
SIMONYI Á. (szerk.). Nyomorgó családok és szociális szolgáltatások. Budapest, SZMI., 2010. ISBN 978 963 7366 29 1
SZEMERSZKI M. (szerk., 2016). Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy közvetlenül fejleszti a szociálpedagógus képzéshez kapcsolódóan meghatározott tudás-, képesség-, attitűd-, valamint autonómia és felelősség-elemeket. A tárgy rendszerszintű ismereteket ad a társadalmi problémák működéséről és a jogszabályi/intézményi háttérről. A hallgatók az interaktív elméleti előadásokon elhangzó ismeretek megszerzése mellett a szemináriumokon önállóan feldolgozott szakmai kérdéseket, problémákat, dilemmákat és kapcsolódó megoldási javaslatokat mutatnak be, tanúbizonyságot téve arról, hogy értik és használják a főbb fogalmakat, modelleket és a köztük meghúzódó összefüggéseket, képesek a gyakorlatban alkalmazni az átadott technikákat. Ilyen módon a tárgy felkészíti a hallgatókat a célcsoportok sajátosságaihoz igazodó módszerek kiválasztására és az adekvát segítségnyújtásra. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a gyakorlati szemináriumok keretében feldolgozásra kerülő esettanulmányok kiscsoportokban történő elemzése. Mindemellett a hallgatók önállóan készítenek egyéni fejlesztési terveket, és szerepjátékok során gyakorolhatják a krízishelyzetben lévő kliensekkel való professzionális kommunikációt. Reflexiós naplók írásával és egymásnak adott visszajelzésekkel a hallgatók saját sztereotípiáikkal és komplex etikai dilemmákkal szembesülnek (pl. gyermekkiemelés a családból vs. a család egyben tartása), ami formálja a hallgató előítélet-mentességét, empátiáját, emberi jogi tudatosságát és a kliensek autonómiájának tiszteletben tartását. Projektfeladatok kidolgozásával, ahol a hallgatóknak önállóan kell eldönteniük, hogy egy adott probléma esetén mikor elégséges a szociálpedagógiai intervenció, és mikor szükséges azonnal bevonni a társszakmákat (pl. rendőrség, pszichiáter, gyámhivatal) a hallgatókban konkretizálódnak a szakmai kompetenciahatárok, amelyek révén felkészülhetnek az önálló, felelősségteljes döntéshozatalra a multidiszciplináris együttműködés során.
