Tantárgy adatlapja
Korunk az emberrel kapcsolatos hagyományos beszéd válságának számos jelét mutatja, melyek – minthogy a morális cselekvés alanyára vonatkoznak – nem hagyják érintetlenül az etika területét sem. A társadalmi vagy nemek szerinti meghatározottság, a biológiai és kulturális adottságok kérdése mind sajátos szempontból kérdőjelezik meg az önmagát megvalósító és a világot megváltoztatni kívánó személyiség hagyományos egységét. A személyiség milyen koncepciója teszi lehetővé, hogy az embert továbbra is mint a létére rákérdező és önnön létéért felelős etikai ágenst tekintsük? A kortárs szaktudományok vonatkozó kutatásai hogyan befolyásolják az ember kilétéről alkotott képünket? A szemináriumokon a történeti és kortárs antropológia (filozófiai embertan) etikai vonatkozásai kerülnek feldolgozásra mind történeti, mind szisztematikus értelemben, különös tekintettel a genetika és az agykutatás fontos fejleményeire.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Biczó Gábor (szerk.): Az idegen: Variációk Simmeltől Derridáig, ford. Boros János, Orbán Jolán, Teller Katalin, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2004.
Kant, Immanuel: Pölitz-féle metafizikai előadások (1788–89), in Kant, Vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, 123–128.
Kant, Immanuel: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás, in Kant, Vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, 77–85. (És más kiadások.)
Kekes, John, A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyő- Gödöllő: Attraktor Kiadó, 2007.
Luhmann, Niklas: Látom azt, amit te nem látsz, ford. Bittera Dóra et al., Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 13–179. (I–IX. fejezetek)
Mezei Balázs: Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan, 2004.
Pannenberg, Wolfhart: Mi az Ember? Bp.: Egyházfórum Alalpítvány, 1998.
Ratzinger, Joseph: A kultúrák válsága. Előadás Bassanóban a „Scuola e cultura cattolica” díj átvételekor (1992), Budapest: Szent István Társulat, 2005.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.
Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.
Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.
b) képességei
Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.
Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.
Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.
A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni.
Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.
Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzéséne
k áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.
