Tantárgy adatlapja
Kulcsszavak: AI, Adat, Adatalapú politizálás/kampány, Adatbázis, Adatelemzés, Adatfeldolgozás, Adatvizualizáció, Big data, ChatGPT, Dashboard, Data science, Deepfake, Diagram, Érvényesség, Gépi tanulás, Hálózatkutatás, Hiba, Hibahatár, Információ, Közvélemény-kutatás, Large language models, Megbízhatóság, Minta/Mintavétel, Politikai földrajz, Social media intelligence tools
A kvantitatív és kvalitatív megközelítések nélkülözhetetlenek a politika világának megértéséhez. Az adatalapú politikai elemzésbe való bevezetés a kurzus egyik legfontosabb része. Ez a kurzus bemutatja a hallgatóknak a társadalomkutatási technikákat és a politikai adatok kvantitatív elemzésének különböző módszereit. Ezenkívül megismerteti a tanulókat a különböző kvalitatív és kvantitatív kutatási problémákkal, módszerekkel melyek elvezetnek a szocio-politikai jelenségek megértéséhez és magyarázatához. Bevezeti a hallgatókat a politikai adatok gyűjtésébe és elemzésébe, hangsúlyozva a statisztikai érvelés alkalmazását az egyes változók közötti kapcsolatok tanulmányozásában. Adattudományi módszerek alkalmazására kerül sor politikai adatokon, a big data, mesterséges intelligencia, közösségi média áll az órák egy részének középpontjában. A kurzus a modern adatelemzési módszerek alkalmazását hangsúlyozza a valós problémára vonatkozóan, miközben néhány alapvető elméletet is bemutat.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Earl Babbie (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi kiadó, 2003.
Rudas Tamás (2006
): Közvélemény-kutatás. Corvina kiadó, 2006. 138p.
Ajánlott irodalom:
Pillók Péter (2010): Az elhanyagolt tényező, avagy nem mintavételi hibák a kérdőíves adatfelvételekben. Doktori disszertáció.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Megismeri a politikai ismeretszerzés forrásait és az információfeldolgozás főbb módszereit.
Elsajátítja a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit.
Ismeretei birtokában értelmezni tudja majd a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat.
b) képesség
Képessé válik a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére
Képessé válik a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák
értékelésére, ennek alapján szakértői tevékenység folytatására.
Képessé válik politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására, humánpolitikai feladatok
elvégzésére.
Képessé válik összehasonlító elemzések, szakértői anyagok készítésére szakterületén.
c) attitűd
Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.
Körültekintő, érdeklődő és fogékony a társadalmi problémákra.
Tágabb összefüggéseket keres a politika, gazdaság és társadalom jelenségeinek vizsgálatakor.
A lényegre összpontosít, miközben a részletekre is odafigyel.
Feladattudatos
és problémamegoldásban kiemelten motivált.
Kritikai gondolkodás jellemzi.
Mind egyéni, mind csoportos, felelősségteljes szakmai munkára alkalmas.
d) autonómia és felelősség
Önállóan végzi munkáját, eredményeit szakmailag megalapozott érvekkel támasztja alá.
Problémafeltárásban, elemzésben és gondolkodásában autonóm.
Autonómiájában is tiszteli és követi a tudományosság etikai normáit.
Interdiszciplináris tájékozottságának megfelelően komplex megközelítésmód jellemzi.
Felelősségteljesen vesz részt kutatási és fejlesztési projektekben.
