A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az iskola keretein belül megvalósítható drámás eszköztár lehetőségeivel.  Annak a kérdésnek a megválaszolására vállalkozik a stúdium: Hogyan egészülhetnek ki az egyes tantárgypedagógiák a drámajátékos módszertannal? Az anyanyelvi és idegen nyelvi, az irodalom, a történelemórák mellett keresi a játékos, szerepbe lépő módszerek helyét a természettudományok tanításakor is. Sajátos területe a színház- és drámatörténet, színház- és drámaelméleti ismeretek tanításakor használt drámajáték. 

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1.    Bethlenfalvy Ádám (2020): Dráma a tanteremben. Történetek cselekvő feldolgozása. Károli Gáspár Református Egyetem-L’Harmattan Kiadó, Budapest.

2.    Eck Júlia (2000): Drámajáték a középiskolai irodalomórán. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest.

3.    Rudolfné Galamb Éva (1980): Helyzetteremtés az anyanyelvi órán. Tankönyvkiadó, Budapest.

4.    Sándor Zsuzsa

(2001): Irodalmi művek feldolgozása drámajátékkal. Candy Kiadó, Veszprém.

5.    Tölgyessy Zsuzsanna (2018): A drámapedagógia elmélete és gyakorlata. PPKE BTK, Esztergom.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    Tudása

- A hallgató ismerje meg a drámás módszerek tanórai felhasználási lehetőségeit, módszereit.

b)    Képességei

- Legyen képes az irányító tanári magatartás helyett a moderátori, háttérbe húzódó tanári jelenlétre.